Elfogadhatatlan a kormányhivatali tisztviselők megyénként eltérő béremelése a területen működő szakszervezetek szerint – írja a Népszava.

 Az év elejéig visszamenően, de más-más mértékben - a szellemi foglalkoztatásúak megyénként eltérő átlagfizetéseihez igazítva - emelik meg a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási hivatalok tisztviselőinek bérét

- közölte a Miniszterelnökség. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) sikernek tartja, hogy teljesül a két évvel ezelőtt megfogalmazott 30 százalékos béremelési követelésük, de nem ezt a megoldást várták.

A szervezet elnöke szerint az eltérő mérce hatalmas különbségeket és így ellentéteket is szülhet, hiszen a KSH adatai szerint tavaly a szellemi foglalkozásúak keresete a fővárosban bruttó 542 ezer forint volt, míg Békésben csak 327 ezer forint.

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak a közigazgatásban átlagosan bruttó 435 497 forintot kerestek, de nem tudni, pontosan milyen adatot vesz alapul a Miniszterelnökség a béremelési mérték kiszámításánál. Egy biztos: a furcsa kormányzati logika szerint az egyébként is hátrányos megyékben élő tisztviselőknek ennek megfelelően kisebb, 10 százalék körüli emelés jár - úgysincs nekik hova menni -, de a budapesti kormányhivatalokban akár 35 százalékkal is többet kaphatnak, hogy ne álljanak tovább egy jobban fizető piaci munkahelyre.

Az MKKSZ elnöke úgy fogalmazott a Népszavának, hogy minden kormányhivatalban dolgozónak ugyanazt a munkát kell elvégeznie, ezért minden kormánytisztviselőnek azonos elbírálás alá kell esnie.

Boros Péterné azért is súlyos hibának tartja, hogy a versenyszféra munkaerőpiaci adatai alapján tesznek különbséget a kormányzati igazgatásban dolgozók között, mert a lépés azt mutatja, a kormányzati igazgatásról szóló, tavaly életbe lépett törvény a legminimálisabb garanciát sem adja meg a hatálya alá tartozó munkavállalóknak, hogy azonos elbírálásban részesülhetnek, ezért az MKKSZ több más szakszervezettel együtt az egész törvény felülvizsgálatát szeretné elérni. Ennek érdekében tárgyalást kezdeményeznek a kormánnyal, első lépésként négy érdekvédelmi vezető találkozót kért a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkárának nemrég kinevezett György Istvántól, azt remélve, hogy a fővárosi kormányhivatalt 2014 óta vezető szakember megérti a kifogásaikat.

Erős fenntartással fogadták az érdekvédők a cafetéria visszaállításáról megjelent ígéretet is, hiszen a juttatást két éve törölték el, közben az adótörvények módosításával szinte kiürítették a rendszert.

Ráadásul nem tudni, mekkora összeget jelentene a béren kívüli keret visszaállítása, mert a központi igazgatásban - ahol meghagyták a rendszert – évi 200 ezer és 360 ezer forint között többféle összeg szerepel a listán és még csak utalás sem hangzott el, hogy a kormányhivatalokban melyikben gondolkodnak. A szakszervezetek erről is tárgyalnának, de változatlanul követelik a kormányzati tisztviselőktől elvett szabadság, a megnövelt munkaidő felülvizsgálatát és a 13. havi bér bevezetését ebben a körben.

Létszámkeringő

A Népszava közérdekű adatigénylése nyomán kiderült, hogy tavaly született egy kormányhatározat „a fővárosi és megyei kormányhivatalok álláshelyeiről”, ami azzal számolt, hogy 2019 március 1-től, vagyis a kormányzati igazgatásban dolgozók munkáját és juttatásait szabályozó „kit” bevezetése után 34 091 ember dolgozik a területen. Ugyanakkor idén januártól újabb leépítést helyezett kilátásba, 32 568 főre csökkentve a létszámot. Csakhogy a folyamatosan emelkedő munkaterhek, a megvont szabadság és megemelt munkaidő miatt a vártnál többen álltak fel a hivatalokban, így 4144-es számon az év vége felé újabb határozatot hozott a kormány, immár arról, hogy pont elég ember van a területen, visszavonja az újabb létszámcsökkentést. Idén március elsejétől egyébként ismét nagy átrendeződés kezdődik a hivatalokban. Sokan más szervezetekbe mennek át, de jönnek is újak a rendszerbe, a létszámváltozás nagyságát egyelőre nehéz megmondani, de korábban például az hangzott el, hogy országosan kétezer álláshelyet érinthet a szabálysértési ügyek átadása a rendőrségnek.

Forrás: Népszava

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