A kormány - elsőként a nagyvárosok közül - jóváhagyta Debrecen 2030-ig tervezett fejlesztési koncepcióját, amelynek célja, hogy a város Magyarország keleti régiójának központja legyen - jelentette be az innovációs és technológiai miniszter kedden a helyi Kölcsey-központban, a programbemutató sajtóeseményen - olvasható a Népszavában.

- A mintegy 600 milliárd forint forrásigényű projekteket tartalmazó Debrecen 2030 program öt pillére a gazdaság, a közlekedés, az oktatás, a kultúra és a városfejlesztés - ismertette Palkovics László. A miniszter Debrecent az ország egyik „legfőbb városának” nevezte, ugyanakkor megjegyezte, hogy a magyar kormány fejlesztési politikája nem tesz érdemi különbséget a kis- és a nagy települések között.  A Debrecen 2030 programból a tárcavezető kiemelte egyebek mellett a helyi nemzetközi repülőtér bővítését, a várost elkerülő keleti körgyűrű folytatását és a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetését. - A programhoz egyébként a központi költségvetési források mellett városi pénzeket, kohéziós és piaci forrásokat is igénybe vesznek - fűzte hozzá Palkovics László. Ez azt jelenti, hogy már végleges, hogy a múzeumot elköltöztetik Budapestről.  Palkovics László azt nyilatkozta az RTL Híradónak, hogy szerinte a múzeum kedvéért többen el fognak látogatni a városba, de azt nem árulta el, hogy pontosan hol lesz a múzeum új épülete.

- Az, hogy sérülhetnek az ott található tárgyak, ne sérüljenek. Erre vannak technikák, hogy hozzuk le

- mondta a tárcavezető.

Ettől tartanak ugyanis a leginkább a múzeumi dolgozók. A költözés ellen korábban a múzeumi szakma és Budapest vezetése is tiltakozott.

Szakemberek arról beszéltek korábban a csatornának, hogy az áttelepülés menthetetlen károkat okoz a több tízmillió darabból álló, pótolhatatlan gyűjteményben. Ráadásul a múzeumi dolgozók többsége nem akar Debrecenbe költözni, emiatt tiltakoztak is februárban. 

Az RTL emlékeztetett arra, hogy tavaly decemberben került szóba a költözés, akkor arról volt szó, hogy először ideiglenes épületben lesz helye. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a tiltakozások után idén februárban már azt közölte, hogy csak akkor költözik az intézmény, ha meglesz a végleges helye.

Papp László, Debrecen polgármestere kedden azt mondta, a Debrecen 2030 program egy korszakalkotó, Debrecen dimenzióváltását, léptékváltását jelentő komplex és átfogó városépítő stratégia, amely meghatározó jelentőséggel bír majd az évszázad előttünk álló részére.

- Mi vagyunk az első magyar város, amely a magyar kormány által határozattal és konkrét forrással megerősített, 2030-ig terjedő, komplex fejlesztési programmal rendelkezik

- tette hozzá.

A polgármester a zászlóshajó projektek közül kiemelte az új Természettudományi Múzeum és egy komolyzenei hangversenyterem megépítését, új villamosvonal létrehozását, de kiemelt feladatnak nevezte az erdők és a zöld területek védelmét, minőségi megújítását, a megújuló energiára épülő fejlesztéseket és a Civaqua-programot, amely a Tisza vizét a Keleti-főcsatornán keresztül juttatja majd el Debrecen területére. Kósa Lajos (Fidesz), országgyűlési képviselő máig ható történelmi példákat is sorolva azt mondta, 

„a magyar jövő Debrecenben épül”.

A Debrecen 2030 programot magyar, patrióta, jövőt építő, nyitott szemléletű fejlesztésnek nevezte, majd megjegyezte: a siker kulcsa a debreceni Református Kollégium épületén olvasható: „Orando et laborando”, imádkozzál és dolgozzál.

 Forrás: Népszava