Totyik Tamás eddigi alelnököt választotta elnökévé a Pedagógusok Szakszervezetének kongresszusa. Az új vezető az InfoRádióban foglalta össze, szerintük hogyan kellene megújítani a magyar oktatási rendszert, ugyanis nem csak bérköveteléseik vannak.

"A szervezeten belül a legfontosabb az, hogy a vidéki hálózatunkat tovább erősítsük. Mi ugyan a vidéki településeken erősebbek vagyunk, de ezt a hálózatot szeretnénk még tovább fejleszteni" – hangsúlyozta az InfoRádióban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének jelenlegi alelnöke.

Mint mondta, a szakmai kérdésekben olyan szerepet szeretnének vállalni, amivel a közbeszédet is tematizálhatják. Emellett céljuk, hogy a munkavállalók körében tudatosabb magatartás legyen, ehhez képzést is indítanának a szakszervezeti vezetőiknek. Ebben mutatnák be, hogyan lehet kollektív szerződést kötni, hogyan lehetnek tudatos munkavállalók, milyen megbízási szerződéseket, munkaköri leírásokat szabad aláírni. Azt tapasztalták ugyanis, hogy a munkáltatók komolyan visszaélnek ezzel a lehetőséggel:

a tanárok olyan munkaköri leírásokat is aláírnak, mellyel akár vécétakarításra beoszthatók.

A PSZ a tisztújító kongresszuson azt fogalmazta meg, hogy az elmúlt egy évben a kormány nem hozott érdemi döntést az oktatás problémáinak megoldására. Ennek kapcsán elmondták a követeléseiket is. "A kormány azt kommunikálja, hogy a szakszervezeteknek csak bérkövetelései vannak, ami nem igaz. Ez egy fontos, szükséges, de nem elégséges elem" – mondta az új elnök. Szerinte azzal, hogy a kormány a bérkövetelések egy részét kielégíti, nem oldja meg a köznevelés alapvető problémáit, és a jogállásváltás törvénnyel nehéz helyzetbe hozza a tanárokat. "Ez egy nagyon súlyos tévedés a kormány részéről" – jegyezte meg Totyik Tamás.

Célkitűzések

A legfontosabb oktatáspolitikai célkitűzés, hogy hozzáértő miniszterük, államtitkárságuk legyen, és ne legyen "szétszakítva" több minisztériumra az oktatási rendszer. Most az óvodák az önkormányzatokhoz, az általános iskolák és a gimnáziumok a Belügyminisztériumhoz, a szakképzés és a felsőoktatás pedig a Kulturális és Innovációs Minisztériumot tartozik.

A másik követelésük, hogy a köznevelésrendszer az óvodától a középiskoláig bezáróan megfelelő finanszírozással rendelkezzen, amihez a költségvetésből GDP arányosan 6 százalék kellene.

"Ma a kormány többet fordít tömegsportra és élsportra a költségvetésből a tao-pénzek nélkül, mint az összes általános iskola működtetésére"

– mondta Totyik Tamás.

A következő követelés egy korszerű Nemzeti Alaptanterv kialakítása, amelyik megfelel a XXI. századi köznevelés kihívásainak, a munkaerőpiac elvárásainak. Csökkenteni kellene a gyermekek terheit, mert "tarthatatlan", hogy egy gimnáziumi 11. évfolyamos tanulónak heti 37 tanítási órája legyen, egy első osztályos gyermeknek pedig 25-26 órája.

Követelik azt is, hogy a pedagógusoknak a tanítással lekötött munkaideje legfeljebb 22 óra legyen és a nevelés-oktatás segítő kollégák helyzetén is "drasztikusan javítani kell". Klasszikusan azt szokták mondani, hogy Finnországban a pedagógusok egy betűvel nem okosabbak, mint a magyar kollégák. Ők azért tudnak mégis jobb teljesítményt nyújtani, egyénre szabott oktatást kialakítani, mert nagyon komoly nevelés- és oktatássegítő hálózat működik minden osztály mellett.

Itthon e segítők létszámát és a bérezésüket is emelnék, hogy a versenyszféra elszívó hatását kompenzálhassák és a kollégák a pályán maradjanak.

Totyik Tamás azt mondta: június legelejére a Tanítanék Mozgalom jelezte, hogy szeretne egy egész országot átfogó tiltakozóakciót szervezni. Illetve a státusztörvényt a jelenlegi változatában nyújtják be, a szakszervezetek feltehetően általános sztrájkra szólítják fel a tanárokat, mert "ez olyan típusú jogfosztást és függőségi viszonyt alakít ki, ami a szakszervezetek számára elfogadhatatlan".

Forrás: infostart.hu