Még el sem telt egy hét azóta, hogy véget ért a munkabeszüntetés a német Continental-csoport makói gyárában, ma egy másik nemzetközi cég hazai leányvállalatánál, az osztrák B. Braun Medical gyöngyösi üzemében kezdődik sztrájk. A kedd este érvényes terv szerint a Vasas Szakszervezet szerdán, csütörtökön és pénteken minden műszakban, kilenc alkalommal tart 2-2 órás munkabeszüntetést. A g7.hu cikke.

A B. Braun Vasas Szakszervezet képviselői és a cég vezetősége január végén kezdtek tárgyalni, és kezdetben a szakszervezet illetve a cég álláspontja közeledett. A Vasas 10 helyett már csak 8 százalékos emelést követelt a gyöngyösi gyár minden munkavállalója, azaz mintegy 1600 dolgozója számára, a vállalat pedig az eredeti ajánlatnál nagyobb, 4,7-5,4 százalékos emelést javasolt a vállalatnál legnagyobb létszámban dolgozó szerelék-összeállító munkatársaknak. Náluk a teljesítménybónusz-rendszer kibővítése is az asztalon volt.

Az álláspontok azonban itt megmerevedtek, és a mostani sztrájkot február végén már megelőzte egy előzetes figyelmeztető munkabeszüntetés. Ezt követően a szakszervezet azért döntött a mostani sztrájk mellett, mert a cég – állításuk szerint – nem reagált az újabb javaslatukra.

Az osztrák multinacionális cég, a B. Braun Medical a világ egyik vezető egészségipari gyártója, közel 30 éve van jelen Gyöngyösön, ahol jelentős foglalkoztatónak számít. 

A cég szerint az általuk ajánlott béremelés az előző évhez képest 415 munkatársnál haladta volna meg a 8 százalékot, és az általuk kínált új bónuszrendszerrel összességében 9,58-22,19 százalékos jövedelemnövekedés lenne elérhető a szerelék-összeállító pozícióban. Ez maximális teljesítménybónusszal és SZÉP-kártyával együtt 426 904 forintos bruttó havi bért jelent, de a vállalatvezetés azt is hangsúlyozta, hogy a pluszpénzek nélkül is 376 904 forintos havi bér járna ebben a pozícióban.

A szakszervezet most 3+1 pontban fogalmazta meg a követeléseit. Az első, hogy alapbéremelés legyen, a második, hogy ez legyen egységes, a harmadik pedig a mértékére vonatkozik, itt a szakszervezet kitart a 8 százalékos követelés mellett. A ráadás pedig az, hogy az ösztönző és bónuszrendszert úgy kell kialakítani, hogy mindenki számára elérhető legyen, ne csak nagyjából a dolgozók 25 százaléka számára, akik eddig teljesíteni tudták azt a szakszervezet szerint túl magas szintet, ahol ezek elérhetőek voltak

– mondta László Zoltán, a dolgozók képviseletét ellátó Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke a G7-nek.

Máshogy látják a jövőt

A konfliktus gyökere az, hogy a cég és a szakszervezet máshogy ítéli meg a vállalat és az iparág helyzetét.

Nem csak a megrendelés állomány alapján vagyunk pesszimisták az idei évvel kapcsolatban, ugyanis a januári eredmények alapján már tudható, hogy két számjegyű visszaesést mutat a gyöngyösi üzemben gyártott termékek értékesítése. 2021-ben előreláthatólag több millióval kevesebb termék kerülhet le a gépsorokról és az elhúzódó járványhelyzet miatt a kórházi megrendelések számában nem várható jelentős változás

– mondja Horn Péter, a B. Braun vállalatcsoport vezérigazgatója, aki szerint annak ellenére, hogy a világban egészségügyi válság van, ez nem jelenti azt, hogy minden egészségipari cégnek automatikusan nőne a forgalma.

László Zoltán szerint a munkavállalók nem érzik a napi munka során azt a visszaesést, amelyről a cégvezetés beszámolt. A járvány hatására sok iparágban magasabb raktárkészleteket kezdtek felhalmozni a cégek, és László szerint emiatt lehet, hogy

a cég azt mondja, hogy kevesebb a megrendelése, a dolgozó viszont azt tapasztalja, hogy a munka mennyisége nem csökken.

László hangsúlyozta, hogy a szakszervezet érti, hogy jelenleg a kórházak megrendeléseire hatással van, hogy a működést a Covid kezelésének kell alárendelni, ugyanakkor szerintük a helyzet ideiglenes, és az év második felében már lehet számítani a normalizálódásra, ami a megrendelésszám növekedését vetíti elő.

A szakszervezet emellett azzal érvel, hogy a járvány nem csak a céget, hanem a munkavállalókat is hátrányosan érintette, így nem várható el, hogy csak a munkavállalók viseljék a terheket, emellett pedig a tavalyi és az idén várható magasabb infláció miatt is szükséges a bérek cég által ajánlott szintnél jelentősebb emelése.

