Nem hisz a régóta tartó pedagógus- és diáktüntetések eredményességében a Híradónknak nyilatkozó szociológus. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete viszont úgy látja, a tüntetések is szerepet játszanak abban, hogy a kormány a határidő ellenére még mindig nem nyújtotta be a státusztörvényt. Az Egységes Diákfront alapítója azt mondta: bármit is reagál a kormány, nem hagyják abba a tiltakozást. Az ATV híradó riportja.

Tavaly márciusban több ezres diáktömeg gyűlt össze a Kossuth téren, hogy az akkor már két hónapja sztrájkoló pedagógusok mellet kiálljanak.

A fiatalok azóta több akciót is szerveztek. Az októberi Margit híd elfoglalásnál húszezeren, pár nappal később már nyolcvanezren tüntettek a Műegyetem rakparton a jobb oktatásért. Aztán fáklyás felvonulást szerveztek az MTVA székháza elé, és virrasztottak a kirúgott tanárokért.

A két legutóbbi tüntetés dulakodásig fajult. A kordonbontó diákok közül többeket elő is állított a rendőrség, miután könnygázt és gumibotot vetettek be ellenük.

Az Egységes Diákfront alapítója azt monda: nem hagyják abba a tiltakozást.

"Tesszük, amit kell, teljesen mindegy, hogy most a kormány részéről milyen reakció érkezik, egyszer el kell érkeznie annak a pontnak, amikor már elér a kritikus tömeg és amikor már nem tehetnek mást, mint azt, hogy meghallják, igazából ezért dolgozunk és ezért mindent beleadunk."

- mondta.

"Egy nagyon jól szervezett autokrata állammal szemben nagyon nehéz, egyetlen társadalmi csoportnak hatékonyan fellépni."

- mondta Sik Endre, szociológus. Szerinte azok a hatékony megmozdulások, ahol a tömeg hirtelen, rövid ideig, jól láthatóan fejezi ki a nemtetszésesét. Ilyen volt az 1991-es taxisblokkád, majd később a netadó elleni tüntetés.

"Na, de ez, ez nem ez a helyzet. Ez egy régóta érő, hosszú ideje forrongó nagy társaság, amely az egész országban szét van osztva, nagyon meg van osztva belül is, mert hát sokfajta módon vesznek részt az oktatásban, Tehát ők nem képesek, még az egyébként hatékonyan működő szakszervezetekkel sem, ilyen koncentrált érdek felmutatásban, de amit tudnak csinálni, azt nagyon hatékonyan csinálják, de azt meg nem lehet fenntartani."

- mondta.

A PDSZ ügyvivője úgy látja, a tüntetések is szerepet játszanak abban, hogy az Európai Unió a tanárbérekre szánt uniós támogatások utalását, a státusztörvény megszavazásától teszi függővé.

"Most az az elsődleges feladat, hogy ezt a hihetetlenül káros és romboló státusztörvény tervezetet akadályozzuk meg, hogy benyújtsák, és én úgy gondolom, hogy ebben valami eredmény már van, mert úgy nézett ki, hogy már be kellett volna nyújtani eddig is a státusztörvényt a dátumok szerint, és hát egyébként ez nem történt meg."

- mondta Nagy Erzsébet.

A tervek szerint az új státusztörvény június elsején lépne életbe. Ha az országgyűlés megszavazza a törvényt, a PDSZ szerint akár 25 ezer tanár is felmondhat. Az Európai Unió pedig nem adna pénzt pedagógus béremelésre.

Forrás: ATV