A jelek szerint korántsem sikertörténet a kulturális dolgozók bérezésének átalakítása. Hiába ítélték meg nekik a visszamenőleges béremelést, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) és az önkormányzatok sem találják a fedezetet, amelyből a helyhatóságok kifizethetnék az alkalmazottaknak járó pénzt. A Magyar Hang cikke.

A kulturális dolgozók bérezéséhez azért nyúlt hozzá a kormány, mert a múzeumok, könyvtárak és más művelődési területeken dolgozók bére messze elmaradt a más szektorok fizetésétől; a bérfeszültség és a perspektíva hiánya a szakma presztízsét szorította. A területen dolgozók közül sokan csupán a bruttó 210 600 forintos garantált bérminimumot keresték, amelyhez némi kulturális pótlék társult.

Ennek dacára a közalkalmazotti státusz – például a magasabb végkielégítés, pótszabadság – biztosított némi előnyt. Azzal azonban, hogy novembertől A munka törvénykönyve szerinti alkalmazottakká váltak, ezek a kiváltságok elvesztek. Az új szabályok egyébként lehetővé tették a differenciálást is, vagyis akinek elégedettebbek a munkájával, az többet kereshet. Ezzel párhuzamosan A munka törvénykönyve alá átlépők hatszázalékos béremelést kaptak idén január 1-jéig visszamenőleg (ez a garantált bérminimumhoz viszonyítva bruttó 13 ezer forintot jelent). Az érintettek úgy számoltak, előbb-utóbb megjelenik az erről szóló jogszabály, és megérkezik a fedezet az önkormányzatokhoz.

Szeptemberben Krucsainé Hertel Anikó kulturális fejlesztésekért és finanszírozásért felelős helyettes államtitkár ezzel kapcsolatban még azt írta a KKDSZ-nek: a végrehajtás a Pénzügyminisztériumhoz tartozik, amiről Varga Mihály miniszter várhatóan a hónap végéig intézkedik. November 18-án a kulturális intézmények vezetői részvételével tartottak értekezletet, ahol – a szakszervezet szerint – a helyettes államtitkár már azt közölte: az emelés fedezete egy júniusi kormányrendelet melléklete szerint már július 1-jétől az önkormányzatok rendelkezésére áll. Ez azért is figyelemre méltó, mert másfél hónappal korábban erről a helyettes államtitkár nem tudott.

A forrásról egyébként a lapunk által megkérdezett polgármester sem tud. Gémesi György gödöllői városvezető, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke azt mondta, a béremelés normatíváját nem kapták meg.

Mindenesetre a szóban forgó rendeletben nincs szó a kulturális területen dolgozóknak megítélt visszamenőleges emelésről, nem úgy a lakosságszám alapján beruházásra (például könyvvásárlásra), rendezvényekre fordítható pénzekről. Dobrovits Orsolya, a KKDSZ elnöke lapunknak elmondta:

hideg zuhanyként érték Krucsainé Hertel Anikó szavai. Nem érti, ha valóban ezzel kívánták az emelés fedezetét biztosítani, ez miért nincs a rendeletben, illetve a helyettes államtitkár miért tájékoztatta őket korábban másként. Arra hívta fel a figyelmet, ha nem folyósítják a forrást, az önkormányzatok nem tudják a visszamenőlegesen járó bért kifizetni.

Az érdekképviselet levélben fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) és a Pénzügyminisztériumhoz (PM), mivel szerintük a kormány nem teremtette meg a bértömeg fedezetét. Ezért követelik, hogy egyértelműen nevesítsék és különítsék el az emelés forrását. Jelenleg ugyanis egy végre nem hajtott ígéret létezik csupán – húzták alá. Az ügyben még novemberben írtunk az Emminek és a Pénzügyminisztériumnak is, ám nem válaszoltak a kérdéseinkre.

A napokban a kulturális intézmények támogatásáról szóló rendelet jelent meg a Magyar Közlönyben. E szerint az állami intézményeknek több mint 4 milliárd forint, az önkormányzatoknak pedig 5 milliárd jut. Ám ez is másról, a koronavírus-járvány által okozott gazdasági problémák enyhítéséről szól.

Forrás: hang.hu