Horn Péter a szakszervezet nyilatkozatára úgy reagált, hogy már jelenleg is kevesebb terméket állít elő a gyöngyösi üzem, és elfogadja, ha ezt a munkatársak nem élik meg nagy visszaesésnek, de a cégvezetésnek mégis az említett adatok alapján kell döntéseket hoznia.

A gyöngyösi üzemben előállított termékek 98 százaléka egyébként exportra megy. Elsősorban infúziós és transzfúziós szerelékeket, katétereket, vérvonalakat, műtéti elszívó rendszereket és egyéb speciális eszközöket gyártanak.

Olyan termékeket gyártunk, amelyek részben műtétekhez szükségesek, a műtétek száma ugyanakkor a járvánnyal összefüggő halasztások miatt visszaesett. A művese kezeléshez szükséges vérvonalnál pedig azért számítunk visszaeső keresletre, mert a Covidnak a vesebetegek között átlagon felüli a mortalitása, ami miatt a világban csökkent a dialízisre szoruló betegek száma

– mondta Horn, aki hozzátette, hogy az elmúlt három évben átlagosan 10 százalékos béremelést hajtottak végre a gyöngyösi üzemben, azokban az években viszont a cég növekedni tudott. Idén viszont csökkenő forgalom van kilátásban.

Az egészségiparban a kilátások alszegmenstől függően nagyon eltérőek jelenleg, ezt több egészségipari forrásunk is megerősítette. Alapvetően a jellemző itthon és a külpiacokon is az, hogy a Covid kezelése mellett a sürgős és életmentő műtétek elvégzésére fókuszálnak a kórházak, így a halasztható műtétekhez szükséges eszközöket gyártó cégek forgalma visszaesett.

Az egyik forrásunk a hazai piac esetében 50-60 százalékos visszaesésről beszélt, a külpiacokon pedig nagyon eltérő, hogy milyen országban milyen műtéteket végeznek a kórházak, és ezzel összefüggésben milyen eszközökre van kereslet.

2020 novemberében, a koronavírus-járvány második hullámának idején, 2019 novemberéhez képest a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai alapján a kórházi osztályok betegforgalma az intenzív ellátásban 56, az infektológiában pedig 464 százalékkal nőtt, miközben más területeken drasztikusan csökkent: az ortopédiában 64, a kardiológiában pedig 35 százalék volt a visszaesés

– mondta Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója.

Rádai szerint ez jól mutatja, hogy a járvány miatt a sürgősségi ellátások kerültek előtérbe a halasztható kezelések rovására, és mindez globálisan is tapasztalható volt. Az igazgató az iparági forrásainkkal összhangban emellett azt hangsúlyozta, hogy az ágazatban hatalmas a bizonytalanság a járvány lefutásával és az idén várható forgalommal kapcsolatban.

A megyei átlag felett, az országos alatt a fizetés

A B. Braun Medical korábbi közleménye szerint a vállalat által kínált fizetés egy decemberi munkaügyi felmérés alapján a régióban a legjobbak között van. A felmérésre vonatkozó kérdésünkre Horn Péter azt mondta, egy külső, független cég iparági felméréséről van szó, amelyben főleg Heves megye és a környező megyék vállalatai szerepelnek, és ez alapján a cég a három legjobban fizető vállalat között van, bizonyos pozíciókban pedig a legjobbnak számít.

Horn külön kiemelte, hogy a szerelék-összeállító munkatársak túlóra és bónuszok nélkül bruttó 376 ezer 904 forintot kereshetnének az ajánlatuk alapján, ami szerinte versenyképes jövedelem.

Emellett még azt is hozzátette, hogy azért nem értenek egyet az általános emeléssel, mert ebben az esetben a gyárigazgatónak és a szerelék-összeállítóknak is ugyanolyan mértékben emelkedne a bére, ám ők a jelenlegi helyzetben inkább az alacsonyabb jövedelműeknél emelnének. Azt is megemlítette, hogy a vállalatnál a legnagyobb létszámban dolgozó szerelék-összeállító munkatársaknak ajánlott 4,7-5,4 százalékos emelés az idei minimálbér-emelés szintjét meghaladja.

Az alábbi ábrán látszik, hogy a B. Braun munkaerő-költségei az utóbbi években a bérnyomás fokozódásával egyre inkább megnövekedtek, és az átlagbéren belül az alább ábrázolt fizikai állomány átlagos bére is jelentősen nőtt – azzal összhangban, amit Horn az előző évek emeléseiről mondott.

A Horn által idézett felméréshez való hozzáférés nélkül a bérvitát a KSH adatai alapján lehet valamelyeset kontextusba helyezni. Eszerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó mediánkeresete a feldolgozóiparban 342 ezer forint volt tavaly (az átlag pedig 424 297). Utóbbi kifejezetten országos adat, Heves megyében – nemcsak a feldolgozóiparban, hanem az összes hevesi cégnél – a 2020-as átlag bruttó bér 366 117 forint volt.

Ezen kívül pedig még egy releváns KSH-adat áll rendelkezésre, ez szintén országos, és a pozícióra vonatkozik. Eszerint 2020-ban a gépkezelők, összeszerelők és járművezetők átlagosan bruttó 344 185 forintot kerestek.

Forrás: g7.hu