Közös levélben tájékoztatta a pedagógusok helyzetéről és a tanárok rendkívüli elbocsátását célzó kormányrendeletről az Európai Szakszervezeti Szövetséget (ETUC) a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) – tudtuk meg Zlati Róberttől, a MASZSZ elnökétől. Mint mondta, a nemzetközi figyelem felhívásával is próbálják támogatni a magyar pedagógusok küzdelmét. A PSZ és a PDSZ által közösen megtartott figyelmeztető sztrájk első évfordulójára, január 31-re a diákok ülősztrájkot, a két szakszervezet kiemelt sztrájknapot, a Tanítanék online ünnepélyes évértékelő gálát szervez.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség azért szólította fel közleményében a kormányt, hogy sürgősen vonja vissza a pedagógusok rendkívüli felmondásáról szóló, „egyértelműen zsarolási és megfélemlítési céllal készült” új rendeletét, mert ez a jogszabálymódosítás egy újabb nemtelen támadás a világ szabályai ellen. Most olyan fegyvert adtak a munkáltatók kezébe, amivel a tanév végéig zsarolni tudják a munkavállalókat, ha polgári engedetlenséget követnek el – mondta el a Hírklikknek Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Hozzátette, nem véletlenül írták bele a közleményükbe, hogy a MASZSZ „továbbra is szolidáris a tanárokkal és a diákokkal, akik a nagy közös ügyért, a színvonalas és szabad oktatásért tüntetnek”.
Kérdésünkre, hogy mi az, amit a legnagyobb szakszervezeti konföderáció megtehet, hiszen a pedagógus szakszervezetek azt szeretnék, ha január 31-én a figyelmeztető sztrájk évfordulóján más ágazatokban is beszüntetnék a munkát, Zlati Róbert megjegyezte, a tagszervezeteik a vállalatoknál tudnak sztrájkot szervezni, maga a konföderáció nem. Egyébként nem gondolja, hogy ilyen mértékű támogatásra számíthatnának a pedagógus szakszervezetek. Úgy véli, az is a szolidaritás egyik formája, hogy kiadták az előbb említett nyilatkozatukat, hiszen a kormány intézkedése elsősorban a pedagógusokat érinti, akik nagyon kis létszámban vannak jelen a Magyar Szakszervezetek Szövetségében.
Egyébként a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF), a pedagógusok ügyében igazán érintett szakszervezeti szövetséggel együtt a 45 millió tagot képviselő Európai Szakszervezeti Szövetséget (ETUC) is tájékoztatják arról, hogy miképpen módosította a kormány a jogszabályokat. A MASZSZ és a SZEF közös levelében Európa figyelmét is felhívja a magyar pedagógusok helyzetére, valamint a kormány legutóbbi felháborító reakciójára, a rendkívüli felmondás vérlázító módosítására. A konföderációk leszögezik: a kormány zsarolja, megfélemlíti az akár csak egyszer is tüntető vagy a polgári engedetlenségi mozgalomban résztvevő tanárokat. A két szövetség a nemzetközi figyelem felhívásával is próbálja támogatni a magyar pedagógusok küzdelmét.
Emellett a MASZSZ saját, belső felhívással 29 tagszervezetétől azt kéri, hogy gondolják át, nézzék meg, miképpen tudnák erősíteni a pedagógusok küzdelmét, támogatni a január 31-i sztrájkot.
A Tanítanék Mozgalom „A holnap ma kezdődik!” címmel az első figyelmeztető sztrájk évfordulójára ünnepélyes évértékelő gálát szervez január 31-ére. A műsort élőben fogják közvetíteni online, így mindenki számára elérhető lesz.
A gálán a kulturális, tudományos és az üzleti élet meghatározó szereplői lépnek fel. Azt írják: „Az oktatás jövőjéért folyó küzdelem új szintre lépett 2022-ben, de még rengeteg feladat áll előttünk. Január 31-én szánjunk egy estét arra, hogy együtt áttekintjük a 2022-es év eredményeit, küzdelmeit, nehéz vagy épp felemelő pillanatait. Tanuljunk az elmúlt év hibáiból és hasznosítsuk a tanulságait 2023 kihívásaira tekintve is!”
