Közös törvénymódosító javaslatot nyújtott be a Párbeszéd, a DK, az MSZP, az LMP, a Jobbik és a Momentum, miután az Alkotmánybíróság április végén kimondta: a 2018-as rabszolgatörvény több pontja is alkotmányellenes, ezért július 31-ig módosítania kell az Országgyűlésnek azt. A Mérce cikke.

A törvényjavaslat benyújtása alkalmából tartott összellenzéki sajtótájékoztatón Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője azt mondta: az AB kimondta, hogy a Fidesz-KDNP Orbán Viktor vezetésével mulasztásos alkotmánysértést követett el, mert a törvény nem biztosítja a munkavállalók alapvető jogainak garanciáit.

Tetszik, nem tetszik, az Alkotmánybíróság most adott egy hatalmas sallert Orbán Viktornak

– mondta a képviselő.

Szabó elmondta, az ellenzéki pártok azt a törvénymódosító javaslatot adták, amelyet az Alkotmánybíróság kikötött, vagyis

senkit sem lehet elbocsájtani azért, mert nem vállalja az „önkéntes” túlmunkát.

Emellett hiába a hároméves munkaidőkeret, a korábbi, maximum egyéves idő alatt kell a pihenőidő átlagának kijönnie, és a rendkívüli munkavégzéssel egy év után el kell számolni. Az AB döntése alapján az ellenzék arra is javaslatot tett, hogy akkor is érvényesüljenek azok a többletgaranciák, amelyeket a szakszervezetek kialkudtak a 36 hónap elfogadásáért cserébe, ha a kollektív szerződést 36 hónap alatt felmondja a munkáltató. Szabó szerint öröm az ürömben, hogy a rabszolgatörvénnyel kezdődött meg az ellenzéki pártok együttműködése 2018 decemberében.

Komjáthi Imre, az MSZP elnökhelyettese arról beszélt: dédapáink az utcán küzdöttek azokért a jogokért, amelyeket az Orbán-kormány lábbal tipor. Aki el akar venni a dolgozók szabadidejéből, az fizesse is meg azt- mondta Komjáthi, hozzátéve:

a nyitott tenyér ujjait egyenként meg lehet törni, de ökölbe szorul, akkor kemény erőt képvisel.

Nunkovics Tibor, a Jobbik országgyűlési képviselője szerint most talán eljöhet az igazság pillanata, az AB döntése ugyanis egy lépés afelé, hogy 2022-ben a Munka törvénykönyve minden egyes munkavállalónak, és ne a kormány által támogatott multiknak kedvezzen. Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese úgy véli, ez csak egy tégla abból a falból, amely akadályozza azt, hogy a magyar munkavállalóknak ugyanolyan jogaik legyenek, mint bármely európai ország munkavállalóinak. Azért nyújtották be a törvényjavaslatot, mert nem hagyják, hogy a Fidesz „elsunnyogja” az Alkotmánybíróság döntését.

Ma csak az első téglát ütöttük ki, 2022-ben az egész falat le fogjuk bontani

-mondta.

Mert nemcsak a rabszolgatörvénnyel van gond, hanem a teljes Munka törvénykönyvével, ami „úgy rossz, ahogy van”: a sztrájkjog korlátozása, a közszférában dolgozók korlátozott érdekérvényesítési lehetőségei is aggályosak többek közt, de a versenyszférában sem könnyű a helyzet – sorolta Arató, aki szerint a rabszolgatörvény rávilágított, hogy az ellenzéki pártoknak, a civil szervezeteknek és a szakszervezeteknek együtt, egymással párbeszédet folytatva kell dolgozniuk.

Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke szerint az AB döntése megmutatta, valamicske még pislákol a jogállamból, de ez édeskevés.

A szociális biztonságot teljesen leépítette Orbán Viktor, helyette munkaalapú államot épített, ezért  teljesen új Munka törvénykönyvét kell kidolgozni, ami a munkavállalók, illetve kis- és középvállalkozások érdekeit szolgálja. Tóth Endre, a Momentum elnökségi tagja részsikerként értékeli, hogy alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság a törvényt, amihez kellett az utcai és a parlamenti ellenállás is, de a teljes sikerhez a 2022-es kormányváltásra lesz szükség. Ha ez sikerül, az nemcsak politikai értelemben hoz változást, hanem a munkavállalói jogok terén is.

A dolgozói jogokat megnyomorító rabszolgatörvényről 2018 telén a Mércén részletesen beszámoltunk: elfogadása után rég látott mértékű, országos tiltakozási hullám kezdődött, megmutatva, hogy a társadalom körében rettentő népszerűtlen szabályozásról van szó. Nem csak széles társadalmi tömegek mozdultak együtt a nép helyett a tőkét kiszolgáló törvény ellen, de a pártok is ezen ügy mentén tudtak korábban nem látott együttműködésre lépni, miután az országgyűlésben is együtt igyekeztek megakadályozni elfogadását. Az ellenzéki pártok 2018-ban fordultak az ügyben az Alkotmánybírósághoz.

Forrás: Mérce