"Nem szeretnénk és nem is tudunk egy olyan rendszerben dolgozni, ahol a leginkább érintett szereplők (tanárok-diákok-szülők) véleményét nem hallgatják meg. Nem akarunk csendben maradni, és még évekig, évtizedekig úgy tenni, mintha jól működne az oktatás" – írják a két intézmény munkabeszüntetésre készülő pedagógusai. A HVG cikke.

A fővárosi Karinthy Frigyes Gimnázium 34, valamint a Brassó Utcai Általános Iskola 26 tanára november 14-étől személyenként változó időtartamú, de összesen egy hétig tartó munkabeszüntetésbe kezd – jelentették be az intézmények lapunknak. Mint levelükben fogalmaznak: ezzel a lépéssel szeretnék egyértelművé tenni, hogy nem tartják elegendőnek és megfelelőnek azokat, az oktatásirányítás részéről érkezett reakciókat, amelyeket a hetek óta tartó, országos megmozdulások hatására kaptak.

A pedagógusok szakszervezetei hétfőn tárgyaltak a belügyminisztérium közoktatásért felelős államtitkárával, de nem jutottak érdemi eredményre, a sztrájkkövetelésekben nem történt előrehaladás. Egyedül a bérrendezésre vonatkozóan hangzott el információ, de a szakszervezeti képviselőket az sem nyugtatta meg. Totyik Tamás szakszervezeti vezető azt mondta: a kormány konkrét ajánlata az, 2023-ra 64,7 százaléka lesz a bérük a diplomás átlagbérhez képest, 2025-re pedig elérik a 80 százalékot is. Totyik szerint ugyanakkor az államtitkár nem tudta megmondani, hogy január elsejétől hogyan fog a bérük változni.

A november 18-ig tartó munkabeszüntetéssel a két fentebb említett iskola kifejezi, hogy továbbra sem látszik a pedagógusok helyzetét érdemben javító lépés kirajzolódni, mint írják: még ígéretek szintjén sem.

Nem szeretnénk és nem is tudunk egy olyan rendszerben dolgozni, ahol a leginkább érintett szereplők (tanárok-diákok-szülők) véleményét nem hallgatják meg. Nem akarunk csendben maradni, és még évekig, évtizedekig úgy tenni, mintha jól működne az oktatás! A csend nem rend!

– fogalmaznak.

Nyilatkozatukban a változtatást az alábbi területeken tartják szükségesnek:

• kölcsönös kommunikáción alapuló együttműködés a felülről jövő, személytelen utasítások helyett
• megfélemlítés és félelemben tartás helyett párbeszéd az oktatás problémáiról, hiszen közös a cél: az, hogy a diákok korszerű oktatást kapjanak, a tanárok pedig szabadon használhassák azt a tudást és tapasztalatot, amelynek a birtokában vannak
• a tanári autonómia visszaállítása: legyen beleszólásunk a tankönyvválasztásba (legyen miből választani) és a tananyag kiválasztásába (nem lehet minden diákot ugyanabból, ugyanarra tanítani)
• a kölcseys tanárok visszahelyezése az állásukba: az engedetlenkedést követő tankerületi reakciók teljes mértékben nélkülözik a következetességet, így semmiféle okát nem látjuk annak, ők miért veszítették el az állásukat, míg más tanárok hasonló munkabeszüntetése jóval enyhébb következményekkel járt vagy következmények nélkül maradt
• érdekérvényesítő sztrájkjog: a sztrájk jelenleg érvényes feltételei (a diákok óráinak felét, a végzősök óráinak 100 százalékát meg kell tartani) kiüresítették a méltatlan körülmények elleni tiltakozásnak ezt a formáját
• bérrendezés: a nagyon alacsony fizetések miatt alig jönnek be új, pályakezdő tanárok a rendszerbe, a régiek pedig a megélhetés érdekében annyi pluszmunkát/másodállást vállalnak, amennyi már testi-lelki elhasználódáshoz, kiégéshez, illetve pályaelhagyáshoz vezet
• a személyközpontúságot és a készségfejlesztést célzó napi pedagógiai munka előtérbe helyezése, a túlszabályozottságból fakadó adminisztrációs terhek csökkentése
• a diákok és a pedagógusok terheinek csökkentése, kötelező óraszámok normalizálása

Forrás: HVG