A legnagyobb figyelem a kulturális intézményekben dolgozók közalkalmazotti státuszának megszüntetésére irányult, de van itt más is. Aprónak tűnő, de jelentős változásokról ad hírt a május 28-i Magyar Közlöny. Az Artportal cikke.

május 28-i Magyar Közlönyben nemcsak a Budapest-Belgrád vasútvonal további finanszírozásáról van szó, vagy a MOME és több más egyetem alapítványi rendszerben való működtetésének feltételrendszeréről, hanem számos olyan, a kultúrát és a kulturális intézményrendszert érintő törvény vagy törvénymódosításáról is, amelyet a Pünkösd előtti időszakban tolt át a parlamenten a kormány.

A legnagyobb figyelmet az utóbbi időben a kulturális területen dolgozók közalkalmazotti státuszának megszüntetéséről szóló változtatás keltette, amelyet közvetlenül Húsvét előtt dobott be a kormányzat, lényegében időt sem hagyva a véleményezésre, és május 19-én fogadott el az Országgyűlés. Mint ismeretes, eszerint a muzeális intézményekben, levéltárakban, könyvtárakban, művelődési intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti státusza megszűnik, ennek helyébe munkavállalói jogviszony lép.

Több cikkben foglalkoztunk mi is ezzel áprilisban, amikor a módosító javaslat napvilágra került. Az érintettek szervezetei, szakszervezetei, fórumai több helyen is kifejezték egyet nem értésüket a változtatással (a KKDSz Áder Jánosnak is írt levelet, hogy ne írja alá a törvényt), valamint leszögezték, hogy erről sem volt semmiféle szakmai vagy érdekképviseleti egyeztetés. Az érintett munkavállalókat augusztus 15-ig kell, hogy értesítse a munkáltató az új feltételekről, és “az abban szereplő munkabér összege nem lehet alacsonyabb mértékű annál, mint amekkora összegre a közalkalmazott illetményként – ideértve a fizetési osztály és a fizetési fokozat szerint megállapított illetményt, a munkáltató döntésén alapuló illetményrészt, az illetménykiegészítést, az illetménypótlékot és a rendszeres keresetkiegészítést – 2020. október 31-én jogosult lenne”. Az EMMI egyébként még áprilisban 6 százalékos, januártól visszamenőlegesen érvényes béremelést is bejelentett a területen.

A változtatás egyik indoka éppen az volt, hogy a közalkalmazotti bértábla 2008 óta változatlan, és a piaci viszonyok majd pozitív változást hoznak ebben is – bár arra eddig nem érkezett magyarázat, hogy a kormány eddig miért hagyta érintetlenül a béreket. Több szervezet is felhívta a figyelmet arra, hogy a kulturális területen dolgozók közfeladatot látnak el, és a közalkalmazotti jogviszony bevezetése a rendszerváltás utáni demokratikus vívmányok közé tartozott. Az Oktatói Hálózat (OHA) hétfőn kiadott közleménye is azt hangsúlyozza, hogy közfeladatok teljesítésének alapja “a kiszámítható, megbízható működés, és ennek feltétele az alkalmazottak helyzetének stabilitása is”. Az OHA összekapcsolja az egyetemek privatizálását és a kulturális közalkalmazotti státuszok megszűnését: “Az indoklásból, amelyek ezen intézkedéseket kísérték, semmi sem igaz: a közalkalmazotti státusz elvételéből és az egyetemek magánkézbe adásából nem következik, hogy növekedne a munkabér az „elavult” közalkalmazotti bértáblához képest. A működés sem válhat hatékonyabbá vagy gazdaságosabbá attól, ha piaci viszonyok bevezetését erőltetik olyan területeken, ahol valóságos piacról aligha lehet beszélni.” Az OHA így fogalmaz: “Annál nyilvánvalóbb, hogy mi előnye származhat az Orbán-rezsimnek az új helyzetből: könnyebben lehet majd további leépítéseket, szűkítéseket végrehajtania, „nemkívánatos elemektől” megszabadulnia, szakmailag elkötelezett vezetőket szakértelem nélküli pártkatonákra cserélnie és az értelmiség megfélemlítésének egyéb hasonló eszközeivel élnie.”

A Közlönyben, “A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról” című rész azonban tartogat még mást is, ami kőkeményen érinti ezt a területet.

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi törvény módosítását ismertető részben feltűnik, hogy az új törvény meghatározza “a muzeális intézmények tevékenységének és feladatellátásának, valamint a közgyűjteményekben őrzött kulturális javakhoz történő hozzáférésnek a szabályait”. Ez a félmondat lehetővé teszi azt is, hogy akár elvegyenek feladatköröket egy múzeumtól, például a régészeti feltárást, ami komolyan érinti az adott múzeum bevételeit és így a helyi önkormányzat költségvetését is. Hangsúlyozzuk, mindez csak feltételezés, de a változtatás alapján lehetséges.

Érdekes továbbá az is, amiről a 47. § rendelkezik: “(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza) „a közművelődési intézmény és az állami vagy önkormányzati fenntartású muzeális intézmény, nyilvános könyvtár, közlevéltár vezetőjének megválasztására irányuló pályázat tartalmára és a pályázati eljárásra vonatkozó szabályokat, valamint a pályázatok elbírálásának rendjét, továbbá a közművelődési intézményben, a közösségi színtérben és az állami vagy önkormányzati fenntartású muzeális intézményben, nyilvános könyvtárban, közlevéltárban foglalkoztatottak munkaköreit, valamint a munkakörök és a vezető beosztás betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételeket”. Ez tehát lehetővé teszi, hogy gyakorlatilag a legkisebb múzeum, tájház, közkönyvtár vezetői pozíciójába is közvetlenül beleszóljon a minisztérium.

Feltűnik ezeken kívül az is, hogy így szól a rendelkezés: “(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény végrehajtásaként rendeletben szabályozza) „a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények névviselésének és névhasználatának szabályait.” Egyes feltételezések szerint ez vonatkozhat például kifejezetten a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nevére is.

Forrás: Artportal

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

 

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