Tüntetést szerveztek vasárnap délutánra a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) hallgatói, hogy megértessék a kormánnyal: nem a "privatizáció" szó olvasható az Alaptörvényben, hanem az egyetemi autonómia. Az egyetemek alapítványi fenntartása persze ennél sokkal összetettebb kérdés, ahogy az sem fekete-fehér, hogy egy „liberális fészek” felszámolása volna a kormány célja, vagy az SZFE hatékonyabb működése – írja a HVG.

Néhány százan gyűltek össze a szakadó esőben vasárnap délután a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) hallgatóinak demonstrációján az egyetem gyors kvázi-magánosítása ellen. A megmozdulással azt üzenik a parlamentnek, hogy az SZFE alapítványi fenntartásúvá alakításáról szóló törvényjavaslatot ne fogadják el, mert az nem biztosítja az egyetem Alaptörvényben rögzített autonómiáját.

Tudósítónk helyszíni jelentése szerint a 4 órára meghirdetett tüntetés kezdetére két-háromszázan gyűltek össze az esőben. Sok az ismerős arc, Máté Gábortól Pelsőczy Rékáig, Koltay Róbert, Parti Nagy Lajosig. Amíg várakoznak, szól a Ricsárdgír, a Hiperkarma és a Kontroll Csoport. Néhányan maszkban vannak, de a többség nincs. Több demonstráló "#Free SZFE" feliratú táblával érkezett.

A tüntetők Palkovics Lászlótól, a felsőoktatást is felügyelő innovációs és technológiai minisztertől pedig három pontban kérnek garanciát:

• A rektort továbbra is az egyetem jelölje ki. Nevezzék ki az egyetem által demokratikus úton megválasztott jelenlegi rektorjelöltet (Upor László jelenlegi rektort szeretnék továbbra is vezetőnek).
• Kezdjenek érdemi tárgyalásba az egyetemmel, ne hozzanak önkényes döntéseket.
• Az alapítvány vezetőinek, azaz a kuratórium tagjainak kiválasztási jogát engedjék át az egyetemnek.

Az SZFE hallgatói egyébként – függetlenül a vasárnapi demonstrációtól - meghívták a felsőoktatást is felügyelő Palkovics Lászlót egy nyilvános egyeztetésre is a modellváltással kapcsolatban, amit ő szombat esti hírek szerint, „ha közvetlen megkeresést kap”, kész elfogadni.

Lehet, hogy most valóban kíváncsi, és meghallgatja az SZFE érveit, de Palkovics kommunikációját és tárgyalási módszerét többek között a CEU-ügy és az MTA-átalakítás idején máshogy tapasztalhattuk. A Korrupciókutató Központ Budapest szerint a recept: „lassítani és megosztani a másik oldalt, és megelőzni a valódi vita kialakítását, inkább érzelmi alapú kommunikációt kialakítani. Szerinte, aki a kormány ellen érvel, az politizál, amit nem lenne szabad egy közpénzből működő szervezet esetében”. És az a kérdés is felvetődhet, hogy eddig miért nem egyeztetett az érintett egyetem képviselőivel, akik mellesleg a sajtóból tudták meg, hogy modellváltás készül az intézményben.

Corvinus-modell a Színműn?

A hallgatók szerint az SZFE szeptember 1-jétől olyan alapítvány irányítása alá kerül, amelyen keresztül a kormány teljes hatalmat gyakorolhat az egyetem felett. Szerintük eddig egyetlen szakmai érv sem hangzott el a kényszerátalakítás sürgőssége mellett, az erről szóló törvénytervezet nem biztosítja az intézmény Alaptörvény szerinti szabadságát a felsőoktatásban.

Az biztos, a kormány komolyan gondolta, hogy kiterjeszti a Corvinus-modellt, azaz, erre a célra létrehozott alapítványok kezébe kerül az érintett egyetemek egész vagyona, ingatlanai és főbb döntési körei, az oktatók pedig közalkalmazotti státusból munkaviszonyba kerülnek át.

Ezt a modellváltást már hat felsőoktatási intézményben - az Állatorvostudományi Egyetemen, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, a Miskolci Egyetemen, a Neumann János Egyetemen, a Széchenyi István Egyetemen és a Soproni Egyetemen – el is indította, ezek augusztus 1-jétől már ilyen kvázi magánegyetemi formában működnek.

