A Fővárosi Törvényszék ítélete szerint a rendőrség megsértette a jogszabályban meghatározott rendelkezéseket.

A rendőrök jogsértően jártak el, amikor egyértelmű figyelmeztetés nélkül fújtak könnygázt a Parlament előtt tiltakozó tömegre 2018. december 12-én – írta közleményében a Magyar Helsinki Bizottság a Fővárosi Törvényszék minapi jogerős egyedi ítélete alapján.

A Munka törvénykönyve módosításának, az úgynevezett „rabszolgatörvénynek” az elfogadása után 2018. december 12-én nagy kormányellenes tüntetés volt a Kossuth téren. A demonstráció eleinte békében zajlott, majd egyesek dobálni kezdték a rendőröket.

Mészáros István, a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele kivált az épület déli kapuja előtti tömegből. A helyszíni videofelvételeken az látható, ahogyan a nemzetiszín zászlóba burkolózva telefonjával videózta a rendőröket. Több felvétel is arról tanúskodik, a rendőrök figyelmeztetés nélkül könnygázzal szórták meg a tömeget.

A Helsinki Bizottság közleménye szerint Mészáros Istvánt közvetlen közelről fújta szembe a rendőr, mozdulni sem bírt. Ezek után ismételten mintegy félméteres távolságból fújták le, miközben a tömegből már minden közelben tartózkodó elfutott.

Mészáros az azóta már megszüntetett Független Rendészeti Panasztestülethez fordult, amely megállapította 2019 nyarán a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének alapjogsérelmét.

Az állásfoglalás szerint súlyosan sérült emberi méltósághoz fűződő joga a felszólítás elmaradása következtében, és a felszólítás elmaradása az intézkedést eleve jogszerűtlenné tette.

A rendőrség mégis elutasította Mészáros panaszát, mert a hatóság szerint a rendőrök indokoltan és arányosan léptek fel a tömeggel és Mészárossal szemben is.

Mészáros István bíróságon támadta meg a rendőrség önfelmentő határozatát. A Fővárosi Törvényszék most az egykori békés tüntetőnek adott igazat.

A jogerős ítélet hangsúlyozza, hogy

a tömegoszlatásnál a szétoszlásra irányuló figyelmeztetés a törvényben meghatározott előfeltétele az ingerlőgáz alkalmazásának. Az ingerlőgáz alkalmazása előtti figyelmeztetés olyan kötelezettség, melynek a teljesítése nincs az intézkedő rendőrök szabad belátására bízva.”

Márpedig ez 2018. december 12-én elmaradt vagy nem volt hallható.

A Magyar Helsinki Bizottság emlékeztetett, hogy a rendőrség szolgálati szabályzata szerint az első és második felszólításban közölni kell a feloszlatás okát, ha jogsértés is megvalósul, a megvalósított jogsértés megjelölését, a helyszínről való eltávozás irányát. Az utolsó felszólításban pedig közölni kell a feloszlatás tényét, a helyszínről való eltávozás irányát és a „törvény nevében” szavak előrebocsátásával a kényszerítő eszközök használatának kilátásba helyezését. Amennyiben támadás érné a csapaterőt, a felszólítást akkor sem lehet elhagyni.

Az ítélet kimondja, hogy Mészáros István panasza megalapozott, mert „mint egyénnel szemben többször közvetlenül és kifejezetten célzottan ingerlőgázt alkalmaztak”. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele „helytállóan hivatkozott arra is, hogy ellene kényszerítő eszköz alkalmazásának nem lett volna helye, mivel erőszakos magatartást nem tanúsított. A bíróság hangsúlyozza, hogy a felperes olyan magatartást sem tanúsított, ami miatt ellenszegülését meg kellett volna törni.”

A panaszost Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte az eljárás során.

Forrás: HVG