Az „addig folytatjuk, amíg a káoszból rend nem lesz” jegyében szervezett a PDSZ fórumot, amelyen a szakképzésben folytatandó sztrájkról tartottak ismertetőt. Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője elmondta, jelentkeztek a szakképzőkből pedagógusok, sőt, január 31-én nagyon szívesen csatlakoznának a sztrájkhoz. El is kezdték ennek előkészítését.
Nagy Erzsébet elmondta, vannak más felajánlások is, például a buszosok részéről hangzott el erre vonatkozó ígéret. A cél az, hogy minden szakszervezethez az országos szakszervezeti központjaikon keresztül jusson el az üzenet.
Orbán Viktornak is ismét levelet küldött a PDSZ, immár a harmadikat. (Az előző kettőre nem válaszolt.) Ebben megírták, hogy kezdeményezték az egyeztetéseket vele a szakképzésben dolgozók sztrájkköveteléseiről, és mivel a szakképzésben dolgozók is beleállnának a sztrájkba, így most már a még elégséges szolgáltatásokról kell egyeztetniük. Ez volt a tegnapi fórumnak az eredménye.
A szakképzésben dolgozók azt mondták el a fórumon, hogy ők legalább egy kétórás figyelmeztető sztrájkkal kezdenék a tiltakozást január 31-én, a tavalyi figyelmeztető sztrájk évfordulóján. Mivel rájuk nem vonatkozik a veszélyhelyzeti rendelettel hozott sztrájktörvénymódosítás, nekik az elégséges szolgáltatásról kellene egyeztetniük azzal a személlyel, akit erre a célra Orbán Viktor kijelöl, vagy a bíróságra kell beadniuk kérésüket döntésre. Merthogy még mindig vitatható, hogy a szakképzésben szükség van-e egyáltalán elégséges szolgáltatásra. Már csak azért is, mert a sztrájk napján a tanulók várhatóan úgysem fognak bemenni a az iskolába. Ha pedig nem jön létre megállapodás ebben a kérdésben a kormánnyal, akkor úgyis a bíróság fogja kimondani a döntő szót arról, hogy milyen feltételek mellett mehet a sztrájk.
Arról is szó esett a fórumon, hogy a szakképzésben dolgozók Pölöskei Gábornétól, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzési helyettes államtitkárától, kaptak egy levelet, amiből kiderültek a még tavaly decemberben beígért 15 százalékos béremelés részletei. A tárca akkor azt közölte, hogy januárban 10 százalékkal, majd májustól visszamenőleg 5 százalékkal lesz magasabb a szakképzésben oktatók fizetése, sőt, „az uniós források megérkezésével” tovább emelkedhet a technikumokban, szakképző iskolákban, szakgimnáziumokban, más szakképző intézményekben tanítók bére. Ám kiderült az is, nem mindenkinek emelkedik ugyanakkora mértékben a fizetése, a májusi béremelést már teljesítményhez kötik majd. A résztvevők egyrészt kevesellték a béremelés mértékét, másrészt beszámoltak arról is, hogy ez a „minősítés”, a teljesítményértékelés gyakorlatilag egyfajta pontozásos módszerrel már el is kezdődött. Azt is elmondták azonban, hogy ez abszolút szubjektív döntés alapján működik, és semmiféle olyan elemet nem tartalmaz, amely szerint a ténylegesen a jó teljesítményre adnának több pontot, nagyobb összeget. A szakképzésben dolgozó pedagógusoknak az a véleményük, hogy először rendes szintre kellene emelni a béreket, és utána lehetne beszélni valamiféle differenciálásról. Olyanról, amelyik valóban a teljesítményt méri, és nem abszolút szubjektív.
Forrás: hirklikk.hu
