Már az önkormányzati intézményekben dolgozókat is kénytelenek elküldeni több városban, faluban a központi elvonások miatt.

A munkáltató kénytelen a kormányzati intézkedés következményként és annak idejére állásidőt elrendelni. A Munka Törvénykönyvének rendelkezése alapján Önnek az állásidőre díjazás (illetmény) nem jár.

Ezt a papírt kapta kézhez az elmúlt napokban nagyjából kilencven önkormányzati intézményben dolgozó váci közalkalmazott és munkavállaló, miközben a település honlapjára azzal a címmel került fel egy közlemény, hogy „Az önkormányzat senkit sem bocsátott el”.

A békeidőben négyezer adag ételt készítő konyhájukon a 105 dolgozóból száznak nincs munkája, amióta leálltak az iskolák és óvodák, a város kulturális intézményeinek bezárása újabb száz embert hagyott munka nélkül

– sorolta lapunk kérdésére Matkovich Ilona, ellenzéki támogatással megválasztott polgármester, hogy hány intézményi alkalmazottról kell gondoskodniuk úgy, hogy a bérek mögött nincs érdemi teljesítmény.

A veszélyhelyzet kihirdetése után a gépjárműadóból tervezték kifizetni a bérüket, de amikor a kormány elvette ezt a bevételüket, mindent újra kellett tervezniük. Főként a környező településen élők közül többen inkább az álláskeresési támogatást választották, mások szabadságra mentek néhány hétre, bár elmondása szerint senkit nem köteleztek erre, az intézmények megcsinálták a később tervezett festéseket, karbantartásokat, de mostanra elfogyott a munka. A kulturális intézményekben sokan eleve részmunkaidőben dolgoztak, így végül 70 konyhás és 20 teljes munkaidős közalkalmazott bérének kifizetését kellene megoldani Vácon.

Április kétharmadára a pénz 75 százalékát kapták meg a dolgozók, de a hónap utolsó tíz napjára az állásidőről szóló megegyezést találták ki áthidaló megoldásnak.

Májusra egy egységes összeget terveznek kifizetni – sorolta az újabb megoldási módot Matkovich Ilona, hozzátéve, hogy ezekkel a módszerekkel sem biztos, hogy szeptemberig meg tudják úszni a fizetésképtelenséget.

Az állami elvonások után újabb nagy visszalépést hoz Vácon és sok más településen is, hogy a helyi vállalkozásoknál is visszaesett a termelés, így akár milliárdos összegekkel csökkennek a városok helyi iparűzési bevételei is. Kivételt azok a települések jelentenek, ahol a vállalkozások például logisztikával foglalkoznak és nem esett vissza a bevételük. Nagy János, Szigetszentmiklós ellenzéki polgármestere legalábbis ezzel magyarázta, hogy miért tudnak teljes bért fizetni az önkormányzati fenntartású intézmények alkalmazottainak.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége a gépjárműadó elvonása után azonnal jelezte, hogy a települések 70 százalékának semmilyen bevétele nem marad, de az csak az utóbbi néhány hétben vált egyértelművé, hogy ez mekkora pénzügyi gondokat jelent az intézményeket működtető önkormányzatoknak.

A nagyoknak vannak tartalékaik, a kistelepüléseken pedig már nincs kit elküldeni, ha a feladatokat el akarják látni – magyarázta kérdésünkre Eszes Béla, Jánoshida polgármestere, hogy miért nem hallani panaszt a megyeszékhelyekről vagy a falvakból, de a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke, Tóth János szerint ebben a körben is a működőképesség szélén táncolnak az elvonások miatt.

Őszig után bármi előfordulhat

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Mezőtúr is felfüggesztette minden tevékenységét, amely nem kötelező feladatként hárul az önkormányzatra, és minden olyan fejlesztést is befagyasztottak, amelyet saját, vagy részben saját forrásból terveztek megvalósítani: ilyen például a színházterem felújítása, amelyből negyvenmillió forint hárult volna a városra – tudtuk meg Herczeg Zsolt fideszes polgármestertől. A felsorolt megszorítások révén majdnem 170 millió forintot tudnak megtakarítani. Ha ennél magasabb lesz a hiány, akkor ők is kénytelenek lesznek hozzányúlni bérekhez, hogy tovább takarékoskodjanak – tette hozzá.

A sport és civil szervezetek támogatását felfüggesztették, a főként fiataloknak szóló otthonteremtési, lakhatási hozzájárulást befagyasztották, s minden olyan tevékenységüket „jegelik”, amelyek nem kötelező önkormányzati feladatok – nagyjából így tervezik megtakarítani azt a félmilliárd forintot, amely a járvány következtében a város kasszájában szeptemberig várhatóan hiányként jelentkezik – mondta lapunknak Budai Lóránt, Jászberény ellenzéki összefogással tavaly megválasztott, jobbikos polgármestere.

Itt is azzal számolnak, hogy a korábbi átlagosan 2,5 milliárdos iparűzési adó idén sokkal kevesebb lesz, év végére tehát nem javul, hanem tovább romlik a helyzet a 27 ezer fős településen. Ugyanerre számít Ajka polgármestere.

