Több helyütt megpróbálták megfélemlíteni a munkabeszüntetésben résztvevőket. Kora délután jelentik be a szakszervezetek, hogy mennyien sztrájkoltak pontosan.
Kétórás sztrájkot tartottak a pedagógusok hétfőn reggel 8 és 10 óra között. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete szervezte munkabeszüntetéssel béremelést szeretnének kiharcolni a tanárok, valamint azt, hogy mégse kelljen fizetés nélküli szabadságra menniük azoknak, akik nem oltatják be magukat a koronavírus ellen, mert így is nagyon kevés tanár van az oktatásban.
"Folyamatosan érkeznek be az adatok, igyekszünk feldolgozni mindet. Még nem tudjuk, mennyien sztrájkoltak" – mondta lapunk érdeklődésére Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja. 40-50 ezer fő jelezte előre, hogy részt kíván venni a sztrájkban, de még ezeket az adatokat nem véglegesítették.
Mint azt a PDSZ választmányi tagja elmondta, a sztrájk során többek visszajelzése alapján azt tapasztalták, hogy a pedagógusokat megpróbálták megfélemlíteni.
Olyan információkat kaptak, hogy kiszálltak a tankerületi központoktól, és agitálták a tanárokat, hogy mégis tanítsanak; volt ahol nem is csak egy-egy személy jelent meg, hanem egész delegáció érkezett a tankerülettől. Volt olyan is, hogy az iskola igazgatója bezavarta a sztrájkolókat egy-egy osztályba felügyelőnek, ami ily módon jogsértő volt – mondta Nagy Erzsébet.
Sokan jelezték, hogy inkább elálltak a sztrájktól, mert megfélemlítették őket. De voltak olyanok is, akik szolidaritási nyilatkozatot töltöttek ki, mert nem tudtak résztvenni a sztrájkban, mivel covidosak lettek, és a táppénzen lévők nem sztrájkolhatnak.
A humántárca még pénteken is a sztrájk elhalasztásához ragaszkodott. A minisztérium szerint a munkabeszüntetés nem törvényes, annak ellenére, hogy aznap a bíróság első fokú végzés során kimondta, jogszerű a PDSZ és PSZ által benyújtott feltételek alapján a hétfői sztrájk. A minisztérium kijelentette, a sztrájk nem maradhat következmények nélkül.
Arra a kérdésünkre, hogyan értékelik a tanárok az Emberi Erőforrások Minisztériumának ezt a fenyegetőzésnek is beillő kijelentését, Nagy Erzsébet úgy reagált,
"várjuk, milyen következményekre gondolnak!" Hozzátette, már az is következménynek tekinthető, hogy akarva-akaratlanul felhangosították a problémát. "Kis figyelmeztető sztrájknak indult, országos esemény lett belőle.
Olyannyira, hogy szinte minden foglalkozási ágból a szakmai szervezetek biztosították a pedagógusokat a szolidaritásukról. Országos, az oktatáson túlmutató ügy lett abból, hogy Magyarországon a munkavállalói és a sztrájkjogot nem lehet gyakorolni. Mit tud tenni az Emmi? A minisztérium folyamatos jogsértésben van, hiszen a sztrájk jogszerűségét csak a bíróság állapíthatja meg. Összekeverik a hatalmi ágakat" - mondta Nagy Erzsébet.
A szakszervezetek 13 órakor tartanak sajtótájékoztatót arról, hogy pontosan hány pedagógus vett részt a munkabeszüntetésben.
