A hónapok óta tartó tüntetések ellenére a Belügyminisztérium (BM) benyújtotta a parlamentnek kedden a pedagógusok új jogállásáról szóló jogszabálytervezetet, amit a tiltakozó, sztrájkoló tanárok közül többen csak „bosszútörvénynek” neveznek. A BM kedd délután közleményben tudatta a benyújtás tényét, a törvénytervezet véglegesített szövege pedig 23 óra 22 perckor fel is került a parlament oldalára.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) azt követelte, a kormány ne terjessze be a parlamentnek a törvény tervezetét, amely az ígéretek ellenére sem adna jogbiztonságot, sőt az eddigieknél rosszabb feltételek közé kényszerítené a munkavállalókat. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ugyancsak a törvény visszavonását követelte, de arra is felszólította a kormányt, ha mégis beterjesztik, azt előbb hozzák nyilvánosságra és egyeztessék a szakszervezetekkel.

Totyik Tamás, a PSZ alelnöke lapunknak azt mondta, semmilyen dokumentumot nem kaptak, ahogy a törvénytervezet végrehajtási rendeletét sem küldték meg nekik. Azt sem tudják, az elmúlt hónapokban megfogalmazott módosító javaslataikból mit fogadott meg a kormány és mit nem. A PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet is ugyanerről számolt be, de hozzátette azt is:

a BM-ben zajlott legutóbbi, május 16-ai egyeztetésen senki nem mondta nekik, hogy az lesz az utolsó alkalom, amikor leülhetnek tárgyalni.

A BM márciusban tette közzé a törvény tervezetének első verzióját, azóta több pontban is visszalépett az eredeti szövegtől, például törölték a tanárok saját, otthoni számítógépeinek ellenőrzésére lehetőséget adó előírásokat. Ám Nagy Erzsébet szerint a tervezet általuk ismert legutóbbi változata még számos hátrányos rendelkezést tartalmazott. Megszűnne egyebek mellett a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonya, amivel olyan jogok is elveszhetnek, mint a közalkalmazotti előmenetel biztosítása. Az új törvénnyel már nem egységes bértábla szerint, hanem sávos bérrendszerben fizetnék a tanárokat, azt pedig az intézményvezetők és tankerületi igazgatók dönthetik el, ki milyen bérsávba kerül.

A napi munkaidőt maximum 8-ról 12 órára, a heti munkaidőt 40-ről maximum 48 órára növelnék. Az eseti helyettesítéseknek megszüntetnék a napi és heti korlátját. Visszahoznák a tanárok elleni fegyelmi eljárásokat, a büntetés akár hat hónapon át 20 százalékos bércsökkentés is lehet. A pedagógusokat bármikor átvezényelhetnék másik intézménybe dolgozni, akár 9 hónapig vagy a tanítási év végéig – sorolta a kifogásolt részeket a PDSZ ügyvivője.

A legutóbbi információk szerint a kormány július 1-jétől vezetné be a törvényt, így a parlament még a tavaszi ülésszakban, június 15-éig szavazhat róla.

Uniós figyelmeztetés

Az Európai Bizottság nemrég kiadott országjelentésében méltatják, hogy a kormány kötelezettséget vállalt arra, 2025-re a közoktatási rendszerben dolgozó tanárok fizetését a felsőfokú végzettségű munkavállalók átlagbérének legalább 80 százalékára emeli. Kritikaként említik viszont a tanárok nagy munkaterhelését, az iskolai autonómia alacsony szintjét, a korlátozott sztrájkjogot és azt: a státusztörvény tervezete rontja a pedagógusok munkakörülményeit.

 Forrás: Népszava