Értelmezhetetlen a kormány számára Pukli István iskolaigazgató felszólítása, amelyben azt követeli Orbán Viktortól, kérjen bocsánatot az elmúlt hat évben „megalázott” emberektől - egyebek mellett erről is beszélt Lázár János a csütörtöki Kormányinfón. Szerinte nincs miért bocsánatot kérni, az igazgatót pedig nem lehet komolyan venni. A Pedagógusok Szakszervezete elnöke szerint el kellene gondolkodni azon, kinek is lenne szüksége igazán etikai kódexre – írja a Népszava.

Pukli István: nincs értelme az adok-kapok játéknak

„Az elmúlt években 266 milliárd forintot költöttünk a pedagógusok béremelésére, ezek után nem a kormánynak kell bocsánatot kérnie” - így reagált Lázár János a tegnap Pukli Istvánnak, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatójának arra a felszólítására, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Áder János kormányfő kérjen bocsánatot az elmúlt hat évben „megalázott és megfélemlített” emberektől. A kancelláriaminiszter szerint a bocsánatkérésre való felszólítás részükről „nem értelmezhető”, az ugyanis nem szakmai javaslat, attól nem lenne jobb a közoktatás. Hozzátette: a kormány tiszteletben tartja a pedagógusok véleménynyilvánítási jogát, a közoktatás javítását célzó egyeztetéseknek azonban a tárgyalóasztal mellett, nem pedig az utcán kell történniük.

„A tüntetésektől a gyerekeknek holnap nem lesz jobb az iskolában. A sztrájkkal pedig a gyerekeknek és a szülőknek ártanak, nem a kormánynak” - fogalmazott Lázár, aki szerint a kormány eltökélt abban, hogy javítson a jelenlegi rendszeren - ígérete szerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ életében szeptembertől komoly változások lesznek - és mindenkinek a véleményét meghallgatják, ahogy 2011-ben is, a nagy oktatási átalakítások megkezdése előtt. Azt nem tudni, Lázár pontosan kiket ért „mindenki” alatt, mert azok az oktatással foglalkozó szakmai szervezetek, szakértők és szakszervezetek, akik az elmúlt években folyamatosan - és eredménytelenül - figyelmeztették a döntéshozókat a jelenlegi rendszer hibáira, a reformnak nevezett átalakítások átgondolatlanságára, egyebek mellet éppen azt sérelmezik, hogy a döntéseknél nem kérték ki a szakma véleményét.

Most Lázár leszögezte: szakértőkre kell bízni a rendszer javítását, az utóbbi hetek tanár-diák-szülő megmozdulásait pedig nem szakmai, hanem politikai akciónak tartja. Úgy véli, a szakmai párbeszéd terepe a köznevelési kerekasztal, itt tudják megtárgyalni a felvetéseket. „Megteremtettük az együttműködés lehetőségét, itt az alkalom. Az oktatásügy komoly szakmai kérdés, s nem tüntetéssel, hanem jó javaslatokkal van esély a változásra” - mondta. Csakhogy a mérvadó szakmai szervezetek illegitimnek tekintik a kormány kerekasztalát, mivel oda főleg olyan szervezetek képviselőit ültették, akik - bár rámutatnak a rendszer korrigálható hibáira - az orbáni oktatáspolitika irányvonalával egyetértenek. A tiltakozók azonban az egész rendszer alapoktól történő újragondolását, teljesen új nemzeti alaptanterv és új közoktatási törvény kidolgozását szeretnék.

Az országos tiltakozást összefogó Tanítanék Mozgalom - több tízezer támogatóval, és mintegy ezer intézménnyel a háta mögött - azonban már Balog Zoltán humánminisztert és Palkovics László oktatási államtitkárt sem tekinti hiteles tárgyalópartnernek. Pukli István a napokban felvetette, hogy helyettük inkább Lázárral és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel tárgyalnának, „mert náluk van a kasszakulcs”. Erre a felvetésre Lázár azt mondta: a miniszterelnök Balogot és Palkovicsot bízta meg az egyeztetésekkel, maga is őket támogatja. „Ha az igazgató úr szakpolitikai kérdésekről akar beszélni, kapcsolódjon be a köznevelési kerekasztal munkájába. Én nem vagyok köznevelési szakértő” - fogalmazott a miniszter, majd beszélt arról is, hogy Pukli tanári munkásságát tiszteletben tartja, ám mint politikust, nem lehet komolyan venni. „Még jó, hiszen nem vagyok politikus. Én iskolaigazgató vagyok” - emlékeztette Pukli Lázárt. Az igazgató lapunknak azt mondta, többet nem akar hozzáfűzni a miniszter kijelentéseihez. „Nem szeretném felvenni a kesztyűt, semmi értelme az ilyen adok-kapok játéknak. Mindig ugyanazokat a köröket futjuk, és továbbra sem a lényegről beszélünk”.

