Rendhagyó formát választott a kormány oktatáspolitikája elleni tiltakozásként a Tanítanék Mozgalom, az oktatáspolitikai elemző szerint a polgári engedetlenségi akció sikeres lehet, kérdés azonban, hogy a kormányzat hogyan reagál. Palkovics László államtitkár az egyórás „sztrájk” után is a tiltakozók által elutasított köznevelési kerekasztalhoz várja az érintetteket, sőt még a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének sztrájkbizottságát is - utóbbi végképp nem érti, hogy miért – írja a Népszava.

Saját iskolájához hasonlította a közoktatás jelenlegi állapotát Pukli István, a fővárosi Teleki Blanka Gimnázium igazgatója: a szebb napokat is látott épületről omladozik a vakolat, a lehulló daraboktól a főbejárat fölé épített „ideiglenes” védőtető-szerűség hivatott megóvni az iskola diákjait, tanárait. Az első repedések megjelenése után hiába keletkeznek már egyre nagyobb lyukak a falon, az épület teljes renoválására ilyen-olyan okok miatt még nem kerülhetett sor, s szinte biztos, hogy néhány évet még várni is kell rá. Pontosan úgy, ahogy a közoktatási rendszer teljes újragondolására, erre ugyanis még az egyre nagyobb társadalmi nyomás hatására sem hajlandó a döntéshozó hatalom.

Éppen ezért kerülhetett sor szerdán a kormány politikájával szembeni véleménynyilvánítás ritkán használt formájára, a polgári engedetlenségre; reggel nyolc és kilenc óra között az ország több száz iskolájában leállt az oktatás, tanárok ezrei üzenték meg újból a kormánynak: a 2010-ben megkezdett irány rossz, változtatni kellene. Miközben az orbáni oktatáspolitika irányával egyetértők gondosan kiválasztott képviselői a köznevelési kerekasztal berkeiben az évek óta ismert problémák feltérképezésével és azok tüneti kezelésének lehetőségeivel vannak elfoglalva, a kormány kerekasztalát illegitimnek tekintő mintegy félszáz civil és szakmai szervezet létrehozta a Civil Közoktatási Platformot (CKP), amely a kormányzat számára elkészítette, majd 12 pontba foglalta a közoktatás legsürgetőbb problémáinak (mint a tankönyvszabadság visszaállítása, vagy az érettségire vonatkozó módosítások visszavonása) megoldását segítő javaslatait. Emellett dolgoznak a hosszútávú átalakításokon is, véleményük szerint ugyanis teljesen új irányvonalra van szükség a közoktatásban, új nemzeti alaptanterv, új közoktatási törvény kidolgozását is szorgalmazzák.

Pukli István az országos tiltakozást összefogó Tanítanék Mozgalom képviseletében két hete, a március 15-i Kossuth téri tüntetésen felszólította a kormányt, haladéktalanul kezdjék meg az egyeztetéseket az oktatás valódi szereplőivel, s első körben tárgyaljanak a CKP 12 pontjáról. Mivel ez nem történt meg, szerdán polgári engedetlenséggel próbáltak újból nyomást gyakorolni a hatalomra, majd a Teleki igazgatója újból 14 napot adott a kormánynak arra, hogy üljön le tárgyalni a CKP képviselőivel. „Most mi hívjuk egyeztetésre a kormányt, de nem kerek, hanem kétoldalú tárgyalóasztalhoz szeretnénk leülni. Két hetük van arra, hogy döntsenek arról, tárgyalnak-e velünk. Ha nem történik semmi, újabb akciókra lehet majd számítani” - jelentette ki Pukli.

Újból (vagy továbbra is) a kormány oldalán pattog a labda, ám mint azt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nyilvánvalóvá tette, nem akarnak újabb tárgyalásokat. Miközben tanárok, diákok, szülők és mások az iskolák előtt tüntettek, az Emmi rövid közleményben jelezte: továbbra is várják a CKP képviselőit a köznevelési kerekasztalhoz. Nem sokkal később Palkovics László oktatási államtitkár is megszólalt, helytelenítette a polgári engedetlenségi akciót, s ő is leszögezte, hogy csak a köznevelési kerekasztalt tartja jó megoldásnak a problémák megvitatására. Azt mondta, nem érti, hogy a CKP miért nem akar azon részt venni. „A magyar oktatás ügye nem privát dolog, nem szeretnénk külön tárgyalást folytatni” - fogalmazott.

