Közös sajtótájékoztatót tartott a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ahol bejelentették, hogy ma éjféllel felfüggesztik a sztrájkot. A PDSZ részéről Komjáthy Anna, országos választmányi elnöke és Ravasz Ágnes, az országos választmány elnökhelyettese vettek rész a PSZ részéről Szabó Zsuzsa elnök, Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás alelnökök vette részt. A Mérce cikke.

Szabó Zsuzsa elmondta, a szakszervezetek sztrájkbizottsága a parlamenti választások miatt és az új kormány megalakulására várva felfüggeszti a 2022 március 16-tól határozatlan határidőre meghirdetett sztrájkját.

Elmondta, a sztrájktörvény és a kormány február 11-i rendelete ellenére a sztrájkot jogszerűen és sikeresen valósították meg, úgy, hogy március 16-17-18-án több mint 40 ezren vettek részt a sztrájkban, de azok, akik csak egy napot sztrájkoltak is 29 ezren voltak, ami lényegesen több, mint a január 31-i kétórásfigyelmeztető sztrájkban résztvevő 27 ezer fő.

Olyan széleskörű társadalmi összefogás, mit most az oktatásban dolgozók ügyének érdekében nem volt a rendszerváltás óta – jegyezte meg Szabó, aki megköszöntötte a részvételt a tanároknak, a diákoknak és a szülőknek a megértését, és mindenkinek aki társadalmi támogatást biztosított, hozzátett:

„Nem volt még példa arra, hogy több, mint három hónapig vegyenek részt akciókban egy ágazat dolgozói egy olyan ügyért, ami a társadalom egészére kihat.”

Az említett számokhoz tudni kell, hogy vannak olyan kollegák, akik nem tudtak a sztrájkban részt venni, mert mondjuk rendkívüli szünetet rendeltek el a számukra és ebben nincsenek benne a polgári engedetlenkedők, akiknek a száma jelentős volt. A három napban sikeres sztrájkot tudtak megvalósítani.

A résztvevőknek a sztrájk ideje alatt nem jár munkabér, ezt a szakszervezetek visszapótolják az erre a célra elkülönített 89 millió forintos alapból, amiből 3,2 millió forint az egyéni adományozók támogatása, ami Szabó szerint jól mutatja a társadalmi összefogást az ügy mögött.

Nyílt levélben szólították fel a kormányt a sztrájkba résztvevőktől levont bér az ukrán menekült családok gyermekeinek oktatására való fordításra. Erre még nem kaptak választ.

Sztrájkalap nem csak tagoknak, társadalmi gyűjtésből

Komjáthy Anna elmondta, hogy azért van szükség a sztrájk felfüggesztésére, mert a törvény szerint a sztrájk alatt tárgyalni kell a tárgyaló feleknek. És bár a kormány ezt az utóbbi hónapban nem tartotta be, a szakszervezetek úgy gondolják, hogy ezt nekik be kell tartaniuk. Mivel ügyvezető kormány lesz hétfőtől, aminek nincs joga rendelet- és törvényalkotásra, ami alatt, ha sztrájk lenne az nem lenne jogszerű. Az elmúlt hetekben folytatott „búvó patak” akció célja is az volt, hogy a lelkileg és anyagilag kivéreztetett tanárok meg tudják mutatni, hogy nem adják fel – mondta el Komjáthy.

Nem szeretnénk olyan helyzetbe hozni a kollegákat, akik a jövő hétre is bejelentettek volna sztrájkot, hogy azt a kormány jogszerűtlennek ítélje. Ez nem azt jelenti, hogy feladtuk ezt a dolgot. Amíg az új kormány megalakul, bárkikből is álljon, és kijelöl egy tárgyaló felet, akkor megyünk tovább a sztrájkköveteléseink érvényesítéséért.

A PDSZ is azzal foglalkozik, hogy hogyan tudja kompenzálni és megsegíteni a sztrájkoló dolgozókat. Az egyik sztrájkalap a szakszervezetek saját segélyezési és sztrájkalapja, a másik a PDSZ alapítványának alapja, amiből a nem szakszervezeti tagokat is tudják támogatni, mert nagyon fontos, hogy a nem tagok is kompenzálva legyenek.

Mire megkapják a márciusi fizetésüket a dolgozók és kiderül, hogy mennyit vontak le, addigra még több pénz gyűlik össze ezekben az alapokban – mondta el Komjáthy, hozzátette, hogy eddig már 30 milliónál is több gyűlt össze társadalmi adakozásból náluk.

