Kétórás sztrájkot tartott ma reggel a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ). A sztrájk célja, hogy a kormány 2016. október 1-jétől biztosítson átlagosan 30 százalékos béremelést és életpályamodellt az önkormányzati tisztviselők számára. A kormány szerint azonban az önkormányzati köztisztviselők béremelése települési, és nem kormányzati kompetencia. 

Boros Péterné, az MKKSZ főtitkára az Origónak elmondta: a sztrájkban a 37 ezer önkormányzati köztisztviselő körülbelül 15 százaléka – mintegy 100 alapszervezet – vett részt, amit ő tisztességes helytállásként értékelt. Az önkormányzati dolgozók ugyanis korlátozott sztrájkjoggal rendelkeznek: sztrájk csak ott szervezhető, ahol van működő szakszervezeti alapszervezet, és a tagok 50 százaléka támogatja a kezdeményezést.

A szakszervezeti vezető arról is beszámolt, hogy csak az elmúlt két hétben 18 új alapszervezet alakult azért, hogy így ők is csatlakozhassanak a sztrájkhoz. Szerinte ez is azt bizonyítja, hogy kérésüknek nagy a támogatottsága.

Nőnek a bérek, de nem mindenkinek

A kormány áprilisban jelentette be, hogy egységes állami tisztviselői kart hoz létre. Ebbe a kategóriába először a járási hivatalokban dolgozók, a következő két évben pedig a megyei kormánytisztviselők és a központi közigazgatásban dolgozók kerülnek át. Az átsorolás jelentőségét az adja, hogy a jövőben a kormány csak az új, állami tisztviselői kar tagjainak fizetését tervezi emelni – első körben a körülbelül 20 ezer járási hivatalban dolgozóét, július 1-jétől 30-50 százalékkal.

A települési önkormányzatokban dolgozók így a jelek szerint kimaradnak az átsorolásokból, és az ehhez kötött béremelésekből is. Ez 37 ezer munkavállalót jelent, akik kétharmadának fizetése 8 éve nem nőtt – ez reálértéken számítva nagyságrendileg 30 százalékos csökkentést jelent ebben az időszakban.

Nem a kormány dolga

A kormány korábban úgy reagált az önkormányzatokban dolgozók követelésére, hogy az ő fizetésük emelése nem kormányzati kompetencia, ezért ha fizetésemelést kérnek, forduljanak az ezért felelős önkormányzatokhoz. A szakszervezet szerint viszont az önkormányzati feladatellátás és az illetmények megállapítása a kormányon, a parlamenten és a jogalkotáson múlik, így nem értenek egyet ezzel az érveléssel.

Boros Péterné arról beszélt: a kormány álláspontja a fentieken kívül azért sem helyes, mert itt nem csak a béremelésről van szó, hanem megfogalmazása szerint egy lehetséges „vidéki társadalmi feszültségről” is. Az önkormányzatoknál ugyanis humánerőforrás-krízis alakulhat ki, mivel aki tud, az inkább a magasabb fizetést nyújtó járási hivatalokban folytathatja a munkát. Ha pedig emiatt egy települési önkormányzat működésképtelenné válik, akkor a kormánynak kell kezelnie a helyzetet – mondta a szakszervezeti vezető, aki szerint a hivatalokban már most is jelentős a munkaerőhiány. Egyre nehezebben találnak pénzügyest, pályázati vagy építéshatósági szakembert - bruttó 160 ezer forintos fizetésért ugyanis nem lehet építésmérnököt találni Magyarországon. Emiatt az önkormányzatoknál ellehetetlenülhet az ügyfelek kiszolgálása is.

Tárgyalni szeretnének

Boros Péterné azt mondta: eddig merev ellenállással szembesültek, de el szeretnék érni, hogy kormány tárgyaljon velük. Az önkormányzati érdekszövetségekkel elkészítették szakmai koncepciójukat, egy törvénytervezetet a közszolgálati életpályáról a hozzárendelt bértáblázattal, amely a követelésüknek megfelelő béremelést is tartalmazza. Ezt az önkormányzati érdekszövetségekkel közösen szeretnék a kormány elé terjeszteni. Boros Péterné hozzátette: ha ez nem sikerül, a kormány ismét „kijelöli utunkat”. Ez esetben egész napos sztrájkot hirdetnek, és megjegyezte: azt szeretnék, ha a kormány látná, ez nem csak egy „szakszervezeti vezető hőbörgése”, hanem a szakma egységes követelése.

Forrás: Origo