Tény, a kormány kerekasztalából kiszorult, civil és szakmai szervezetek alkotta Civil Közoktatási Platform már hetekkel korábban ismertette problémafelvetéseit, küldött egy 12 pontos követeléslistát a kormánynak, valamint ki is jelentette, hogy a köznevelési kerekasztalhoz, mivel azt illegitimnek tekinti, képviselőik nem ülnek le, de mindenképp párbeszédre törekszenek a kormánnyal. Ezt azonban a hatalom figyelmen kívül hagyja.

Ugyanakkor egyeztetések zajlanak a három oktatási szakszervezetet tömörítő Pedagógusok Sztrájkbizottsága és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) között, a héten szerdán, illetve csütörtökön is tárgyaltak. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke lapunknak elmondta: szerdán kilenc óra hosszan egyeztettek Palkovics államtitkárral a sztrájkbizottság 25 pontos követeléslistájáról, megállapodás azonban továbbra sem született (a szakszervezetek hónapok óta tárgyalnak az Emmivel, az egyeztetések lezárására eredetileg egy január végi plenáris ülésen került volna sor), ám mint mondta, az álláspontok már közelednek, a 25 pontból mintegy 18 esetében megegyezésre juthatnak. „Március 30-ig szinte biztos, hogy nem lesz megállapodás, ha valamikor lesz egyáltalán” - mondta. Az időpont azért fontos, mert Pukli István, illetve a Tanítanék Mozgalom erre a napra hirdetett országos munkabeszüntetést, polgári engedetlenségi mozgalom keretében.

„Türelmetlenek a kollégák, és ezt meg is értem. Mi nem biztatjuk arra őket, hogy részt vegyenek egy vadsztrájkban, ahogy arra sem, hogy maradjanak távol tőle. Ez a munkavállaló egyéni döntése. Annyit mondhatok: a szakszervezetek és a civilek célja közös, legfeljebb az eszközeink különböznek. A szakszervezetek mozgástere valamivel szűkebb” - fogalmazott Gallóné. A kormánypárti politikusok elmúlt napokban elhangzott cinikus, a tüntető tanárokat és diákokat lejárató és mocskoló kijelentéseivel kapcsolatban a PSZ-elnök úgy vélekedett: a tanároknak etikai kódexet írtak, amelyben azt is előírták, hogy magánéletükben hogyan viselkedjenek. „Vajon ez korrekt-e akkor, amikor az ország vezetői így reagálnak. El kellene gondolkodni azon, kinek lenne szüksége valóban etikai kódexre”.

Orbán és Áder kérjen bocsánatot, mert...

A március 15-ei Kossuth téri pedagógustüntetésen Pukli István igazgató arra szólította fel Orbán Viktort és Áder János államfőt, hogy kérjenek bocsánatot „az elmúlt hat esztendőben megfélemlített, megalázott emberektől, azoktól, akik Magyarország jövőjéért vagy a saját jogaikért emeltek szót”, mert ha nem, hónap végén sztrájkolni fognak. Másnap Orbán Viktor azt mondta, azt hitte, a felszólítás csak tréfa, mert „olyan viccesen hangzott az egész”, Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke pedig „bolsevista diktátumnak” nevezte a tüntetők ultimátumát. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője is úgy nyilatkozott, nem érti, miért kellene bocsánatot kérnie Orbánnak és Ádernek. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete tegnap közleményt adott ki, hogy segítsenek a miniszterelnöknek és a fideszes politikusoknak, első körben 13 okot neveztek meg, amelyekért bocsánatot kellene kérnie Orbánnak a társadalomtól. Ezek a következők:

Kérjen bocsánatot:

- mert akárcsak az ország közéletének minden szegmensét, így a közoktatás rendszerét is a mindent átható - egyszer már megbukott - központosításnak vetette alá

- mert ennek következtében soha nem látott mértékben - s tegyük hozzá az Európai Unió országaiban egyedülálló módon - csökkent a GDP arányos ráfordítás a közoktatás egészének tekintetében

