„Ha nem lesz most 10-én a következő sztárjktárgyaláson látható béremelésről szóló ajánlat, egészen biztos, hogy szeptember 1-től folytatni fogjuk a sztrájkot, és nagyon sok kollégánk bejelentette, hogy a polgári engedetlenségbe is beleáll” – mondta az ATV Híradónak Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) választmányi tagja.

A két nagy pedagógus-szakszervezet,  Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) még tavaly októberben kezdeményezett sztrájktárgyalásokat a kormánnyal. Eredeti követeléseik a közoktatást régóta mételyező problémákra vonatkoztak:

1. A pedagógus illetményalap vetítési alapja szeptember elsejétől visszamenőlegesen a mindenkori minimálbér összege legyen. 
2. Szintén szeptembertől visszamenőlegesen emelkedjen az oktatásban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak garantált illetménye is. 
3. A pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje 2021. szeptember elsejétől legfeljebb heti 22 óra legyen. 
4. A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek – akik jelenleg heti 40 órában látják el feladataikat – maximum heti 35 órában legyenek foglalkoztathatók, és a pedagógusokhoz hasonlóan heti 5 órát tölthessenek regenerációval, felkészüléssel intézményen kívül

A kormány képviselői azzal nyitottak, hogy szerintük nincs ,,tanárhiány”,  a tanárok követeléseinek teljesítése helyett pedig tíz százalékos béremelést és 200 ezer forint cafeteriat ajánlottak fel. A pedagógusok nem fogadták el a kormány ajánlatát és január 31-re figyelmeztető sztrájk,  valamint március 16-ára határozatlan idejű sztrájk szervezésébe kezdtek, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) rögtön a baloldal kampányakciójának bélyegzett. A minisztérium továbbá a még elégségesnek minősülő szolgáltatás címszava alatt arra kérte a pedagógusokat, hogy a munkabeszüntetés alatt is dolgozzanak – ennek hiányában törvénytelennek ítélte a sztrájkot és bíróságon támadta azt meg.

A pedagógusok januári figyelmeztető sztrájkját első fokon jogszerűnek ítélte meg a bíróság, a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon viszont jogellenesnek nyilvánította azt. Végül júliusban a Kúria úgy döntött, jogszerű volt a sztrájk. Minden megfélemlítés ellenére január 31-én húszezren sztrájkoltak a közoktatásban.

Nem sokkal később megjelent egy kormányrendelet, amely lényegében ellehetetlenítette a további sztrájkolást – a rendelet értelmében egy esetleges sztrájk esetén a tanulóknak minden, a sztrájkkal érintett munkanapon reggel 7 óra és iskolák esetében 16 óra, általános iskola esetében 17 óra, óvodák esetében 18 óra között kötelező szakképzett pedagógus által vezetett felügyeletet biztosítani. Ekkor polgári engedetlenségi hullám indult a pedagógustársadalomban, több száz tanár kezdett spontán munkabeszüntetésbe. „A sztrájk alapjog”  – ez volt az engedetlenkedő tanárok szlogenje.

Március 16-án határozatlan idejű sztrájkba kezdtek a tanárok, a sztrájk első napján országszerte több ezer diák tartott mellettük szimpátia-tüntetést. Az első napok után a tanárok gördülő, minden nap más iskolában történő sztrájkkal folytatták a tiltakozást a pedagógusok. A tanárok végül a választásokra való tekintettel április 1-én felfüggesztették a sztrájkot.

Az újabb kétharmados kormányalakítás után Pintér Sándor alá került a pedagógusok ügye, aki fizetésemelés helyett elbocsátást, fenyegetőzést ajánlott fel a tanároknak. Azóta a sztrájktárgyalások újraindultak, a tanárhiány pedig tovább mélyült:  Nagy Erzsébet szerint a nyári álláshirdetések alapján országosan már 11 ezer a betöltetlen tanári állások száma.

„A működőképesség határát súrolja most már a köznevelési rendszer válsága.”

– nyilatkozta Totyik Tamás, a PSZ alelnöke.

Ma kiderül, hogy a kormány végre tisztességes ajánlatot tesz-e a pedagógusoknak. Ha nem, szeptembertől újraindul a sztrájk.

Forrás: Mérce