Mindenképp szükség van egy, a tavaszihoz hasonló közös, országos megmozdulásra, ehhez viszont idő kell, mert mi nem egy olyan cég vagyunk, amelyik 15 ezer négyzetméteren belül szinte azonnal össze tudja hívni a munkavállalóit. Elkezdtük a sztrájk szervezését, vannak olyan intézmények, ahol már a következő napokban is készek lennének sztrájkolni a kollégák, de a kiterjesztett munkabeszüntetéshez idő kell, azt gondolom, ez valamikor november végére ki fog kicsúcsosodni – felelte a Népszava kérdésére a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) csütörtöki tanévnyitó rendezvényén Gosztonyi Gábor alelnök, miután arról érdeklődtünk, a keddi, eredménytelen sztrájktárgyalás után mikorra várható, hogy az iskolákban újra munkabeszüntetést hirdetnek. Gosztonyi azt is elmondta, a PSZ és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete képviselői szerdán késő estig egyeztettek a továbbiakról, illetve a PSZ is elkezdi a sztrájkhajlandóság felmérését a tagjai között. A Népszava cikke.
A tanévnyitó rendezvényen azt is bejelentették, hogy a PSZ a hazai és nemzetközi közvéleményhez fordul az Orbán-kormány elhibázott oktatáspolitikája miatt. A problémákat egy kiáltványban összegezték, amelyet eljuttatnak az Európai Bizottság magyarországi képviseletéhez, a gyermekek jogaiért küzdő UNICEF-hez, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez és az Európai Szakszervezeti Szövetség Oktatási Bizottságához is. Szabó Zsuzsa PSZ-elnök azt is elmondta, amíg a kormányzati kommunikáció “a Brüsszel-baloldal tengelyben tévelyeg”, a PSZ ismét országjárásba kezd, hogy a legkisebb falvakba is eljuttassák a hírt: már nincs hova hátrálni, nem kell tűrni és nem kell félni a hatalomtól. Hozzátette,
szerinte a kormányban is észrevették a magyar oktatás bajait, de cselekvés helyett elfordították a fejüket.
A rendezvényen egyébként fekete ruhában, fekete esernyővel jelentek meg a szakszervezet vezetői, szerintük ugyanis a tanévkezdés izgalma is odalett, a tanároktól elvették a tanítás örömét, és “hiába dől a hangszórókból a Himnusz”, szülők ezrei szoronganak, lesz-e egyáltalán tanítója, szaktanára a gyermekének, le tud-e majd érettségizni magántanár nélkül.
A kiáltványban felidézték, a magyarországi pedagógusok fizetése az OECD-tag uniós országok között itt a legalacsonyabb, a pályakezdők fizetése havonta nettóban egy 500 eurós bankjegy, amelyre a pénzintézetek még hitelt sem adnak.
Emlékeztettek arra is, hogy a magyar kormány - látva a pedagógusok elégedetlenségét - hatalmi szóval, előbb rendeletben, majd törvényben korlátozta a sztrájkjogot, Európában példátlan módon. Ahogy 1848 óta nem volt példa arra sem, hogy egy felelős magyar kormány külföldről - jelen esetben az Európai Bizottságtól - várjon pénzügyi segélyt az oktatás problémáinak rendezésére.
Totyik Tamás, a PSZ másik alelnöke arról is beszámolt, hogy az elmúlt hónapokban a köznevelési államtitkárság többször is időt kért, hogy javaslatot dolgozzanak ki a szakszervezetek sztrájkköveteléseire, de Maruzsa Zoltán államtitkár a legutóbbi egyeztetésen elismerte, a kormánynak 2022. áprilisa óta „nem volt ideje” arra, hogy érdemben foglalkozzon a követelésekkel. Emlékeztettek Orbán Viktor miniszterelnök tavaly októberi ígéretére is, amely szerint 2023-tól jelentős béremelést kaphatnak a pedagógusok. Ebből mostanra 2028 lett: a kormány ekkora tervezi, hogy a pedagógusok átlagfizetése elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát (jelenleg a diplomás átlagfizetés 60 százalékát kapják a tanárok). A PSZ szerint azonban a diplomás átlagbér 90, majd 100 százalékát kellene kapniuk a pedagógusoknak, amit elsősorban a magyar állami költségvetésből kellene finanszírozni. Ehelyett a kormány az Európai Bizottságra, a magyar baloldali politikusokra mutogat, cselekvőképtelenségét 4évek óta kommunikációs trükkökkel álcázva”.
Forrás: Népszava
