Elfogyott a kéményseprők türelme, elegük van a kormányzati ígérgetésekből. A nyár eleji tüntetésen kapott ígéret ellenére sem fogadta el az Országgyűlés az ágazat helyzetét rendező törvényt. A kialakult bizonytalanság miatt egyre több szakember hagyja el a pályát. Ha december 21-ig nem születik döntés, a kéményseprők egyharmada felmondhat, ezt nyomatékosító levelüket letétbe is helyezték.
Felmondhat karácsony előtt a kéményseprők egyharmada, ha az Országgyűlés december 21-ig nem fogadja el a szolgáltatás szabályozásáról szóló törvényt - figyelmeztetett Vámos Csaba. A Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke tegnapi tájékoztatóján közölte, elfogyott a szakma türelme. A sajtótájékoztatón egy jókora lezárt borítékban 322 kéményseprő nyilatkozatát adta át a szakszervezet elnöke egy ügyvédnek. A szakemberek arról nyilatkoztak, hogy ha a KOSZ által megszabott határidő lejártával sem születik számukra elfogadható megoldás, akkor elhagyják a pályát. A Népszava kérdésére Vámos Csaba megjegyezte, ez azt jelentené, hogy gyakorlatilag ellehetetlenülne Magyarországon ez a szolgáltatás.
A kormányzat tavasszal még azt kommunikálta, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz kerülhet a kéményseprési szolgáltatás. Azután hónapokig nem történt semmi. A rezsicsökkentés miatt több kéményseprő vállalkozás is tönkrement, s az egyre növekvő bizonytalanság miatt folyamatossá vált a szakemberek elvándorlása. Mára az 1500 kéményseprőből alig több mint 900 dolgozik a szakmájában.
A néhány hónapja alakult szakszervezet mára országossá vált és majd' 400 tagot számlál. Van olyan megye, ahol mind a 22 kéményseprő szakszervezeti tag és csatlakozott a felmondási nyilatkozathoz, vagyis, ha a kormány, illetve az Országgyűlés kormánypárti többsége nem lép idejében, lesz olyan megye, ahol megszűnik a kéményseprés. Márpedig ezt a szolgáltatást nem lehet közmunkásokkal kiváltani, mert emberi életekről van szó - tette hozzá Vámos. Akad olyan cég, ahol 35-ről 20-ra apadt a szakemberek létszáma.
A kormányzat tavasz óta hitegeti a kéményseprőket, hogy rendezik a helyzetüket és állami kézbe veszik ezt a lakossági szolgáltatást. Június elején már tüntettek a Parlament előtt mert a megkérdezésük nélkül döntenek róluk és egyre nagyobb létbizonytalanságban élnek. A helyzet annyiban romlott, hogy a törvényhozási programban idén már nem is szerepel a kéményseprő-ipari szolgáltatásokról szóló jogszabály elfogadása. A nyári tüntetésen Pogácsás Tibor belügyi államtitkár személyesen ígérte meg a kéményseprők képviselőinek, hogy a törvényhez kapcsolódó szükséges módosításokat el fogják végezni és nagy valószínűséggel az őszi ülésszakon el is fogadják a törvényt.
A káoszt csak fokozta, hogy ma már azt sem tudni, hogy végül a katasztrófa védelemhez, vagy más állami szervezethez tartoznának a kéményseprők, és azt is homály fedi, hogy a lakosságnak kell majd valamilyen díjat fizetni a szolgáltatásért, vagy a kormányzati ígéreteknek megfelelően úgymond ingyenes lesz, amit az állampolgár más úton-módon, adó, vagy járulék formájában persze úgy is kifizet.
A szakszervezet elnöke megerősítette, félreértésen alapult az a híresztelés, hogy a kéményseprők akkor mondanának fel, ha a katasztrófavédelemhez kerülnének. A szakszervezet azonban mindenképpen igényt tart az eddig elmaradt párbeszédre a kormányzattal.
Vámos Csaba elmondta, Magyarországon 4,5-5 millió kéményt kell a szakembereknek ellenőrizniük. Becslések szerint legalább 500 ezerre már ráférne a karbantartás, 100 ezer pedig balesetveszélyes. A jelenlenlegi létszámmal pengeélen táncolva még éppen el tudják látni az ellenőrzéseket - tette hozzá a KOSZ elnöke.
A kéményseprők követelésének súlyát csak növeli, hogy a fűtési szezon derekára időzítenék a tömeges felmondást. Potenciális veszélyforrássá válhatnak az addig ellenőrizetlenül maradt kémények.
