„Önként vállalt túlmunkának” minősítenék, ha a tanárnak távollévő kollégáját kell helyettesítenie – derült ki a lapunk birtokába került tervezetből.

 Beigazolta a pedagógus szakszervezetek félelmeit az új szakképzési törvény végrehajtási rendeletének tervezete, a szakképző intézményekben dolgozó tanárokat szinte teljesen kiszolgáltathatják a munkáltatónak, vagyis a szakképzési centrumoknak. A lapunk birtokába került, egyelőre még nem nyilvános rendelettervezet szerint például

a tanórán kívüli oktatói feladatok közül jóval kevesebb tartozna a kötött munkaidőbe. Ha a tervezetet elfogadják, az órákra, foglalkozásokra való felkészülés, a dolgozatjavítás, a számonkérés egyéb formái, az oktatói testületi ülésen, fogadóórákon való részvétel átkerül a kötetlen munkaidő részbe

– így szinte lehetetlen lesz a ténylegesen elvégzett tanári munkát nyilvántartani, a rendes munkaidőt meghaladó munkavégzésért díjazást kapni. Emellett „önként vállalt túlmunkának” minősítenék, ha a tanárnak távollévő kollégáját kell helyettesítenie, vagy be nem töltött munkakörbe tartozó feladatot kell ellátnia.

A tervezet azt is lehetővé tenné, hogy a fejlesztőpedagógusi, iskolapszichológusi, könyvtárostanári tevékenységet „szolgáltatásvásárlás” útján szervezze meg a szakképzési intézmény, vagyis ezeket a tevékenységeket kiszerveznék az iskolákból és külsős vállalkozókkal, cégekkel végeztetnék el. Tekintettel a súlyos fejlesztőpedagógus- és iskolapszichológus-hiányra, ez akár ésszerű lépésnek is tűnhet, de – ismerve a hazai gazdasági folyamatokat – erőteljes korrupciós lehetőségeket is magában rejt. A dokumentum a pedagógusok továbbképzési kötelezettségére is kitér; az eddigi hét év helyett négyévente köteleznék legalább 60 órás továbbképzésre a tanárokat, amit vállalati környezetben vagy képzőközpontokban kell majd teljesíteni. A teljesítésnél csak azokat a képzési programokat veszik figyelembe, amelyeket a szakképzésért felelős miniszter jóváhagyott. Aki nem vesz részt ezeken vagy a képzéseket nem fejezi be sikeresen, annak megszüntethetik a munkaviszonyát.

Míg a köznevelésben megszüntették a tantestületek véleményezési jogát az igazgatói kinevezéseknél, a szakképzésben erre lehetőséget adnak: a rendelettervezet az igazgatói pályázatok esetében 15 napot ad a nevelőtestület álláspontjának kialakítására – igaz, a véleményeket nem kell kötelező jelleggel figyelembe venni.

A tervezetben egyébként egy szó sincs a kormány által beharangozott 30 százalékos béremelésről, kedvezőbb bérezési rendszerről, a munkáltatóval köthető béralku lehetőségéről.

A parlament november 19-én fogadta el az új szakképzési törvényt, amelynek tartalmát több civil szakmai szervezet és szakszervezet is kifogásolta, de javaslataikat a kormány nem vette figyelembe.
A legtöbbet kritizált elem a szakképzésben dolgozó pedagógusok közalkalmazotti státuszának elvétele volt: foglalkoztatásuk 2020. július 1-jétől egyöntetűen átkerül a közalkalmazotti törvény alól a munka törvénykönyve alá, így számos jogi védettségtől esnek el.

A törvény végrehajtásáról szóló rendelettervezetet a nagyobb érdekképviseletek – mint a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) vagy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) – már nem is kapták meg, azt csak a Szakképzési Innovációs Tanács tagjainak küldték meg egyeztetésre.

Pölöskei Gáborné szakképzési helyettes államtitkár azzal igyekezett nyugtatni az érintetteket, a közalkalmazotti törvény „csak első látásra” biztosít nagyobb védelmet, de valójában rugalmatlan, a munka törvénykönyve – és az új szakképzési törvény – pedig sokkal kedvezőbb feltételeket biztosít.

A PDSZ viszont felhívta a figyelmet arra: a közalkalmazotti törvény „rugalmatlansága” valójában csak a munkáltatók érdekeivel volt ellentétes.

Hiszen míg például közalkalmazotti jogviszonyt csak szigorú törvényi feltételek betartásával lehet megszüntetni, addig a munka törvénykönyvének hatálya alatt a munkáltató meglehetősen szabadon dönthet a munkaviszony felmondásáról.

Ezzel együtt rövidül a felmentési idő, megszűnik az áthelyezési lehetőség, a munkáltató állásfelajánlási kötelezettsége, az 50 százalékos utazási kedvezmény, a jubileumi jutalom sem garantált. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a 400 órás túlmunkát lehetővé tevő rabszolgatörvényt is könnyebben alkalmazhatják majd a szakképzésben dolgozókra.

A tervezet itt olvasható.

Forrás: Népszava

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