„A sztrájk reggelén az igazgatótól elhangzott, hogy aki sztrájkol keressen egy jó ügyvédet magának.” „A sztrájkszervezőt polgári engedetlenség miatti munkaügyi bírósági eljárással fenyegették.” „Fenyegetőzés, minősíthetelen stílus a sztrájkolókkal szemben betereltek minket egy terembe és ott kellett töltenünk a sztrájkot.”

Ilyen és ehhez hasonló idézeteket olvashatunk a pedagógus szakszervezetek legújabb bejegyzésében, melyben tanártársaik tapasztalatairól írnak a hétfői sztrájk kapcsán.

A figyelmeztető sztrájk előtti szombaton az ország tankerületvezetői értekezleten vettek részt, ezt megelőzve és ezzel párhuzamosan az EMMI és a tankerületek közleményekben foglaltak állást a sztrájk törvényességével kapcsolatban, azzal a céllal, hogy megtévesszék a pedagógusokat, holott a sztrájk törvényességéről egyedül a bíróság dönthet.

Több iskolában is retorzióval  fenyegették a sztrájkban résztvevőket, olyan intézményekben is, ahol az intézményvezető együttműködött a szakszervezetekkel:

Az igazgatónő (aki egyébként a sztrájk mellett van) tájékoztatta fél 8-kor a tanáriban lévő három kollégát, hogy a tankerület törvénytelennek tartja a sztrájkot. Azt is az ő elbeszéléséből tudjuk, hogy a tanker vezetője indulatosan (ordítva) közölte az utasítást a tankerületi igazgatói értekezleten.

A tankerületek és az EMMI tiltakozása ellenére a sztrájk társadalmi támogatottsága kiemelkedően magas, amit a miskolci, 2016-os tanársztrájkra emlékező, ezer főt megmozgató tüntetés is jól bizonyít. Továbbá a Pulzus Kutató országos reprezentatív felmérés szerint a lakosság 85% egyetért azzal, hogy haladéktalanul emelni kell az oktatásban dolgozók béreit, míg 67% a sztrájkot is támogatja.

Mindeközben a kormány beadta fellebbezését a múlt hét pénteken meghozott még elégséges szolgáltatással kapcsolatos elsőfokú végzéssel szemben. A szakszervezetek szerint a másodfokra beadott fellebbezés elsősorban az elsőfokú bíróságot, a sztrájkolókat és a szakszervezeteket vádolja különféle hibákkal, jogsértésekkel.

A fellebbezés egyik sarkalatos pontja, hogy a sztrájkolók kék szalagot viseltek – ami a Mindenki Magyarországa Mozgalom és így Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt „jelképe” –, azonban ezt a tanárok tagadják, illetve azt hangsúlyozzák, hogy a sztrájk jelképe a kockás ing, nem pedig a kék szalag.

Mindezek mellett személyi adatok gyűjtésével is vádolják az adatvédelmi hatóságnál a szakszervezeteket, holott a szakszervezetek összes nyomtatványán fel van tüntetve, hogy a személyes adatok hova kerülnek, és mire használják fel azokat.

A kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a két órás sztrájk jogszerűtlen volt, illetve „egyelőre nem tartják időszerűnek az egyeztetést” a szakszervezetekkel, pedig erre törvény kötelezné őket.

Azt viszont már most tudják a pedagógusok, hogy

„a sztrájkolók a megfélemlítéstől nem fognak elállni a március 16-i sztrájktól. Ehhez konkrét vállalásokra, határidőket tartalmazó ajánlatra lenne szükség a kormánytól az üres propaganda helyett”.

Forrás: Mérce