Nem volt még rá példa, de a köztisztviselők és közalkalmazottak, elsősorban az önkormányzati tisztviselők körében már akkora az elégedetlenség, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) sztrájkfelmérésbe kezd, és kész megszervezni, hogy a hozzá csatlakozó munkavállalók élhessenek azzal a korlátozott sztrájkjoggal, amit a sztrájktörvény és a köztisztviselői törvény számukra biztosít. Ez olyan akció lehet, amely mellett fenn lehet tartani a közigazgatási szerv működését – írja a Népszava.

A szakszervezet főtitkára a bürokráciacsökkentés kormányzati terveiről a nemzetgazdasági tárca és a Miniszterelnökség több vezetőjével tartott tegnapi eredménytelen megbeszélés után tájékoztatta erről a Népszavát. Boros Péterné beszámolója szerint a március 2-án a közszolgálati területen működő hat szakszervezet kezdeményezésére lezajlott első egyeztetéshez hasonlóan a kormányoldal most sem tudott átadni semmilyen írásos anyagot az átszervezésben érintett háttérintézményekről, bár a szóbeli tájékoztatás alapján már nem 73, hanem 83 intézmény sorsa bizonytalan. Nem látják pontosan a kormányzati terveket az ágazatban tervezett béremelésekről és várható leépítésekről sem, mert a közszolgálati életpálya bevezetésének koncepcióját egyszer hivatalosnak minősítik a megjelenő államtitkárok és helyetteseik a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum ülésein, máskor azt mondják róla, az csak előkészítő anyag, amiről a kormány nem tárgyalt.

A tervezetben állami tisztviselő karnak nevezik a járási hivatalokban, a kormányhivatalokban és a központi igazgatásban dolgozókat, de közülük csak az eddig kormánytisztviselőnek hívott 16 ezer járási hivatali alkalmazott kapott ígéretet, hogy idén tíz százalékos létszámcsökkentés mellett átlagosan 30 százalékos béremelést kaphat. A tíz százalékos létszámcsökkentést azonban nehéz értelmezni, hiszen már most is vannak olyan hivatalok, ahol 5 százalékos mesterséges létszámhiány van – érvel az érdekvédő.

Boros Péterné arra emlékeztet, hogy tavaly nyáron még 38 milliárd forintot ígért Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a közszolgálati életpályamodell idei bevezetésére és a 8 éve változatlan bérek megemelésére, de a mostani javaslat értéke már csak 11 milliárd forint és a megyei kormányhivatalokban, továbbá a központi igazgatásban dolgozók jogállását és bérét nem akarja rendezni a kormány. A megyei szint jövő januárban kapna emelést, míg a központi szint csak 2017 július 1-től. Felháborítónak tartják, hogy miközben 80 ezer embert becsaptak, a kormány azt nyilatkozza, jön a tisztviselői béremelés.

A szakszervezetek követelik, hogy minden közszolgálati tisztviselő kapja meg a tavaly nekik ígért 30 százalékos emelést. Ez mindenkinek járjon, és ne úgy oldják meg, hogy az átlagolás azt jelenti: van, aki többet is kap, míg másoknak semmi nem jut – ahogyan az a mostani tervekben szerepel. Azt látják, a mostani elképzelések a munkahelyi vezetők szubjektív döntésére bíznák a pénzek újraosztását, amit az érdekvédők aggályosnak tartanak.

Az MKKSZ főtitkára ehhez hozzáteszi azt is, hogy a kormány nem feledkezhet meg az önkormányzati hivatalokban dolgozókról sem, bár most azt az álláspontot képviselik, hogy az ő béreik rendezése nem állami feladat. Boros Péterné ugyanakkor azt hangsúlyozza, a települések 60 százalékában 8 éve nem emelkedtek a fizetések, mert nincs pénze az önkormányzatoknak. Különösen a kistelepüléseken tarthatatlan a helyzet.

Forrás: Népszava