A szakszervezet koordinált „szabadság napokat” szervezne a munkabeszüntetés jogszerű, alternatív formájaként. De a valódi sztrájkról sem mondanak le – írja a Népszava.

 Ha a kormány továbbra is ellehetetleníti a jogszerű sztrájk megszervezését, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) alternatív eszközöket fog bevetni a dolgozók akaratának kifejezéséhez. Egészen pontosan a szabadság igénybevételének koordinálásával akarnak majd nyomást gyakorolni a döntéshozókra

– erről Szűcs Tamás PDSZ-elnök tett bejelentést hétfői sajtótájékoztatóján.

Az érdekvédő szerint a Munka törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a szabadság tekintetében hét munkanappal maguk rendelkezzenek a pedagógusok, ezt a közalkalmazotti törvény sem írja felül, a munkáltatók pedig kötelesek kiadni, ha 15 nappal előtte kérik a munkavállalók.

A PDSZ kongresszusa arról döntött, hogy április közepe és május közepe között több napot is kijelölnek majd, amikor ezzel a módszerrel fognak tiltakozni. Szűcs Tamás hangsúlyozta: ennek ellenére nem mondanak le a „klasszikus sztrájkról” sem – noha minimálisnak tartják annak az esélyét, hogy a kormánnyal bármilyen megállapodás születhet.   

Megírtuk: az Emberi Erőforrások Minisztériuma abszurd ajánlatot tett a PDSZ sztrájkbizottságának, csak akkor engednék a munkabeszüntetést a sztrájkra hajlandó pedagógusoknak, ha a gyermekfelügyelet biztosítása mellett az első négy-öt órájukat is megtartják. A szakszervezet szerint ez elfogadhatatlan. A PDSZ elnöke beszámolt arról is, a Pedagógusok Szakszervezetét is megkeresték, hogy egyesítsék sztrájkbizottságaikat.

Ennek megvitatása már folyamatban van, ám ha a héten nem születik döntés, a PDSZ egyedül folytatja a küzdelmet, s bejelenti a sztrájk időpontját. Követeléseiket kilenc pontban foglalták össze:
  • A közalkalmazotti illetménytábla emelése
  • A tanárok heti kötelező óraszámának egységes, 22 órára visszaállítása
  • A pedagógusbérek mindig az aktuális minimálbérből, mint illetményalapból kerüljenek kiszámításra
  • A sztrájktörvény módosítása annak érdekében, hogy kiszámítható, törvényes keretek között kerülhessen sor munkabeszüntetésre, mint végső eszközre
  • Vonják vissza a Nemzeti alaptanterv idén januárban megjelent változatát
  • A szakképzési intézményekben dolgozók foglalkozása továbbra is a közalkalmazotti törvény, és ne a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozzon
  • Csökkenjen a szakképzésben dolgozók munkaterhelése
  • A béremeléseknek, előmenetelnek legyenek törvényben foglalt garanciái

Forrás: Népszava

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