Az Ökopolisz Alapítvány, vagyis az LMP pártalapítványa megbízásából végzett kutatást a Závecz Research a közalkalmazottak körében. Az 520 fő részvételével készült reprezentatív mérés szerint a közalkalmazottaknak mindössze ötöde tud félretenni jövedelméből, és csak 44 százalékuk tud „normálisan" megélni belőle. Anyagi helyzetük rendezését azonban nem a különböző illetménykiegészítésektől, hanem alapbérük emelésétől várják – írja az atv.hu oldal.

A kutatás adatfelvétele két lépcsőben történt, mindkét esetben telefonos adatfelvételi módszerrel. Első lépésben országos lakossági mintán történt szűrés a közalkalmazottakra, majd körükben került lekérdezésre a kutatás kérdőíve, 520 fő körében.

Anyagi helyzetét tekintve a mintába került személyek tizede (11%) nem jön ki a jövedelméből, egynegyede (24%) megszorításokkal, de megél belőle. A válaszadók relatív többsége, 44%-a állítása szerint „normálisan" meg tud élni jövedelméből, azaz a számára fontos dolgokat be tudja szerezni magának, s csupán minden ötödik válaszadó (21%) jelezte azt, hogy takarékoskodni is tud a keresetéből. Az iskolai végzettség emelkedésével, valamint a települési hierarchiában felfelé haladva kedvezőbb a válaszadók anyagi helyzete. Az egyes ágazatokat tekintve bevallásuk szerint az önkormányzati dolgozók vannak a legnehezebb helyzetben a válaszadók közül (29% nem jön ki jövedelméből).

A mintába került közalkalmazottak négytizede kap valamilyen rendszerességgel illetménykiegészítést, míg a többség, a válaszadók hattizede – elmondása szerint - nem jut ilyen formában többlet jövedelemhez. Rendszeresen a megkérdezettek 23%-a, alkalmanként további 17%-a tudja ily módon kiegészíteni a fizetését. Az önkormányzatoknál dolgozók, valamint az egészségügyi alkalmazottak körében az átlagosnál gyakoribb a bérkiegészítés e formája (55%, ill. 48% kap), az oktatási területen átlagos, míg a szociális szférában, valamint az egyéb területeken dolgozók körében ritkább a bérkiegészítés (68%, ill. 75% nem kap a fizetése mellé más kiegészítést).

A megkérdezettek egytizedének (11%) van másodállása, míg a döntő többség (89%) „csak" a főmunkahelyén dolgozik. A férfiak körében gyakoribb még egy állás vállalása, mint a nők esetében (16% vs. 7%), s esélyesebb a diplomások, mint az annál alacsonyabb iskolai végzettségűek körében (17% vs. 2-6%). Legélesebb vízválasztó azonban a beosztás: a vezető beosztású válaszadók harmadának van másodállása, míg a beosztottak körében ez az arány csupán 7%.

Nagyon nem elégedettek a jövedelmi helyzetükkel

Összességében a közalkalmazottak elégedetlenek a (főmunkahelyükön kapott) fizetésükkel, és még elégedetlenségüknél is erősebb az igazságtalanság érzetük a jövedelmükkel kapcsolatban.

A megkérdezettek egyharmada közepesen elégedett a fizetésével. Nagyon vagy inkább elégedett helyzetével a válaszadók egyötöde (6+14%), míg több mint kétszer ennyien (47%) elégedetlenek jövedelmükkel. Amennyiben egy 0-100-ig terjedő skálára konvertáljuk a kapott válaszokat, 38 pontos átlagos értékelést kapunk, ami erős elégedetlenséget jelez.

Ennél is rosszabb képet fest, ha más szférában azonos végzettséget igénylő munkák fizetéséhez hasonlítják a megkérdezettek sajátjukat. 30%-nyian vélik közepesen igazságosnak jövedelmüket más hasonló végzettséget igénylő szakmák fizetéséhez képest. Igazságosnak mindössze 8%, a többség, 56% viszont igazságtalannak minősítette a saját jövedelmi helyzetét egy ilyen összehasonlításban. Százas skálára vetítve a kapott adatokat mindössze 30 pontos átlagos értékelést kapunk, amely nagyon erős igazságtalanság érzést takar.

A mintába került közalkalmazottak esetében jelentős eltérés van a kapott, valamint a méltányosnak vélt jövedelem között. A megkérdezettek fele – bevallása szerint – nettó 150 és 250 ezer forint közötti fizetést visz haza havonta. Ezen belül 30%-nyian 150 és 200 ezer forint közötti összeget, 20%-nyian 200 és 250 forint közöttit. Ennél kevesebbet (150 ezer forint alatt) egyötödnyien, 250 és 300 ezer között szintén egyötödnyien, 300 ezer forintnál nagyobb összeget pedig további 8%. A konkrét összeget megadó válaszadók körében a kapott jövedelem átlagos nagysága havi nettó 207 ezer forint.

