Puszira vállalt túlórák, életet megnyomorító adminisztráció, kezelhetetlen kisgyerekek és eltúlzott szülői elvárások. Az óvodapedagógusoknak a megalázó fizetés és a csekély erkölcsi megbecsültség mellett ezekkel a problémákkal is meg kell küzdeniük- olvasható a Magyar Hang.

 Mindez a frissen végzett fiatalokat sem vonzza a pályára; főleg úgy, hogy ma többet kereshet egy óvodai dajka és egy pedagógiai asszisztens, mint a frissen pályára lépő óvodapedagógus, aki élete első, munkában töltött hónapjában mindössze 121 ezer forintot visz haza. Ez nem lényegesen magasabb, mint a minimálbér (jelenleg nettó 91 700 forint), és körülbelül annyi, mint a végzettség mellett garantált bérminimum (nagyjából nettó 120 ezer forint).

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint felemás, tűzoltásszerű megoldásokkal, ad hoc jelleggel nyúlt a kormányzat a pedagógusbérekhez, miközben a bértábla hosszú távú rendezése elmaradt. Újabb béremelésről nem volt szó az idei költségvetésben, de a 2019-es terveiben sem. A bérek továbbra sem a mostani minimálbérhez igazodnak, az úgynevezett vetítési alap a 2014. évi minimálbér szintjén maradt, amely 101 500 forint.

Óvodapedagógusi körökben nem csak az alacsony bérek borzolják a kedélyeket. Nagy hullámokat vetett például nemrég az újbudai rémtörténet, amelyet egy kislány édesanyja hozott nyilvánosságra. Hároméves lányát arcon és nemiszerven harapta két társa az óvodában. A Népszavának az önkormányzat azt válaszolta: pedagógiai asszisztenst alkalmaznak a problémás csoportokban. Az édesanya viszont úgy látja, egyszerűen kevés az óvónő. Tény: nem sikerült megvédeni a gyermeket a bántalmazástól. Az interneten felháborodott kommentözönnel reagáltak a felhasználók, ami számos lelkiismeretes pedagógust megviselt: nekik azzal kell megküzdeniük, hogy hiába vannak problémás gyerekek a csoportjaikban, az ő speciális igényeikre nem tudnak plusz időt, figyelmet szentelni, a szakképzettségük sem erről szól.

A nyár kezdetén csaknem nyolcszáz óvodapedagógusi állás volt meghirdetve a kormanyzati állásportálon. A szakszervezet alelnöke erről azt mondta a Magyar Hangnak: a pedagógushiányt nem feltétlenül nyár közepén érdemes mérni, mert aki menni akar egy intézményből, általában tanév végén távozik. Jó esetben a tanévkezdésre találnak embert a helyükre. Októberben egy hasonló szám már nagy hiányt jelezne. Ilyen esetekben helyettesítésekkel és dajkák, pedagógiai asszisztensek bevonásával próbálhatják megoldani a helyzetet az óvodavezetők.

A Magyar Hang felhívása valóságos lavinát váltott ki, tucatnyi óvodapedagógus jelentkezett, hogy szívesen beszámol a problémákról, a legtöbben név nélkül. A kivételek egyike Kóber György. Talán azért is, mert korábban politikai aktivistaként is megmutatta magát – a megszűnt Együtt önkormányzati képviselőjelöltje is volt – így hozzászokott a nyilvános szerepléshez és ahhoz is, hogy ezt nem mindenhol díjazzák. Férfi óvodapedagógusként ritka madár: országszerte mindössze hetven olyan kollégáról tud, aki nem nő.

György szereti a munkahelyét, a kispesti, hatcsoportos óvodát, ahol 12 pedagógusra lenne szükség, de szeptember óta nyolcan dolgoznak. Keresnek embert, nincs jelentkező. A hiányzók munkájának egy részét a többiek látják el „puszira” – külön juttatást nem kapnak. De vettek fel pedagógiai asszisztenst, és visszahívtak nyugdíjból két kolléganőt.

György szerint a rendszer arra épül, hogy próbálja az utolsó bőrt is lehúzni a benne dolgozókról, miközben gyakorlatilag már össze is omlott – csak nem ismerjük be magunknak.

25 évével ő a legfiatalabb a kollégái közül, korban a következő negyvenéves kolléganője, a többiek ötven körüliek vagy idősebbek. Hármuknak három éven belül meglesz a negyven év munkaviszonya, elmehetnek nyugdíjba.

Forrás: Magyar Hang

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