A hetedik (a Corvinusszal nyolcadik) alapítványi felsőoktatási intézmény a Színház-és Filmművészeti Egyetem lenne. Az erről szóló törvényjavaslatról az egyetem a sajtóból értesült.

Egy „liberális fészek” felszámolása vagy hatékonyabb működés?

A modellváltás érvei között elhangzik az észszerűbb, hatékonyabb működés is, hónapok, sőt évek óta ideológiai támadások érik az SZFE-t. A mostani vitában is előkerültek azok az érvek, amik a Gothár-ügy idején, amikor a zaklatási-ügyet összemosták az egyetemen folyó munkával, azaz, hogy az SZFE-n nem megfelelő irányú ideológiai képzés zajlik, nem fontos a nemzettudat, és persze, hogy az egyetemen folyamatosan zaklatások történnek.

"Ehhez az intézményhez 30 éve nem nyúltak hozzá. Változatlan formában működik, és azt gondolom, hogy így ebben a helyzetben a nemzeti identitás megerősítéséhez átörökítéséhez nem tud megfelelő mértékben hozzájárulni" – mondta például Hollik István a parlamentben június 4-én. De az egyetemen folyó munkát többször támadta korábban Kerényi Imre, Vidnyánszky Attila, Kálomista Gábor is.

A jelenlegi és a volt hallgatók által indított petícióhoz csatlakozók azonban visszautasítják ezeket a vádakat, kijelentik, hogy az egyetemen az oktatást kizárólag művészeti és szakmai értékek határozzák meg, sem a tanárok, sem a diákok politikai beállítottsága nem befolyásolt soha semmilyen egyetemi tevékenységet. (A petíciót eddig mintegy 800-an aláírták, köztük például Mohácsi János, Schilling Árpád, Mácsai Pál, Alföldi Róbert, Hajduk Károly, Ónodi Eszter, Enyedi Ildikó, Pálfi György és Gigor Attila.)

Az egyetemi szabadság mellett állt ki számos ismert színész, rendező, korábbi SZFE-hallgató is, többek között Halász Judit, Bezerédi Zoltán, Kovács Patrícia, amikor újra elmondták az egyetem gólyaesküjét.

Máté Gábor a hvg360.hu HVG-Terasz beszélgetésében fejtette ki nézeteit az egyetemről. Az interjút itt hallgathatja meg.

Az alapítványi modell akár jó is lehetne

Ez a fajta egyetemi modellváltás önmagában nem lenne ördögtől való, nem is válnak ezzel egyébként klasszikus értelemben véve „magánegyetemmé” az intézmények, azaz továbbra sem lesznek tisztán üzleti alapon működő, fizetős intézmények. Az állammal kötött szerződések alapján továbbra is az adóforintjainkból biztosítják például az ösztöndíjakat, a képzési támogatásokat és más működési támogatásokat.

A kormány kommunikációja szerint ez a forma szabadabb működést tesz lehetővé, könnyebb lesz külső, céges forrásokat bevonni, gyorsabbá válhatnak például az eszközbeszerzések, a projektek lebonyolításának anyagi biztosítása. Ez az érv azonban épp a művészeti egyetemeken viszonylag gyenge, nehéz elképzelni, hogy a színművészeti hogyan hozna be óriási bevételeket a piacról.

Egy optimista forgatókönyv szerint, amelyben az állam valóban tiszteletben tartja a felsőoktatási intézmények autonómiáját, a fenntartó alapítványnak nem is kellene beavatkozni a képzési rendszerbe. Az ország Alaptörvénye ezt elvileg biztosítja is: „Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza. Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a Kormány határozza meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli.”

Az utóbbi években ennek a cikkelynek azért eléggé ellentmondani látszott több intézkedés, gondoljunk csak a már emlegetett MTA vagy CEU körül történtekre, amelyek ellen mellesleg szintén nem egy demonstráció szerveződött.

Az SZFE autonómiájára egy új helyzetben tehát egyáltalán nincs garancia, sőt a másik hat modellváltó egyetem kuratóriumi tagjainak névsorából azt lehet sejteni, hogy nagyon is kormányhű emberek (sőt, kormánytagok!) vennék át az intézményeket.

Forrás: HVG