Ehhez képest a munkájáért igazságosnak, méltányosnak gondolt jövedelem csupán feleannyi válaszadó esetében esik 150 ezer forint alá (9%), s az előzőhöz képest harmada gondolja 150 és 200 ezer forintot érőnek (9%). A korábbihoz képest szintén kevesebben vélik úgy, hogy munkájuk 200-250 ezer (12%), vagy 250-300 ezer forintot érne (13%).

Ugyanakkor, a tényleges fizetési kategóriába tartozókhoz képest 6,5-szer többen, 52%-nyian gondolják azt, hogy munkájuk alapján legalább havi nettó 300 ezer vagy még magasabb (ebből 37% szerint 350 ezer forint feletti) fizetést érdemelnének. A konkrét összeget megadó válaszadók körében a méltányosnak gondolt fizetés havi nettó 378 ezer forint.

Azon válaszadók esetében, akik jelenlegi fizetésüket és az igazságosnak gondolt jövedelmet is megmondták, lehetőség nyílt a különbségek kiszámítására. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy átlagosan a fizetésük 66%-ával szeretnének többet keresni a megkérdezettek.

A COVID-hatás és munkahelyi biztonság

A közalkalmazottak érzékelt anyagi helyzete összességében az elmúlt 2-3, vagy 10 év távlatában gyakorlatilag nem változott, az elmúlt egy évben azonban a COVID hatására inkább romlott. Az elmúlt tíz évet tekintve, a válaszadók negyedének nem változott az anyagi helyzete, 37%-é javult, 37%-é romlott. Az elmúlt 2-3 évet nézve a megkérdezettek felének nem változott az anyagi helyzete, 26%-é javult, 25%-é romlott. 2020-ban, a COVID járvány következtében a közszférában dolgozók többségének, hattizedének nem változott érdemben az anyagi helyzete, 2%-nak inkább jobb is lett, viszont 40%-nak romlott. Az elmúlt egy évet tekintve összességében egy -50-től +50-ig tartó skálán -12 pontos értéket kapunk.

A közszférában dolgozók többsége úgy érzi, hogy a közalkalmazotti státusz munkahelye megőrzése szempontjából inkább (25%) vagy nagyfokú (31%) biztonságot jelent. Nem érzi biztonságosnak a közalkalmazotti státuszt a válaszadók ötöde – százas skálára transzformálva a kapott válaszokat 63 pontos átlagos értékelést kapunk, amely viszonylag stabil biztonságérzetről tanúskodik. A diplomások esetében ez az érzés még erősebb, 69 pont, valamint azzal együtt nő, minél több időt tölt el valaki közalkalmazottként.

Az előzőhöz hasonlóan, a megkérdezettek alapvetően úgy érzik (hattizedük nyilatkozott ekképpen), hogy munkavállalói jogaikat tiszteletben tartják munkahelyükön. A válaszok átlaga egy százas skálára fordítva 64 pont. A munkavállalói jogok tiszteletben tartására vonatkozó vélekedés az életkor előrehaladtával változik (fiatalok esetében 77 pont, középkorúaknál 67 pont, időseknél 59 pont).

A viszonylagos biztonságérzet mellett ugyanakkor nem elhanyagolható azon háromtizednyi munkavállaló, aki tart közalkalmazotti státusza megszűnésétől. A jelenleg zajló törvényi változások következtében az egészségügyben dolgozók körében kiugróan magas, 77% a státuszuk megváltozásától tartó válaszadók aránya (átlagpont 72).

Jelenlegi munkahelye megváltoztatásán a megkérdezettek négytizede gondolkodott már. Közel ennyien, 38%-nyian nem riadnának vissza attól sem, hogy a közszférán kívül vállaljanak munkát.

A fenti területeken bármilyen változásban az egyik legerősebb mozgatórugó a nem megfelelő fizetés, ezt a változástatáson gondolkodók 82%-a említette. Másik meghatározó körülmény, amit az érintettek több mint fele –az ország elhagyásán gondolkodók 71%-a mondott – a nem megfelelő társadalmi környezet.

Közalkalmazottak és politika

A tekintetben megoszlanak a vélemények, hogy a COVID járvány alatt hogyan kezelte a kormány a közalkalmazottak helyzetét. A megkérdezettek egyharmada szerint mindent megtettek a dolgozók biztonsága érdekében, egyharmada szerint meg is tettek meg nem is, egyharmada szerint nem tettek meg mindent a biztonságos munkavégzés érdekében – a vélemények 49 pontos átlagos értékelést adnak ki.

A megkérdezettek közel fele nem tudott olyan pártot mondani, amely közelebb állna hozzá más pártoknál (44% szerint nincs ilyen, további 3% nem tudta). A válaszadók 24%-a, akik a pártot választók több mint felét teszik ki, a jelenlegi kormánypártot, a Fideszt tartják magukhoz közel állónak. Az ellenzéki pártok közül a Momentumot nevezték meg a legtöbben, mint szimpatikus pártot, de csupán 5%-nyian, a Kétfarkú Kutya Pártot 4%-nyian, a DK-t 3%, a többi ellenzéki párt kettő, vagy egy százaléknyi említést ért el. A megkérdezettek egytizede kitért a válaszadás elől.