A gondokat csak fokozza, hogy jószerivel megszűnt a szakmai utánpótlás. Ennek okai között szerepel a mára kialakult bizonytalan helyzet is, hiszen semmilyen vonzerőt nem jelent a fiatalok számára egy olyan foglalkozás, amelyről nem tudhatják, hogy milyen megélhetést, milyen szakmai pályát jelenthet számukra. A nappali szakképzés már korábban megszűnt, s alig egy-két helyen vállalnak, vállalnák az utánpótlás képzést, de most a mestereknek sem ez a fő gondja. Persze a fiatalokat az sem csábítja a háztetőkre, hogy a kéményseprők többsége minimálbért visz haza, ami majd' 20 ezer forinttal marad el a hivatalosan megállapított létminimumtól. Ezért a pénzért büntetőjogi felelősséget kell vállalniuk minden egyes kéményért amit megvizsgáltak, ráadásul a levegő utánpótlástól a szénmonoxid jelzők vizsgálatáig jócskán kibővültek a kötelezettségeik. Arról pedig semmit nem tudnak a kéményseprők, hogy milyen jogi státuszban, milyen bérezéssel venné át őket az állam. Erről velük senki nem egyeztetett.
Gaskó István, a Liga Szakszervezet elnöke elmondta, a most kezdődő bértárgyalásokon szeretnék elérni, hogy akár egy 2-3 éves átmeneti időszak alatt a minimálbér nettó értéke érje el a létminimum összegét. Ma már a munkaadók is a béremelés mellett érvelnek, mert egyszerűen a jelenlegi jövedelmi viszonyok mellett külföldre vándorolnak a jó szakemberek - említette Gaskó István.
Vámos kiemelte, hogy a munkáltatókat is tömörítő Magyarországi Kéményseprők Ipartestületével illetve a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségével semmilyen szervezeti kapcsolatban nem állnak, ezektől a szervezetektől teljesen függetlenül tevékenykednek. A KOSZ kizárólag a munkavállalók érdek- és munkavédelmi feladatait látja el. Az éles elhatárolódást Vámos azzal indokolta, hogy az elmúlt időszakban ez a két szervezet többször is olyan tartalmú nyilatkozatokat tett, amelyek a kéményseprő munkavállalói szakszervezet álláspontjával nem egyezett.
A távolságtartásra egyebek mellett azért is törekszenek, mert az érdekvédelmi szervezet vezetője szerint a jelenlegi helyzet kialakulásáért az elmúlt 25 év tendenciái is felelőssé tehetők. A magánszféra megjelenésével olyan szakmaiatlan befektetők is megjelentek az ágazatban, akik miatt „kéményseprő jelmezbe bújtatott zabrálás vette kezdetét" - fogalmazott Vámos Csaba. Ez sokat ártott a szakma társadalmi megítélésének. Gyakran a kapuból „söpörték a kéményt", vagyis a díj ellenében nem végezték el a szolgáltatást.
A kéményseprők támogatják a kormány szándékát a szolgáltatás rendbe tételére, de azt már nem, hogy a kezdeti lendület elfogyott és helyette maradt a teljes bizonytalanság - mondta Vámos.
Kormányzati ígéret - és az is maradt
Az önkormányzatoktól a katasztrófavédelem venné át novembertől a kéményseprési közszolgáltatást - ez volt olvasható a kormány honlapján az év elején. A katasztrófavédelem a magánszemélyek tulajdonában lévő ingatlanoknál, illetve a cégjegyzékbe be nem jegyzett egyéb ingatlanoknál végezné ezt a szolgáltatást. Azt a munkát, amely ezen a körön kívül esik, kéményseprő-ipari szolgáltató is végezhetné. Jelenleg az önkormányzatok feladata ennek a szolgáltatásnak a megszervezése – a tervezet szerint ez azonban bizonytalansággal jár, ami életveszélyes helyzeteket okozhat. Ezért a lakosság részére a kéményseprő-ipari szolgáltatást közfeladatként a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek indokolt a jövőben biztosítania. Emellett a tervezet előírja a szén-monoxid-érzékelők ellenőrzését is ott, ahol felszerelésük kötelező. Ilyen helyek a közösségi épületek, továbbá az új építésű épületben a belső tér levegőjét használó, nyitott égésterű tüzelőberendezések helyiségei. Az érzékelőket az ingatlan használójának kell karbantartania. Ezt a katasztrófavédelem ellenőrzi - nyomatékosította az előterjesztő. A törvénytervezetet január 29-ig lehetett véleményezni - azóta néma csend.
Forrás: Népszava