- mert ennek következtében felszámolták a tankönyvpiacot, lehetetlenné téve így, hogy az iskolák korszerű tudást tartalmazó, azokat korszerűen feldolgozó tankönyveket használjanak

- mert ennek következtében soha nem látott méretűre nyílt az olló az ország különböző részein élő diákok lehetőségei között

- mert ennek következtében olyan - minden józan észnek ellentmondó - iskolaszerkezeti átalakítást hajtottak végre, mely generációk életben való beválásának lehetőségeit teszik hosszú időre zárójelbe

- mert ennek következtében létrejött egy olyan gólem, melynek tevékenysége megalakulásának pillanatától kudarctörténet. A Klik által eltékozolt pénz, a felhalmozott tíz és százmilliárdos tartozások vegetáló iskolarendszert, ki nem fizetett gázszámlákat, lekapcsolt szolgáltatásokat „eredményeztek

- mert ennek következtében az iskolákat megfosztották önállóságuktól, a hatalom (ki)szolgálóivá tették a pedagógusokat, belekényszerítve őket egy olyan szervezetbe, mely a törvény által elrendelt kötelező tagság mellett nem rendelkezik semmilyen - önálló döntésen alapuló - legitimitással

- mert az ún. életpálya-modell, és minősítési rendszer bevezetésével pedagógusok tízezreit alázták meg emberi és szakmai méltóságukban

- mert az iskolák életében pótolhatatlan szerepet betöltő pedagógiai asszisztenseknek, rendszergazdáknak, iskolatitkároknak, portásoknak, takarítóknak 2008 (!!!) óta nem emelték a bérét

- mert kiüresítették, ellehetetlenítették, tönkretették az egyeztetések rendszerét, a szakmai érveket - ha egyáltalán meghallgatják - minden esetben felülírják a politika elvárásai

- mert nem érti, hogy a közoktatás problémája nem az ő személyes, még csak nem is az általa vezetett kormánynak a problémája, hanem az országé, aminek ő a miniszterelnöke

- mert megengedi (megengedheti?) magának, hogy több tízezer - az oktatás megmentéséért - demonstráló elemi erejű követelését cinikus módon viccnek minősíti

- mert nem utasítja rendre alelnökét, aki otromba ízléstelenséggel minősíti a pedagógus tiltakozás szimbólumává vált kockás inget, s nem szólítja fel lemondásra polgármesterét, aki beteg disznókhoz hasonlítja az általa „nem 100 százalékosnak” minősített gyerekeket (utóbb kiderült: az említett településvezető nem fideszes, hanem a független - ám MSZP-s és DK-s támogatással megválasztott - Vass Péter, Szigetvár polgármestere - a szerk.)

Ők is bocsánatkérést várnak

„Mi voltunk az első áldozatok: Toldi Lakótelepi Általános Iskola és Gimnázium, Kaposvár. 2011 áprilisában éhségsztrájkoltunk, tüntettünk, mindenkinek írtunk, segítségért kiabáltunk. Ti pedig nevettetek és megszüntettétek az iskolát. Szétosztottátok a gyerekeket, és az épületet a haveroknak” - írta szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelében Csongovai Csilla, az iskola szülői munkaközösségének egykori képviselője. A Toldi megszüntetéséről „intézményracionalizálás” címszó alatt 2011 áprilisában döntött a fideszes vezetésű önkormányzat, az intézményt két másik iskolába integrálták (hasonló sorsa jutott tavaly a budapesti Neptun Általános Iskola is). Az ügyben az alapvető jogok biztosa is vizsgálatot indított, majd megállapította, hogy törvénysértő volt a Toldi iskola megszüntetése. „A legviccesebbnek talán azt láttátok, hogy az ombudsmantól is kértünk segítséget. Igazunk lett. Mi naivan azt hittük, hogy ez maga a győzelem, hiszen Európában vagyunk. Később a ti hahotázásotokat hallva rá kellett jönnünk, mindegy, hogy ki ad nekünk igazat. Mindegy, mert benneteket nem érdekel a jog. Fölötte vagytok” - írta a felháborodott szülő, hozzátéve: „talán most is nevetségesek vagyunk, de mi várjuk a bocsánatkérést. Hiszen Európában, jogállamban vagyunk. Vagy mégsem?”

Forrás: Népszava