Egyes ellenzéki pártok népszerűsége a közalkalmazottak válaszai alapján erősen a fővárosra koncentrálódik: ilyen a DK, a Momentum, valamint a Kétfarkú Kutyapárt is. Míg Budapesten 10-12-8%-nyian említették ezeket mint a válaszadóhoz közel álló szervezeteket, vidéken említettségük elhanyagolható.

Van egy nagyfokú bizonytalanság a tekintetben, hogy melyik párt képviseli a leginkább a közalkalmazottak érdekeit. Minden harmadik megkérdezett nem tudott érdemi választ adni a kérdésre, minden ötödik kérdezett pedig úgy véli, hogy egyik sem. A fiatal, 40 év alatti válaszadók 63%-a nem tudott érdemben felelni a kérdésre, míg a szkepticizmus, miszerint egyik párt sem képviseli a munkavállalók e csoportjának érdekeit, a vezető beosztásúak körében a legerősebb (39% szerint nincs ilyen párt). Azok a megkérdezettek, akik megneveztek valamilyen pártot, többségükben (25%) a kormánypártot tartják a közalkalmazottak érdekeit leginkább képviselő politikai szervezetnek. Az ellenzéki pártok közül e tekintetben is a DK és a Momentum kapták a legtöbb szavazatot (6, ill. 4% szerint képviselik leginkább a közalkalmazottak érdekeit), míg a többiek 2-2%-nyi említést, a Kétfarkú Kutyapárt viszont ebből a szempontból nem kapott említést. Az alapfokú végzettségűek, valamint az egyéb közalkalmazotti területen dolgozók körében az átlagosnál magasabb a Fideszt megnevezők aránya (35 és 42%), míg a vezető beosztásban dolgozók körében mindössze 11%. A DK-t legtöbben a fővárosiak, a 60 év felettiek és az oktatás területén dolgozók (14, 11 és 9%) említették e kontextusban. 

A pártokhoz hasonlóan több politikust soroltunk fel, s arra kértük a mintába került személyeket, hogy értékeljék őket a szerint, hogy mennyire képviselik a politikusok a közalkalmazottak érdekeit. Általánosságban a megkérdezettek jó negyede (24-28%-a) nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre. Ezen felül Dobrev Klára és Szél Bernadett tevékenységéről gyakorlatilag mindenki tudott véleményt formálni, Jakab Pétert a megkérdezettek ötöde, Fekete-Győr Andrást és Korózs Lajost negyede, Ungár Pétert harmada, Kanász-Nagy Mátét viszont a válaszadók fele nem ismeri.

A felsoroltak közül Ungár Pétert értékelték a legkedvezőbben a mintába került személyek, százas skálára vetítve átlagosan 46 ponttal, amely megközelítőleg közepes minősítést jelent. Ungár esetében elmondható, hogy az őt pozitív kontextusban említők aránya megközelíti a negatív említéseket (12 vs. 13%). A többi politikus esetében a negatív említések aránya másfél, kettő, vagy háromszorosa a pozitív említéseknek. Szél és Jakab esetében 1,5-szeres ez a szorzó, átlagos értékelésük 42 pont és 43 pont.

Korózs, Dobrev és Fekete-Győr esetében a negatív említések aránya kétszerese a pozitívakénak, átlagos értékelésük 39, 37 és 38 pontok. Kanász-Nagy munkáját értékelték a legkevesebben és a legrosszabbra, átlagosan 36 ponttal. Jakab megítélése a kedvezőbb a férfiak, mint a nők körében (52 vs. 37 pont).

Ungár kivételével, akinek megítélése viszonylag egyenletesnek mondható, a többi politikus megítélése a fővárosban lényegesen kedvezőbb (50-57 pont), mint a kisebb városokban (31-39 pont), vagy a falvakban (20-30 pont).

Így áll a Fidesz és az ellenzék a közalkalmazottak körében

Ha most vasárnap lennének a választások, a mintába került közalkalmazottak egyharmada a jelenlegi kormánypártot támogatná szavazatával. Az együttműködő ellenzékre összességében kevesebben, 24%-nyian voksolnának. Ezen belül a Momentum 7%, a DK 6%-nyi szavazatra számíthatna. A Párbeszéd és az ellenzéki összefogás 3-3%, az LMP és a Jobbik 2-2%, míg az MSZP, a Kétfarkú Kutyapárt és a Mi Hazánk Mozgalom további 1-1%-ot gyűjtene be. Nem menne el szavazni a megkérdezettek 8%-a. Bizonytalan még választását illetően a közalkalmazottak negyede (23%), választását eltitkolja pedig 12%. A fiatalok és az egészségügyben dolgozók körében az átlagosnál nagyobb a pártpreferenciájukban bizonytalanok aránya (47 és 36%). A kormánypárt támogatottsága az alapfokú végzettségűek, a községekben élők, valamint az önkormányzat és egyéb közalkalmazotti területen dolgozók körében a legmagasabb (44, 39, 41-42%). A Momentum támogatottsága a fővárosban és a diplomások körében, a DK-é szintén a fővárosban, valamint az oktatás területén dolgozók körében magasabb az átlagosnál.

Forrás: atv.hu