„Gyásznap az egyetemi autonómiáért” névvel tart szolidaritási akciót öt hallgatói, illetve oktatói szervezet, a Free PTE, a Hallgatói Szakszervezet, az Oktatói Hálózat, a Veritas Virtus Libertas, valamint a Zöld Front Ifjúsági Mozgalom kedden délelőtt, hogy az aznapi parlamenti szavazással egy időben tiltakozzanak az egyetemek magánalapítványok kezébe történő átjátszása ellen – a Mérce cikke.

Ahogy a szervezetek közös nyilatkozatukban fogalmaznak Facebookon, a keddi szavazással

a kormányzat az ország történelmének legnagyobb vagyonkiszervezési műveletét hajtja végre és évtizedes viszonylatokban meghatározza a magyar felsőoktatás jövőjét. Gyakorlatilag ugyanis nem marad egyetem Magyarországon az ELTE-n, a BME-n és az NKE-n kívül, amit a mindenkori állam, és így a magyar társadalom felügyelne, helyette a mostani hatalom által élethosszig kinevezett kuratóriumi tagok fognak irányítani olyan fontos szellemi műhelyeket, mint a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Corvinus vagy a Színház- és Filmművészeti Egyetem. Ez pedig azt jelenti, hogy ők határozhatják majd meg, hogy milyen képzés folyjon ezeken a helyeken, és milyen tudással, milyen szemléletmóddal kerüljenek ki onnan a fiatalok. Ezzel egy olyan egyetemprivatizációs folyamat ér a tetőpontjára, ami példa nélküli nemzetközi tekintetben is, és ami nélkülözött mindenfajta szakmai szempontot és az érintettekkel való párbeszédet.

Az esemény egy újabb állomása a tavaly tavasz-nyár óta folyamatos egyetemi tiltakozáshullámnak, ami a felsőoktatási intézmények magánkézbe adását kíséri.  Infosztrájk néven a magyar egyetemek oktatói és hallgatói közös akciót hirdettek nem rég, hogy tájékozódjanak, tájékoztassanak, közösen gondolkodjanak és cselekedjenek az egyetemek szabadságáért.

Az oktatói és hallgatói összefogással megvalósuló, egyhetes, országos esemény április 19-23. között zajlott. A csatlakozó oktatók a hagyományos tanterv helyett az egyetemi függetlenségről, a felsőoktatás egészét és a saját intézményüket érintő változásokról beszélgettek a hallgatókkal az órákon, vagy úgy alakították a tananyagot, hogy abba az adott tudományterület felől közelítve szervesen épüljön be a kérdés.

Mint arról április elején mi is beszámoltunk, a húsvét leple alatt nyújtottak be kormánypárti képviselők törvényjavaslatokat 11 újabb magyar egyetem modellváltásáról. A felsőoktatásért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) nem sokkal később közölte: a törvénycsomag elfogadása esetén idén ősztől már több mint 180 ezer hallgató, az egyetemisták mintegy 70 százaléka tanulhat vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemeken. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő szerint azonban az egész a felsőoktatás járvány alatti privatizálásáról és vele a Fidesz-KDNP kormányváltás utáni gazdasági és politikai hatalomátmentéséről szól, semmi másról.

A benyújtott törvényjavaslatoknak ugyanis Stumpf István modellváltásért felelős kormánybiztos szerint tisztázniuk kellett volna a vitás kérdéseket, Szél szerint azonban az egyetemi szenátusok egyetlen kérése sem került beléjük.

Nem kapott törvényi garanciát az egyetemi autonómia, nem rendezték a szenátusok és kuratóriumok jogait, a szenátusok nem kaptak beleszólási jogot a kuratóriumok összetételébe, az alapító okirat kidolgozásába, az egyetemet érintő legfontosabb döntésekbe – sorolja a politikus. Csupán két ponton „engedett” a kormány: ha az alapító okirat szerint mindenről a kuratórium dönt, akkor a szenátusnak „véleményezési vagy egyetértési jogot kell biztosítani.” Szél szerint azonban ettől még a kuratóriumé a döntés.

Emellett egyetlen delegálási jog került bele a törvénybe, ami a képviselő szerint egyben le is rántja a leplet arról a kormányzati szándékról, hogy mennyi beleszólása lehet a szenátusoknak az egyetemek működésébe: az alapítvány felügyelőbizottságába egy tagot a szenátus delegálhat. Az indoklás szerint erre azért van szükség, hogy „az alapítvány működése a felsőoktatási intézmény számára is megismerhető legyen.”, vagyis hogy legyen egy „postás” és egyáltalán értesüljön az egyetem vezetése a kuratórium döntéseiről – írja Szél.

Szerinte a lehető legrosszabb forgatókönyvet tette le az asztalra a Fidesz: az alapítványi kuratóriumok teljhatalmat kaptak az egyetemek felett, a szenátusok pedig gyakorlatilag nulla törvényi garanciát az egyetemek irányításában való részvételre.

A magánegyetemmé váló intézményeket ismeretlen összetételű, elmozdíthatatlan kuratóriumok fogják irányítani, akik vagy bevonják a döntésekbe a szenátusokat, vagy nem, és még a működésüket felügyelő bizottságban sem kap többségi delegálási jogot az egyetem.

Forrás: Mérce