A továbbiakról elmondta, hogy nem fognak pihenni, mert rendkívül sok jogsértés történt a sztrájk alatt, a dolgozók jogi és anyagi fenyegetése a demonstrációk ellehetetlenítése – most ezek kivizsgálására fektetik a hangsúlyt.

Ravasz Ágnes elmesélte, hogy az iskolájában még ma is sztrájkoltak, hogy megegyeztek egymás közt abban, hogy amíg a kormány hatalmon van, addig kitartanak. Az új kormány felállásával folytatják a megmozdulásokat, mert a nyári szünetig szeretnének eredményeket elérni. Elmondta azt is, hogy még ő sem tudja biztosan, hogy mennyit vontak le a fizetéséből.

A NAIH járt közben a pedagógusok lepattintott adatigénylésének ügyében

Gosztonyi Gábor a PSZ alelnöke elmondta, a héten kaptak egy levelet Péterfalvi Attilától a NAIH elnökétől arról, hogy miért tagadhatta meg a Klebersberg Központ, az Államkincstár, a szakképzési centrumok és a tankerületek azt az adatszolgáltatást, amit öt kérdésben kértek. Ezek, hogy hány köznevelésben és szakképzésben dolgozó volt táppénzen, hányan voltak táppénzen vírusfertőzés következtében, hányan kapták meg a 100%-os táppénzt, hányan haltak meg és hányan vesztették el a munkaviszonyukat?

Ezt már tavaly január végén is feltették, akkor kihasználva a 90 napos határidőt, de megkapták a válaszukat. Ezt augusztus végén ismét feltették, hogy egy teljes tanévet egyben lássanak.

November végén minden tankerülettől és szakképzési centrumtól kaptak egy egyenlevelet, arról, hogy ők nem rendelkeznek ezekkel az adatokkal – ezért fordultak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz.

A mostani levélben a NAIH azt írta, hogy a PSZ adatigénylése jogszerű, közérdekű adatokra kérdez rá. Azt is kifejtették, hogy a kérdezett adatok nagyrésze elektronikus formában rendelkezésre is áll, „minőségileg más adat előállítása nem szükséges”.

A NAIH kérdéssel fordult az oktatási szervekhez, a Klebersberg Központhoz, a MÁK-hoz és az NSZFH-hez arról, hogy mely közfeladataikat nem tudták ellátni, miért nem értesítették erről a bejelentőt, és mi akadályozza a kért adatok megküldését. Valamint megkérdezte azt is, hogy miért egyezik szó szerint a kérést elutasító levél?

Az NSZFH és a Klebersberg Központ válaszoltak is, az Államkincstár válaszra sem méltatta. A NAIH ezek után felszólította az intézményeket, hogy 15 napon belül tájékoztassák a NAIH-ot, majd a PSZ-t.

Ha az ellenzékre szavazásra buzdítottak volna, már tűz lenne

A Mérce kérdésére a szakszervezeti vezetők elmondták, hogy nem tudnak a Lévay József Református gimnáziumhoz hasonló esetről.

Ott az intézmény vezetője levélben fordult a szülőkhöz, amiben sugalmazza, hogy melyik pártra (ez esetben a Fideszre) is kell szavazni, illetve a gyermekvédelmi népszavazáson való részvételre és a megfelelő helyre való ikszelésre is buzdít. Ebben az ügyben a szakszervezet a minisztériumhoz fordul az ügyben, mert szerintük az sérti a köznevelési törvény erkölcsi tartalmát.

Bele gondoltunk abba, hogy mi lett volna, ha a másik oldalt támogató szöveg lett volna. Akkor már mekkora tűz lenne

-mondta el Komjáthy Anna.

Szabó Zsuzsa hozátette, a kormánytól nem kaptak válaszokat a kérdéseikre, arról, hogy mennyi pedagógus hiányzik, elküldték az oltatlanokat, 22 ezren mennek nyugdíjba, akkor ki fogja tanítani a gyerekeket? De megtette azt, hogy politikai térbe tolta a szakszervezetek akcióit, annak ellenére, hogy október óta folynak a tárgyalások. Ő vádolta a tanárokat azzal, hogy befolyással akarnak lenni a választásokra.

Innen üzenem, hogy messze nem. Ha nem volt elég 5 hónap a kormánynak a tárgyalásokra akkor az az ő problémája. A következő kormánynak üzenjük, hogy nem a sztrájk a célunk, hanem a sztrájkkövetelések érvényesülése.

Forrás: Mérce