A CKP már több közleményben, szóvivőik pedig nyilatkozatukban is kifejtették, miért nem ülnek le a kormány kerekasztalához, az egyik ok éppen az, hogy szerintük az oktatásügy valóban „nem privát dolog”, ezért nem zárt ajtók mögött egyeztetnének, nyílt tárgyalásokat szeretnének. A másik ok, hogy a kerekasztal reprezentativitása nem biztosított, olyan fórumon szeretnének egyeztetni, amely „szakmai alapokon nyugszik, szereplői reprezentálják a nevelés-oktatás szakmai, érdekvédelmi és civil közösségeit” (a kormány kerekasztalának munkájában még a két nagy pedagógus szakszervezet sem vesz részt).

„A köznevelési kerekasztallal már szinte senkit nem tudnak becsapni. Ugyanezt eljátszották a felsőoktatásban is, de említhetném az antiszegregációs kerekasztalt is, ahonnan már szinte minden valamirevaló szakértő felállt. A kormányzati kerekasztalon biodíszletnek használnak különböző szervezeteket, miközben az érdemi szereplők szavazata keveset számít. Ez alibifoci, és ezt a kormány is tudja. Szerintem ez az egész történet már rég túlmutat a köznevelési kerekasztalon” - véli Radó Péter. Az oktatáspolitikai elemző rámutatott: már az is kiderült, hogy a valódi döntések nem a köznevelési kerekasztal körül születnek - utalt például arra, hogy Rétvári Bence államtitkár már azelőtt bejelentette a diákok terheinek csökkentéséről szóló javaslatcsomagot vagy a sokat szidott Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) állítólagos megszüntetését, hogy ezekről a kerekasztalon addig érdemi döntések nem születtek.

Radó szerint a rendhagyó szerdai akció sikeresnek mondható, tudomása szerint jóval több iskola vett részt benne, mint ahányan előzetesen jelezték. „Mint minden tiltakozó akció, ennek a jövője is a kormány reakciójától függ. A tiltakozó mozgalom folytatódni fog, ha továbbra sem lesz szándék valódi változtatásokra” - mondta, hozzátéve: a szerda reggeli akció azt mutatja, hogy továbbra is van erő a mozgalomban. Úgy véli, a három „ősbűn” az iskolai autonómia felszámolása, a központosítás és a rendszer alulfinanszírozottsága. „Ebből fakad minden más, ám pont ezekkel kapcsolatban nem hajlandó engedni a kormány”.

Pedig néha úgy tűnhet, hogy a kormány valóban enged. A Klik megszüntetésének terve jól hangzik, ahogyan az is - mint arról a Népszabadság kormányzati forrásokra hivatkozva beszámolt -, hogy a kormány önálló oktatási minisztérium létrehozását is tervezi, élén Palkovics Lászlóval. Radó szerint a Klik átalakítása vagy megszüntetése csak porhintés, az oktatási minisztérium pedig „nem érdekes”. „Ha a Klik helyébe másik szörnyeteg lép, a rendszer lényegén semmit sem fog változtatni. Ahogy egy önálló oktatási minisztérium sem eredményezné azt, hogy lecserélik a jelenlegi, elhibázott politikai modellt” - véli Radó. Szerinte ha a kormány valóban engedményeket szeretne tenni, az első lépés az lenne, hogy leül tárgyalni a CKP képviselőivel.

Továbbra is kérdés, hogy ennek mekkora az esélye, az ugyanakkor beszédes, hogy a nagyobbik kormányzópárt és annak politikusai szinte nap mint nap kijelentik: a Tanítanék Mozgalom akcióinak csak és kizárólag politikai céljai vannak, a pedagógusokat az ellenzéki, főként baloldali pártok „tolják maguk előtt”. Pukli István viszont már többször leszögezte: az ő céljai maximum szakmapolitikaiak. „Nem csak a parlamentben ücsörgők munkáját lehet politikának nevezni. A CKP és a Tanítanék Mozgalom közpolitikai tevékenységet folytat, a politikai pártok azonban nem szereplői ennek az egész történetnek. Valódi befolyása a történésekre itt csak a CKP mintegy félszáz szervezetének és a kormánypártoknak van” - mondta Radó.

