Csatlakozni fognak mindenkihez, aki elégedetlen – ígéri Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, aki az rtl.hu-nak arról is beszélt: a „közigazgatási elit” ma ellenérdekelt abban, hogy a területi dolgozók tisztességes bért kapjanak. Ők azonban már túl vannak a tűréshatáron.

„Nagyon fáznak, és nagyon elegük van, hogy nincsenek megbecsülve. Hiába dolgoznak, de a fizetésük nem nő, reálkereset pedig csökken. Aki teheti, az menekül” – így foglalta össze kérdésünkre a köztisztviselők jelenlegi helyzetét Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke.

Arról beszélt: jelenleg azon dolgoznak, hogy felmérjék, az ágazatban ki mit vállalna be azért, hogy nyomást gyakoroljanak a kormányra a helyzetük megváltoztatására. A szakszervezetek nemrég megkérték Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert, hogy hívja össze az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) plenáris ülését, ahol szintén szó esik majd erről.

Tudja mindenki, hogy kizárólag akkor leszünk eredményesek a tárgyalóasztalnál, ha a nyomásgyakorlásnak a különböző formáit kialakítjuk. Túl vagyunk sajnos a tűréshatáron

– mondta Boros Péterné.

Arról beszélt: „az biztos, hogy csatlakozni fogunk mindenkihez, aki elégedetlen, a tanárokhoz, az orvosokhoz és a többi szektorhoz. Hogy pontosan hogyan, azt még meglátjuk, most alakítjuk ki erről az álláspontunk. A sztrájktörvény sajnos olyan, amilyen, de kreatívak vagyunk, és ki fogjuk tudni alakítani a nyomásgyakorlás megfelelő módját, mert rendkívül elkeseredettek az emberek”. Hozzátette: „Én csak azt fogom megcsinálni, amit elvárnak tőlem a tagok”.

A „közigazgatási elit” ellenérdekelt a fizetésemeléssel szemben

Szerinte az ágazatban sokaknak „most nyílt ki a szemük”, miután megkapták a januári fizetésüket. Nyílik az olló az alacsony fizetések és az emelkedő árak között. „Az ezerkétszáz forintos kenyeret már nem tudják megvenni az emberek 140-190 ezer forintos havi fizetésből” – mondta. „Kizárólag a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének a hatását érzékeljük a mostani fizetésben. Ez a kereset a diplomás emberek esetében is ugyanennyi. A kormány már egy évtizede csak a minimálbért és a garantált bérminimumot emeli, ami agyonvágta az összes életpályamodellt” – mondta.

Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy a köztisztviselők 25 százalékos, inflációkövető béremelést szeretnének, ám a kormány szerint erre nincs fedezet a költségvetésben. Dr. Bordás Gábor közigazgatási államtitkár szerint jogosak a köztisztviselők igényei, „a kormány részéről a jóindulat fennáll a kormánytisztviselők bérhelyzete miatt”. Azt viszont nem tudta megmondani a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum január végi ülésén, hogyan és milyen formában tudják megoldani a problémát.

Az MKKSZ a fizetésemelésen kívül a sztrájktörvény módosítását és a diplomás bérminimum bevezetését is kéri a kormánytól, mivel jelenleg a szakmában „jogász-közgazdászt, illetve informatikust már nagyítóval kell keresni”. Boros Péterné azt mondta: „A létszámok borzasztóak. Harminc százalékos létszámcsökkenés van, nemcsak a pedagógusoknál hiányoznak emberek, hanem a közszféra minden ágazatában”.

A bent maradók pedig többet dolgoznak kevesebbért, és sokkal nagyobb felelősség is hárul rájuk. 

Ők nem azt írták alá, hogy majd permanens helyettesítéssel életben kell tartaniuk egy ágazatot.

Boros Péterné szerint a kormány bértömeg-gazdálkodása is nagy feszültséget okoz a tisztviselők között. A területi köztisztviselők bérei leszakadnak, a nagy munkaterhelés miatt elmennek az emberek, és ha hat hónapig nem tudják betölteni a helyüket, akkor forráselvonás következik.

„Ez a forrás ekkor felmegy a központi közigazgatás szintjére, és az úgynevezett közigazgatási elit elosztja maga között” – mondta.

Azok, akik felelősek azért, hogy a területi közigazgatásban dolgozók keresetét növeljék, ellenérdekelté váltak a fizetésemeléssel szemben. Láttuk: az államtitkárok, miniszterek, a miniszterelnök fizetésemelése már megvalósult, de nekünk nem jut semmi.

Inkább táppénz vagy távmunka, mint az irodában vacogni

Az állami szektor a válság miatt spórolásba kezdett, és ezt a dolgozók is megérzik. A vezetőség belengette, hogy nem lesz fizetésemelés, valamint hogy a cafetériát is megfelezik. A fűtést 18 fokra csavarják, de előfordul, hogy ennél is hidegebb van az irodákban.

A szakszervezeti vezetőnél rákérdeztünk arra az értesülésünkre is, mely szerint a közszolgálatban dolgozók tömegesen mennek el táppénzre vagy távmunkára ahelyett, hogy irodáikban vacogjanak. Erre azt válaszolta: „Az a jobbik eset, ha elengedik őket távmunkára, a táppénz pedig az orvos és az egyén döntése. De a válasz sajnos igen, mert a fűtési rendszerek nem tartottak lépést azzal az igénnyel, amit egyik napról a másikra bejelentett a kormány. Nem is nézték meg, hogy a fűtőberendezések alkalmasak-e a 18 fok folyamatos betartására.”

Sok fűtőberendezés csak arra volt alkalmas, hogy egyszer nagy nehezen beindították, és ment. De azt, hogy finomhangolják a hőmérsékletet, nem igazán lehet megcsinálni. Vagy 15 fokot tud biztosítani, vagy 22-t.

Korábban az RTL Híradó is beszámolt arról, hogy az állami alkalmazottak fizetése már tavaly novemberben majdnem tíz százalékkal kevesebbet ért a boltokban, mint egy évvel korábban. Akad olyan is a pályán, aki több mint húsz éve dolgozik az államnak, de még mindig csak havi nettó 198 ezret keres. A teljes riportot itt lehet megnézni:

Forrás: RTL Klub