A képzés után átvezényelt fiatalok tartják életben a fővárosi rendőrséget. A kerületi kapitányságoknál dolgozó egyenruhások csaknem kétharmada nem budapesti – írja a Népszava.

 A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) központi szerveinél és az alá tartozó kapitányságoknál 2019-ben a hivatásos állomány 64 százalékának az állandó lakcíme vidéki volt

– válaszolta a Népszava kérdésére a szervezet. Van olyan fővárosi kerület, ahol a rendőrök háromnegyede vidéki, többségében két éven belül végzett fiatal. A legrosszabb helyzetben a dunai vízirendészek vannak, ahol majdnem 83 százalékos a vidéki munkatársak aránya, de még a legjobbnak tekinthető XXI. kerületben is majdnem 54 százalék. Mivel vidéken is sok rendőr hiányzik, a számok és átvezénylések alapján úgy tűnik: a budapesti létszámhiányt tartják aggasztóbbnak a parancsnokok.

Az erők átcsoportosítása azért is kérdéseket vet fel, mert szakértők szerint egy elfogásnál, üldözésnél a szakmai alapok mellett a helyismeret is elengedhetetlen.

Ennek a tudásnak a megszerzése nagyjából öt év alatt lehetséges, de az alacsony bérek és a nehezen megoldható lakhatás miatt a rendészeti szakgimnázium után kötelező kétéves szolgálati idő leteltével a legtöbben visszamennének szülőföldjükre. Ha ez nem sikerül, tömegesen szerelnek le, tavaly a BRFK hivatásos állománya 638 fővel csökkent, miközben 368 helyet tudtak betölteni.

A rendészeti szakgimnázium után a végzettek kinevezést kapnak valamelyik fővárosi kerületi kapitányságra és abban reménykednek, hogy hamarosan oda kérhetik magukat, ahonnan származnak. Szakszervezeti vezetők szerint viszont ez csak hosszabb idő elteltével sikerül, és akkor sem mindenkinek. Nem elég, hogy van üres álláshely az adott megyében – hisz mindenhol vannak betöltetlen helyek – és az ottani kapitány kiállítja a befogadó nyilatkozatot, a létszámhiány miatt Budapesten rendszerint késik az engedély az elengedésre.

Ebben a helyzetben a legnagyobb gondot az jelenti, ha a fővárosban szolgálatot teljesítő fiatal rendőr nősülni akar, netán már megtette és esetleg gyermeke is született.

Ekkor már normális lakás kellene, de ennek megfizetése szinte elképzelhetetlen az érdekvédők szerint 150 ezres, a BRFK adatai alapján tavaly már valamivel magasabb nettó bérekből.

Így kevesen tudnak élni a lehetőséggel, hogy havi 40 ezer forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnának, ha Budapesten vagy annak 50 kilométeres körzetében új vagy használt lakást, netán házat vennének.

 A lehetőség azért sem vonzó, mert aki kilép a szervezetből, vagy csak más szolgálati helyre kéri magát, annak azonnal vissza kell fizetnie az addig kiutalt összeget.

Két éves munkaviszony után igényelhetnek kamatmentes hitelt is a rendőrök vásárlásra, építésre, bővítésre vagy felújításra, ám ehhez rendelkezniük kell 20 százalékos önrésszel, ami egy húszmilliós lakásnál négymillió forint lenne. Mivel a faluról indult fiataloknak ritkán van ennyi pénzük, marad az albérlet vagy a belügyi szálláshelyek igénybe vétele. Előbbit drágítja, hogy az albérleti támogatáshoz be kell mutatni a kifizetett díjról szóló számlát. A BRFK leveléből kiolvasható, hogy több kerület is átengedi a bérlőkijelölés jogát a rendőrkapitányságoknak egyes bérlakások esetében, de ez a lehetőség korlátozott.

A BRFK rendelkezik saját szállással és bérel is helyeket, de többre lenne szükség.

Új szállásokat lehetne kialakítani a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke, Bárdos Judit szerint a Városligeti fasorban 2007 óta üresen álló BM kórház épületében. Bárdos Judit és Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára is úgy fogalmazott lapunknak, hogy a szolgálati lakások felszámolása óta nincs valódi megoldás az állomány lakásgondjaira, s ez növeli az elvándorlást.

A kiesők pótlása pedig egyre nehezebb, a mostani tanévben már csak 400 diák kezdte tanulni a szakmát az országban, míg korábban csak a miskolci iskolába ezer fölötti létszám jelentkezett.

Senkiben sem bíznak

Azokra a rendőrségi dolgozókra – például autószerelőkre, biztonsági őrökre – is kiterjesztették az úgynevezett megbízhatósági vizsgálatokat, akik klasszikus munkavállalóként és nem hivatásosként vagy rendvédelmi igazgatási jogviszonyban dolgoznak. Ez derült ki a Zsaruellátó nevű Facebook-csoportban feltöltött december végi rendőrségi körlevélből. Ez egyébként sokakat meglepetett, pedig a törvény szerint már tavaly február óta indíthatnak minden rendőrségi dolgozónál megbízhatósági vizsgálatot. A körlevél arra utal, és a szakszervezeti vélemény is az, hogy most valójában csak sürgették a kapitányságokat, határrendészeti kirendeltségeket: január 20-ig tájékoztassák minderről az érintett munkavállalókat, szerezzék be a szükséges nyilatkozatokat.

A megbízhatósági vizsgálat a Nemzeti Védelmi Szolgálat hatásköre: „a valóságban is előforduló élethelyzetek mesterséges kialakításával” ellenőrzik, hogy az érintett eleget tesz-e hivatali kötelezettségének, „a jogszerű, befolyásmentes feladatellátás követelményének.” Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy tesztelik például azt, megvesztegethető-e a vizsgált dolgozó.

Forrás: Népszava

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

 

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