Szolnok egyik patinás intézményében, az országos szinten is jegyzett Verseghy Ferenc Gimnáziumban a hétfőn megjelent pedagógusok 90 százaléka részt vett a sztrájkban - írta a Narancs.hu szolnoki tudósítója. Mint azt Somogyi Tamástól, a sztrájkbizottság egyik tagjától megtudtuk, csak négyen nem sztrájkoltak, két pedagóguson kívül egy az igazgató, egy pedig a helyettese volt (nyolcan beteget jelentettek). A pedagógus elmondta, 2014 óta aktuális a sztrájk. Az elkeseredettség a munkavállalók körében rendkívül nagy. Ennek több oka van, egyik a 101 ezer 500 forint alapon számolt fizetés, de a rájuk háruló terhelés, adminisztráció miatt is esedékes volt már a munkabeszüntetés, a szabad tankönyvválasztás lehetőségének megvonásáról már nem is beszélve. Somogyi Tamás hangsúlyozta, téved, aki azt hiszi, fizetésemelést kaptak, mert csak a pótlékot emelték, azt is az ígért 10 százalék helyett 9,1 százalékkal. Ez ráadásul a juttatások nagy részére nem vonatkozik.
A szolnoki tanár szavai szerint nem tartanak retorzióktól, mert már most sincs ellátottság, ugyanis nincs ember, aki tanítson. Egy, ugyancsak a sztrájkban részt vevő szolnoki pedagógus azt mondta, sokan kérdezik tőle, ennek mi értelme. Úgy vélte, az egy dolog, hogy az országos átlagnál kevesebb a fizetése. A pályakezdő kollégái viszont konkrétan nyomorognak. Ha ez nem változik, szerinte tényleg nem lesz, aki tanítson.
A lapunk által helyben megkérdezett szülők egy része egyetértett a sztrájkkal. Mint aláhúzták,
a pedagógusok nem csak maguk miatt sztrájkolnak: öt év múlva nem lesz elég tanerő.
Így aztán a gyerekek nem fognak normális oktatáshoz jutni.Sokak szerint pontosan ezért nem lesz pedagógus, mert ennyi pénzért egy fiatal sem vállalja. Mások szerint a tanárok csak nem akartak dolgozni, mert ha ma tanítani akar valaki, akkor vállalni kell azt is, amit adnak érte.
Az iskolában mintegy 50 tanuló jelent meg a reggel fél nyolcas tanításkezdésre, ez a diákok 10 százaléka. A diákok közül persze sokan örültek a kieső tanításnak. Volt, aki arról beszélt, már-már fel sem tűnt, hogy sztrájk van, ugyanis olyan sokszor vannak karanténban. Tanárok is sokszor hiányoznak betegség miatt, és gyakran van ezért lyukas óra. Olyan vélemény is volt, mely szerint teljesen megértik a pedagógusokat, hiszen ők a jövő generációját képezik, és nekik sem mindegy, milyen tudást kapnak tőlük. Hozzátették ugyanakkor, kétszer is meggondolnák, hogy ezt a pályát választanák-e, mert nekik már nem túl csábító ez a lehetőség.
Sajtóhírek szerint
a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban a tanári kar többsége sztrájkolt (Telex);
a szombathelyi Gothard Jenő Általános Iskolában 101 százalék van a sztrájk mellett, „hiszen a büfésünk is velünk tart”, írta az Eduline;
volt olyan iskola, ahol 600 diákból csupán ketten jelentek meg (hvg.hu);
valamennyi pedagógus sztrájkolt a budaörsi Herman Ottó Általános Iskolában (Magyar Hang).
Kiálltak a tanárok munkabeszüntetése mellett a vezető ellenzéki politikusok. Márki-Zay Péter azt írta Facebook-oldalán: "Ma ennek az országnak olyan kormánya van, amelyik a legális tiltakozásra kényszerülő tanárokat fenyegeti, zsarolja, és próbálja elhallgattatni a segélykiáltásukat. Orbán Viktor kormánya a saját állampolgárait fenyegeti. Orbán Viktor kormánya a saját dolgozóinak a jogait veszi semmibe." Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltjéhez hasonlóan támogatta a pedagógussztrájkot Dobrev Klára, Karácsony Gergely és Jakab Péter is.
Forrás: Magyar Narancs