Ugyanakkor ne felejtsük el azt sem, hogy három oktatási szakszervezet a Pedagógusok Sztrájkbizottsága keretében már hónapok óta tárgyal a kormánnyal 25 pontos követeléslistájukról, amelyből 18 esetében már megállapodás közeli helyzet alakult ki. Radó azonban úgy véli, a szakszervezetek nem tudnak majd olyan megállapodást aláírni, amely valóban elfogadható lenne. „Ezt nehéz elképzelni. De ha így is lenne, nem az volna a kérdés, milyen hatása lesz a mozgalmakra, hanem hogy milyen hatása lesz a szakszervezetekre” - mondta.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is megpróbálta folytatni tavaly abbamaradt sztrájkbizottsági tárgyalásait, eddig kevés sikerrel. Történt azonban egy érdekes dolog: Mendrey László PDSZ-elnök lapunknak elmondta, levelükre Palkovics államtitkártól kapott választ, aki a május 5-i köznevelési kerekasztal ülésére hívta a szakszervezetet, hogy ott vitassák meg a részleteket. „Még mi sem értjük teljesen, hogyan gondolta ezt az államtitkár. Az igaz, hogy a sztrájkbizottságnak a kormány képviselőivel kell tárgyalnia. Ezek szerint beismerik, hogy a kerekasztal maga a kormány”.

Párbeszéd kezdődik

Szándéknyilatkozatot fogadott el együttműködéséről a Tanítanék Mozgalom és kilenc szakszervezet - írja közleményében a Tanítanék Mozgalom. Az együttműködés célja, hogy a gyermekek és az ország jövője érdekében a közoktatási rendszert megújítsák - közölték, hozzátéve: az együttműködésben részt vevők a közoktatás átalakításáért zajló tiltakozáshoz kapcsolódóan egyeztetni fognak a továbbiakban szerveződő szolidaritási akciókról. A szándéknyilatkozatot a Tanítanék Mozgalom, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), a Vasutasok Szakszervezete (VSZ), a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ), az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ), a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ), a Távközlési Szakszervezet, valamint a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) tette.

Törvényt módosítana az MSZP

Az MSZP - a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel egyetértésben - törvénymódosító javaslatot nyújtott be, amely lehetővé tenné, hogy a szakszervezetek szolidárisak lehessenek a polgári engedetlenséggel tüntetőkkel is. A javaslat garantálja, hogy a munkavállalókat ne érhesse retorzió, ha bármikor a jövőben részt vesznek egy, a Tanítanék mozgalom által szervezett szerdai állampolgári engedetlenséghez hasonló demonstráción. A párt szerint abszurd, hogy jelenleg Magyarországon bárkinek félnie kelljen, ha kinyilvánítja véleményét. Mint írták, „a Fidesz elnyomó törvényei szinte lehetetlenné teszik a jogszerű sztrájkot”.

A magyar tanárok akciójáról ír a New York Times

„Több száz tanár nem tartott órát szerda reggel Magyarországon, hogy így tiltakozzon a hivatalos oktatáspolitika ellen. A tanárok követelik a szabad tankönyvválasztást, több oktatási célú forrást, valamint hogy kevesebb bürokratikus teher háruljon rájuk, és kevesebb időt kelljen a tanulóknak az iskolában tölteniük” - írta szerdán a New York Times. A beszámoló kiemeli, hogy a Teleki Blanka Gimnázium körül a diákok élőláncot alkottak. Élükön Pukli Istvánnal, aki elmondta, nem engedik, hogy az oktatási rendszer szétszakítsa az iskolákat. A cikk végén kitérnek arra, hogy a magyarországi korlátozott sztrájkjogok miatt ez igazából nem sztrájk, hanem polgári engedetlenség.

Forrás: Népszava


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