Schwartz Béla úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a gépjárműadó elvonása, a fizetős parkolás felfüggesztése és a kisebb iparűzési adóbevétel miatt még csak a saját beruházásaikat kellett visszafogni, volt, amiket elhalasztottak, másokat levettek a napirendről. A bakonyi város vezetője szerint szeptemberben derül ki, mennyire kell meghúzniuk a nadrágszíjat: ha az iparűzési adó akkor is jóval kevesebb lesz a tervezettnél, komoly bajba kerülhetnek.

– A biztonságos működés az őszig biztosított, utána, sajnos, bármi előfordulhat – jegyezte meg, hozzátéve, nagyon nem szeretnék, de előfordulhat, hogy a bérekhez, álláshelyekhez is hozzá kell nyúlnunk. Dunaújvárosban egy szűk csoportot már érintett a megtakarítás, az önkormányzati dolgozók közül azoknak az óvónőknek, akik nem vállalták, hogy részt vesznek az idősellátásban, csökkentették a bérét, más területen azonban nem kellett sem a bérből, sem a dolgozói létszámból lefaragni, s az acélvárosban bíznak benne, ha a kormány nem talál ki újabb, az önkormányzatokat érintő sarcot, megoldott a működésük.

Nagyatád polgármestere, Ormai István is úgy nyilatkozott lapunknak, hogy töröltek néhány tervezett beruházást, csökkentették a civil szervezetek és a sportegyesületek támogatását, s a fürdőből, melyet a járvány miatt be kellett zárnunk, elküldtek öt embert, a többieket pedig nyolc helyett hat órában alkalmazzák.

Az év vége sem lesz egyszerű, a városban működő nagy cégek közül kettő is leállt hosszabb időre, így szeptemberben bizonyosan kevesebb iparűzési adót fizetnek, vagy legalábbis halasztást kérnek, ami újabb, nem várt, kellemetlen kihívásokat jelent. Az önkormányzattól azonban több embert már nem tudnak elküldeni, az már a működés kárára menne – tette hozzá. - A legfontosabb, hogy ne kelljen megválni az állományban lévő emberektől – ezt mondta lapunk kérdésére Csáky András. Cegléd független polgármestere úgy fogalmazott, hogy emiatt náluk csak a kötelező ellátási feladatokat teljesítik, az önként vállaltakat nem.

Átnézték a költségvetést, a megbízási szerződések egy részét megszüntették, más részüknél a megbízási díjakat faragták le, néhány tovább foglalkoztatott nyugdíjassal szerződést bontottak, illetve egyes önkormányzati tulajdonú cégeknél munkabért csökkentettek. Önkormányzati beruházást csak abban az esetben engedélyeznek, ha életveszély elhárításáról van szó, minden mást leállítottak. A fürdő és a művelődési ház esik el a legtöbb bevételtől – esetükben a polgármester szerint egyelőre megjósolhatatlan az idei veszteség.

Nincs pénz konyhásokra és a múzeumi teremőrökre

Előbbre jutnának a bajban lévő önkormányzatok, ha tárgyalnának az intézményi alkalmazottak képviselőivel a munkahelyek és bérek megtartásának módszereiről – állítja a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke, Csóti Csaba.

Minden önkormányzat más módszerekkel próbál megtartani minél több alkalmazottat. Tisztább helyzetet teremtene, ha kirúgnák azt, akinek nem tudnak munkát adni?

 Őszintébb lenne, de a szakszervezeteknek nem ez a céljuk. Viszont az a munkavállalók kiszolgáltatottságának a kihasználása, hogy van olyan város is, ahol nulla forintos fizetésre tesznek embereket. Abban reménykednek a polgármesterek, ha nem mondják ki egyértelműen, hogy a csőd szélén táncolnak, csak lebegtetik, hogy nem tudnak bért fizetni, kisebb a politikai támadási felület. Ám ebben szerintem tévednek és elég szánalmasnak is tartom ezt a „játékot”. Többen, főként ellenzékinek tekintett városvezetők, nem tudják majd megúszni, hogy csődgondnokot nevezzenek ki föléjük, hisz a kormány láthatóan forrást von el az önkormányzatoktól, ahelyett, hogy plusz forrást biztosítana.

 A munkavállalók szemszögéből nézve mi a legnagyobb baj most az önkormányzati intézményekben?

 A kiszámíthatatlanság. Az emberek nem tudják, mi vár rájuk a következő 3-4 hónapban, félnek, érezhető, hogy a pszichés állapotuk folyamatosan romlik, ezért bármilyen rossz szerződést aláírnak, hogy megtarthassák az állásukat.

 Mi lenne jó megoldás?

Le kellene ülni tárgyalni egymással az önkormányzatoknak, és a közszféra szakszervezeteinek, és világos, nem egyéni alkukon alapuló átmeneti megoldásokat kellene helyben találni. Amelyik önkormányzat vezetője meg akarja mutatni, hogy számára más a helyi, mint a nagypolitika, az erre az útra lép. Egyelőre nem látom a tülekedést, sajnos.

 Forrás: Népszava