Nem a szükség számít, csak az, hogy mire futja - ez lesz a települési költségvetések alapelve a jövő évtől – olvasható a Népszavában.

 Elbeszéltek egymás mellett az önkormányzati vezetők és a kormány képviselői a jövő évi költségvetésről tartott szerdai belügyminisztériumi egyeztetésen. Ezt a legnagyobb önkormányzati szövetség elnöke jelentette ki lapunknak az inkább állami tájékoztatásnak tekinthető találkozó után.

Schmidt Jenő szerint az államháztartás egészére igaz, hogy a kormány nem akar olyan pénzeket hagyni egyetlen területen sem, amire nincs rálátása, ne csodálkozzon tehát senki, ha ez érvényes az önkormányzati rendszerre is – foglalta össze az állami alapelvet. Az önkormányzatok képviselői a jelek szerint ezt tudomásul vették, csak Karácsony Gergely főpolgármester nevezte elfogadhatatlannak a büdzsé tervezetét, vele szemben azonban – nem meglepő módon – a megyei jogú városokat képviselő fideszes Szita Károly a Hír TV-nek úgy nyilatkozott a találkozó után, hogy ilyen jó költségvetés még soha nem készült.

Ami a részleteket illeti, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke kiemelte, azért harcoltak, hogy a pénzügyi tárca ne a tavalyi, nagyon jó adóévet tekintse a jövő évi elszámolás alapjának, hiszen az idén rengeteg bevételtől esnek el a települések. Azt is többen kérték, hogy ha az állam elveszi a teljes gépjárműadót, akkor vegye át a beszedéssel járó adminisztratív terheket is.

Gyakorlatilag minden település vezetőjének saját felelőssége, hogy átgondolja, mire lesznek elegendőek a bevételeik, a főváros és a nagyvárosok rákényszerülnek arra, hogy minden feladatukat újragondolják – fogalmazott Schmidt Jenő. A TÖOSZ elnöke szerint ugyanakkor a fejlesztések leállását sem engedheti meg az állam, mert akkor leállna a gazdaság, a várható uniós pénzek reményében elképzelhető, hogy „előrehozott” pályázatokat ír ki települési beruházásokra is. Érdemben nem történt semmi, hogy a javaslatok közül bármi beépülne a jövő évi költségvetés tervezetébe, arra nézve semmi garancia nincs.

Gémesi György összegezte így a szerdai megbeszélést a Népszava érdeklődésére. Értékelésként pedig hozzáfűzte, hogy hibás ország-működtetési stratégiának tekinti, amit a kormány alkalmaz, vagyis hogy nem kíván építeni az önkormányzatokban rejlő felhajtóerőre, tudásra, hanem politikai ellenfelet lát a településekben és vezetőikben. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke politikai hibának tartja, hogy a kabinet az együttműködésre építő segítséget eltaszítja, 2013 óta minden évben egyre jobban kivérezteti a településeket.

A szerdai egyeztetésen Gödöllő polgármestere azt javasolta, hogy gondolják újra a gépjárműadóról szóló mostani tervet és jövőre maradjon az önkormányzatoknál az eddigi módon az ebből származó bevétel 40 százaléka, majd évente tíz százalékkal növelve az összeget, adják vissza a már korábban elvett 60 százalékot is azzal a szigorú megkötéssel, hogy ezt a pénzt csak út- és járdaépítésre, javításra lehet fordítani. Ezzel élhetőbbé válna minden város és falu – érvelt a MÖSZ elnöke.

A beterjesztett költségvetést egyfajta figyelmeztetésnek tekinti Gödöllő polgármestere is, ami miatt minden településnek végig kell gondolnia a működését, és ha nincs elég bevétele, le kell faragnia a kiadásokat: elengedni nem kötelező feladatokat és ha kell, csökkenteni az alkalmazotti létszámot. Szerinte ezt a súlyos lépést a jövő évi helyi költségvetések összeállításakor nem kerülhetik meg a települések.    

"Egy fejlődő gazdaság képe jelenik meg"

Szabó Gellért eredménynek tekinti, hogy a járvány ellenére egy fejlődő gazdaság képe jelenik meg a jövő évi költségvetés tervezetében. A gépjárműadó eddig helyben maradó 40 százalékos részének elvonása ugyanakkor a szervezet által képviselt településeket nagyon érzékenyen érinti, mert ezzel eltűnik még az a pár százezer forintos szabadon felhasználható keret is, amiből kiegészíthették a hivatali dolgozók bérét, fejlesztésekben gondolkodhattak. Tovább rontja a helyzetet, hogy az iparűzési adót sem tudják bérre költeni, minden fillér bevételük pántlikázva van – tette hozzá. A kérdésre, hogy ha a kormány egy gyorsan felívelő gazdasággal számol, miért van szükség az önkormányzati elvonások minimum 2024-ig tartó megemelésére, Szabó Gellért szerint nem kaptak választ a minisztériumi tájékoztatón. 

Forrás: Népszava

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

 

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