Elosztották a helyeket az EU egyik nagy tanácsadó testületében, a Régiók Bizottságában. A Momentumnak nem jutott hely, a többi ellenzéki párt egy-egy mandátumot kapott, miközben a Fidesz nyolcat. Így ismét csökkent az esélye, hogy az uniós pénzeket az önkormányzatokhoz irányítsák – írja a 24.hu.

Az Európai Uniót gyakran éri a vád, hogy a szervezete túlburjánzott a szükséges méretén, és ez akadályt jelent a kontinens fejlődése szempontjából. Ezek a vádak többnyire tévesek, hiszen az EU bürokratikus szervezete körülbelül ötvenezer emberből áll, ami egy 500 milliós kontinensen nem olyan sok, de vannak olyan területek, ahol jogosabbnak tűnik a kritika. Két nagy tanácsadószerv működik az EU-s intézmények mellett: az egyik az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, amely a szakszervezetek és a munkaadók képviseleteiből áll, a másik a Régiók Bizottsága, ez az önkormányzati képviselőket tömöríti.

A két szervezet nem vesz részt hivatalosan az EU döntéshozatalában, de véleményezhetik a kezdeményezéseket, és informális befolyást gyakorolnak a döntésekre. Mindkét szervezet jelentős méretű, ám most csak az utóbbiról lesz szó, hiszen az önkormányzati választás után újraosztották a helyeket a Régiók Bizottságában a magyar pártok között.

Kik kaptak?

Az első és legfontosabb tudnivaló ezzel kapcsolatban, hogy hiába demokratikus szervezet a Régiók Bizottsága, a Magyarországnak járó 12 helyet a kormány osztja el, majd a magyar kormány is szavaz róluk az Európai Tanácsban.

Január elején cserélődne a mostani gárda, ezért a kormánynak ezt a döntést már meg kellett hoznia, a pártoknak pedig tudniuk kell, hogy hány embert jelölhetnek a bizottságba.

Megkerestük az összes számottevő ellenzéki pártot, és a válaszaikból az derül ki, hogy

  • Az MSZP egy helyet kap, Tüttő Katátjelöli,
  • A DK szintén egy helyet kap, nevet nem mondtak, eddig a nagykanizsai Horváth Jácintvolt a képviselőjük.
  • A Jobbiknak is egy hely jut, nevet ők sem akartak mondani.
  • Az utolsó ellenzéki poszt az LMP-é, ők valószínűleg ismét Kóbor Józsefetjelölik, aki Pécsen indult el polgármesterjelöltként az ellenzéki összefogással szemben, de nem akadályozta meg annak sikerét.
  • A Momentum tehát, amely a DK-val versenyeza legerősebb ellenzéki párt pozíciójáért, nem kapott képviselői helyet a Régiók Bizottságában.
  • A Fidesz nem válaszolt a kérdésre, de nem nehéz kiszámolni, hogy nekik nyolc hely jut.
A mostani elosztás tehát úgy néz ki, hogy a már alig létező LMP-nek ugyanúgy egy hely jár, mint az ország két legnépszerűbb ellenzéki pártjának összesen.

Megkérdeztük a Momentumot, megindokolta-e a kormány, hogy miért nem kaphatnak helyet a bizottságban, és kiderült, hogy Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár válaszolt nekik nagyjából egy hete. A Régiók Bizottságának összetételét az uniós irányelvek úgy határozták meg, hogy annak tükröznie kell az adott ország politikai viszonyait. A Miniszterelnökség államtitkára szerint ez meg is történt azzal, hogy megkeresték „a parlamenti frakcióval rendelkező, egyben korábban tagokat delegáló ellenzéki pártokat, fenn kívánják-e tartani korábbi jelöléseiket.”

Az ügyben összehangoltan a Jobbik, a DK, az MSZP, illetve az LMP pártigazgatói jártak el irányunkban, mely visszajelzéseket figyelembe is vettünk a delegáció kialakításánál

– tette hozzá. Vagyis a Fidesz az országgyűlési választás eredményét vette figyelembe, és aki azon nem szerzett mandátumot, kikerült a lehetséges jelöltek közül, hiába szerepelt jól a Régiók Bizottsága szempontjából legalább ilyen fontos önkormányzati választáson.

Ez nyilván fáj annak a Momentumnak, amely az utóbbi időszakban szinte minden esetben arra hivatkozva tárgyalt az ellenzéki összefogás pozícióiról, hogy nekik van a legtöbb ellenzéki szavazójuk. Megkerestük Berg Dánielt, a Momentum elnökségi tagját, aki többszörösen érintett, hiszen nemcsak a II. kerület alpolgármestere, de a Régiók Bizottságában is működő liberális ALDE pártcsalád alelnöke is.

Nagy csalódás a kormány döntése, mivel izgatottan vártuk, hogy ismét legyen képviselete Magyarországnak a Régiók Bizottságában dolgozó képviselőcsoportunkban. A demokratikus képviselet elvével nehezen összeegyeztethető, hogy az egyik legnépszerűbb pártot kihagyják a magyar delegációból, így jelenleg is vizsgáljuk a jogi és politikai lehetőségeket

– mondta Berg. A Régiók Bizottságának összetétele egyébként gyakran jelentős csúszással követi az adott ország politikai viszonyait, hiszen az SZDSZ megszűnése után még évekkel is volt SZDSZ-es tagja a bizottságnak.

Miért van?

Az, hogy az ellenzék ennyire kevés helyet kapott a Régiók Bizottságában, két szempontból fontos, ezekhez viszont tudni kell, miért jött létre ez a szervezet. Hivatalosan a Maastrichti Szerződés hívta életre, azzal a két indokkal, hogy

  • az Európai Unió döntéseinek háromnegyedét helyi szinten kell ratifikálni,
  • valamint hogy egyre nagyobb a távolság az EU és az emberek között.
A valódi politikai indok ennél prózaibb: szükség volt egy olyan testületre, amelyben nagyobb befolyást kapnak a jelentős gazdasági súllyal rendelkező német városok.

A Régiók Bizottságának hivatalos politikai súlya elenyésző, befolyása viszont annál nagyobb. Egyrészt komoly pénzekhez lehet itt hozzáférni, hiszen a bizottság éves büdzséje körülbelül százmillió euró, aminek nagy része a képviselők munkájára megy el. Majdnem akkora kerethez lehet tehát a Régiók Bizottsága tagjaként hozzáférni, mintha az Európai Parlament választott képviselője lenne az ember.

A másik fontos indok pedig az, hogy leginkább két pártról, a DK-ról és a Momentumról hallani, hogy szerették volna a szervezet befolyását felhasználni arra, hogy az uniós pénzek közvetlenül jussanak el az önkormányzatokhoz, és ne a magyar államon keresztül. Ugyan ez a feladat a hétéves költségvetési uniós ciklus előrehaladott tárgyalásai miatt szinte lehetetlennek tűnik, mégis kudarc, hogy még megpróbálni sem nagyon tudják majd.

Az viszont talán segíthet még valamennyit az ügyben, hogy Budapestnek is létezik állandó képviselete Brüsszelben.

Ezt a posztot eddig látszólag nem nagyon használták semmire, pedig két ember is dolgozott a főváros nevében az unió központjában. Mostantól viszont Jávor Benedek, a Párbeszéd korábbi EP-képviselője tölti majd be a helyet. Jávornak komoly befolyása és kapcsolati hálója van Brüsszelben, az Európai Zöld Párt frakciójával pedig különösen szoros a viszonya, márpedig ez az EP negyedik legnagyobb pártcsaládja.

Forrás: 24.hu

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