Ahogy arról a Mércén is beszámoltunk, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetével (MKKSZ) közösen újabb sztrájkot hirdet október 10-ére, miután a kormány egyetlen követelését sem teljesítette a méltatlan körülmények közt és még annál is méltatlanabb bérekért dolgozó szociális ágazat munkavállalóinak. A Mérce beszámolója.

Bár március 13-án egy hajszál választotta el a szociális ágazat dolgozóit a sztrájktól, a kormány az utolsó pillanatban tárgyalási ajánlatot tett a szakszervezeteknek, amit a törvény értelmében kötelesek voltak elfogadni – a munkabeszüntetés tehát elmaradt, a tárgyalások azonban azóta sem vezettek eredményre. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ahogy akkor, úgy most is szolidaritásáról biztosítja szociális ágazat dolgozóit, ehhez csatlakozott most az Egyesült Villamosenergia-Ipari Dolgozók Szakszervezete (EVDSZ) is. A négy szakszervezet így már hivatalosan is akciószövetséget hozott létre azzal a céllal, hogy egymást erősítsék (többek közt például a sztrájkban is).

A szakszervezetek képviselői ma sajtótájékoztatót tartottak, ahol a sztrájk okairól, illetve a létrejött akciószövetség céljairól beszéltek.

Köves Ferenc, a SZÁD elnöke fontosnak tartja, hogy mindenki tudja, kik is a „meglehetősen szánalmas” bért kapó szociális dolgozók: ők azok, akik azokról az idősekről gondoskodnak, akiknek nincs hozzátartozójuk, ők azok, akik a hajléktalan emberek sorsának jobbra fordításán dolgoznak és ők azok, akik a családsegítő, gyermekjóléti szolgálatoknál dolgoznak.

Ők azok, akik a nemzetgazdasági átlagbért tekintve utolsóként kullognak, és ők azok, akiket a mindenkori kormány semmibe vesz.

„Rengeteg kolléga jelezte azt, hogy hajlandó sztrájkolni, mert nem lát más kiutat arra, hogy jelezze a döntéshozók felé azt, hogy elég volt”

– mondta.

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke emlékeztetett:

két éve azt ígérte a kormány, hogy 2018-ra 233 ezer forintra növeli az ágazatban a bruttó béreket. Ma, 2019-ben a KSH hivatalos adatai szerint 164 833 forint a szociális ágazatban dolgozók havi bruttó bére.

Ezek ismeretében lehet az kérdés, hogy miért készülnek elszántan sztrájkra az ágazat dolgozói? Pedig higgyék el, hogy nem sztrájkolni akarnak, hanem dolgozni. Segíteni, ápolni, gondozni akarják az arra rászorulókat. De ha rosszabb az élethelyzetük, mint a gondozottaké, vagy ha hó közepén már elfogy a fizetés, akkor már nem lehet az kérdés, hogy éljenek-e a végső eszköz alkalmazásával, és ha kell, sztrájkkal harcolják ki a tisztes fizetést.

– mondta.

A szakszervezeti vezető a szociális ágazat dolgozói mellett a közigazgatási dolgozókat érintő megszorításokra is felhívta a figyelmet, aminek következtében – ahogy az MKKSZ kormányhivatalok és a kormányablakok tevékenységével kapcsolatos reprezentatív felméréséből is kiderült -, az ügyfelek elégedetlenek a közigazgatási szolgáltatásokkal.

Az Európai Unióban a magyar közszolgálati dolgozók bérszínvonala az utolsók között van. Ezért az MKKSZ szerint:

–       Növelni kell a béreket!

–       Újra kell tárgyalni a minimálbér megállapodást.!

–       Diplomás bérminimum kell!

–       Európai bérfelzárkóztatás kell!

Az alacsony bérek munkaerőhiányt okoznak, melynek következménye a dolgozók túlterheltsége. A felmérés célja azt volt, hogy szembesítse a kormányt: az emberek véleménye szerint a közigazgatás ugyanolyan fontos, mint az egészségügy, az oktatás, a közösségi közlekedés vagy a szociális ellátórendszer, a dolgozók pedig tisztes munkát végeznek, amiért tisztes fizetés jár.

Elmondta továbbá, hogy

folytatódik a tárgyalás a kormánnyal a béremelés mértékéről és időpontjáról, de ígéretet csak akkor tudnak elfogadni, ha annak teljesítését Orbán Viktor miniszterelnök garantálja.

Boros Péterné hangsúlyozta, nincs közük pártpolitikai küzdelmekhez és a választási kampányokhoz.

Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke a szakszervezetek akciószövetségével kapcsolatban elmondta, arra szövetkeztek, hogy a magyar munkavállalóknak (köztük a köszférában dolgozóknak is) jobbak legyenek az életkörülményeik, céljuk, hogy a magyar állampolgárok megkapják azt, ami nekik jár. Az együttműködésük része, hogy ha az egyik szakszervezet megmozdul, a többi szolidaritást vállal vele. A szakszervezet vezetője kijelentette:

minden magyar állampolgárt felszólítanak, hogy keresse  azokat a szakszervezeteket, amelyeknek az a dolguk, hogy megszervezzék a küzdelmet, és amelyek komolyan is gondolják azt.

Szilágyi József, az EVDSZ elnöke szintén a szakszervezeti akciószövetségek mellett tette le a voksát: szakszervezete hisz az összefogás erejében, éppen ezért köt évek óta együttműködési megállapodásokat más ágazati szakszervezetekkel. Felismerve, hogy a közszféra és a versenyszféra dolgozóit is ugyanazok a problémák érintik, most már az MKKSZ-szel is szövetségre léptek.

Szilágyi hozzátette: a május elsején megfogamazott közös szakszervezeti követeléseikből (pl. a sztrájktrövény módosítása, érdemi szociális párbeszéd, a munka törvénykönyvének módosítása, a rabszolgatörvény visszavonása, korkedevezményes nyugdíj visszaállítása) még semmi sem valósult meg, ezekért is közösen kell küzdeniük a továbbiakban.

Forrás: Mérce

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