Mint arról mi is beszámoltunk, az Országgyűlés kormánypárti többsége kedden, november 17-én fogadta el azt a törvényt, ami megszünteti az úgynevezett Eötvös József Kutatási Hálózat dolgozóinak közalkalmazotti státuszát, és egy speciális jogállásba helyezi át őket – olvasható a Mércén.

Az elfogadott törvény szövegét most az érintettek által korábban létrehozott Akadémiai Dolgozók Fóruma is átnézte, és a köztársasági elnökhöz, aláírásra felterjesztett törvény szövegében több súlyos hibát és önellentmondást is azonosított.

Felhívják például a figyelmet arra, hogy a törvény szövege szerint „”z NTT (Nemzeti Tudományos Tanács) 12 tagból áll. Az NTT elnöke a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter […] egy tagot pedig az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat tagjai közül kell kinevezni”.

Ugyanakkor viszont a törvény elfogadásának időpontjában egyetlen természetes személy sem „tagja” az ELKH-nak, és a szövegből nem derül ki, hogy a kinevezendő NTT-tag alatt ezzel milyen jogviszonyban álló dolgozót kell érteni.

Észrevételezik továbbá, hogy az eredeti törvénytervezet hatályba lépésének napja december 31. volt, ezt a végleges törvénytervezet november 30-ra módosította. Ezzel kapcsolatban az ADF ma reggeli közleménye leszögezte:

„Ez nemcsak azért aggályos, mert más ágazatokkal szemben diszkriminatív módon több hónap helyett a kihirdetés napjától számítva a hatálybalépésig nagyjából egy hét áll rendelkezésre a közalkalmazotti státusz elvételére való felkészüléshez, hanem azért is, mert a módosítás indoka az volt, hogy csak így alkalmazhatóak az 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései a jogállásváltozás vonatkozásában.

Valójában azonban a törvényes határidőket a november 30-i hatálybalépéssel is lehetetlen tartani.”

Az idézett törvény szerint ugyanis a jogállás-változásról a munkáltatónak 30 napja van beszámolni a dolgozóknak az elfogadást követően. Míg tehát az eredeti, december 31-es hatály legalább két hónapot nyújtott volna a közalkalmazotti státuszból való kikerülés előkészítésére, így súlyosan hátrányos helyzetbe kerülnek az MTA volt dolgozói ezzel az utolsó pillanatos módosítással.

Ezen kívül a most elfogadott törvény nem tér ki részletesen a költségvetési szerveknél dolgozó tudományos kutatók jövőbeni jogállására, pedig a mostani törvény elvileg a 84/2011. (V. 26.) Kormányrendelet (a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél, illetve más kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél történő végrehajtásáról) helyébe lép, amely ezt szabályozta. A november 30-tól hatályos törvény szövege azonban nem tér ki arra, mi lesz ezzel a jogállással, és jövőbeni, kormányrendeleti szabályozás lehetőségét sem tartja fenn.

Ilyen formán a régebben felállított kutatói „előmeneteli rendszer” lényegében megszűnik, nem tudni, milyen státusz lép a tudományos segédmunkatársi, munkatársi, főmunkatársi, tudományos tanácsadói és kutatóprofesszori státuszok helyébe, így évtizedes karrierek jogi fogalmait semmisíti meg az új jogszabály.

Mindezt annak ellenére, hogy a törvényjavaslatot eredetileg előterjesztő Bódis József felsőoktatási államtitkár még nyíltan elismerte, hogy „a kutatóhálózat járul hozzá a legnagyobb mértékben a magyar kutatási eredményekhez”.

Az ADF ezért arra kérte Ádert, hogy aláírás helyett megfontolásra küldje vissza a törvényt az Országgyűlésnek.

Ezen kívül, közleménye szerint a szervezet „kész megindítani a szükséges eljárásokat minden illetékes hazai és nemzetközi fórum előtt, hogy azok a felsorolt jogsértéseket orvosolják”.

A múltban az MTA-ról már leválasztott, lényegében Palkovics László minisztériuma alá rendelt akadémiai kutatók közalkalmazotti jogállásának elvételéről a keddi szavazás szerint 123 igen, 55 nem és 3 tartózkodás mellett döntött a parlament.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma hétfőn, a szavazás előtti napon „az utolsó szó jogán” egy nyílt levelet intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz, amelyben még egyszer összefoglalták, miért tiltakoznak a munka törvénykönyve alá sorolásuk ellen.

Mint arról korábban is írtunk a Mércén, az akadémiai dolgozók kifogásolják, hogy a reprezentatív szakszervezet megkérdezése nélkül nyújtotta be a törvényjavaslatot  Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára.

Forrás: Mérce