A kormány az MTA közgyűlési határozatainak ellenére önkényesen, szakmai indokok nélkül szakítaná el az Akadémia kutatóhálózatát, az akadémiai vagyont pedig kisajátítaná – írja a Népszava.

 Ne hagyjuk, hogy a tudomány szabadsága is elvesszen

– írta az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) a vasárnapra szervezett tüntetésük felhívásában. Több ezren vonultak utcára Budapesten az ADF felhívására, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) jövőjéért tüntessenek. A tudósok akkor döntöttek úgy, hogy újból utcai demonstrációra hívják a magyar tudományos élet sorsa iránt elkötelezett honfitársaikat, amikor a múlt kedden kiderült: a kormány az MTA közgyűlési határozatainak ellenére önkényesen, szakmai indokok nélkül szakítaná el az Akadémia kutatóhálózatát, vagyonát pedig kisajátítaná.

A tüntetők a Fővám téren, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) előtt gyülekeztek, s számuk azután is csak növekedett, hogy egy rövid időre eleredt az eső. Voltak, akik egyáltalán nem bánták a nyár eleji záport: az utóbbi években az esernyők a tüntetések fontos szimbólumává váltak, különösen oktatási-tudományos ügyekben. Az eseményt Szilágyi Emese, az ADF egyik alapítója nyitotta meg, felhívva a figyelmet: lépésről lépésre vész el a tudomány szabadsága Magyarországon. Őt Deák Dániel, az ugyancsak jelentős, ám kétséges kimenetelű átalakítás előtt álló BCE oktatója követte. Arról beszélt: a kormány sincs könnyű helyzetben, hiszen most egész Európa figyel. „Vajon mit fog szólni mindehhez a civilizált világ?” – tette fel a kérdést, majd arra biztatta az akadémiai dolgozókat: fogjanak össze és szerveződjenek, hiszen az egyik legfontosabb fegyverük a kreativitás.

tüntetés, MTA,

– Nem az a lényeg, hogy mennyien vagyunk, hanem hogy legyen eredménye

– mondta lapunknak egy asszony, miközben a több ezres tömeg a Fővám térről az Astoriára, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkara (ELTE BTK) elé vonult át. Mint mondta, nincs személyes kötődése az MTA-hoz, de amióta a fia külföldre kényszerült – és az unokája is Hollandiában született meg –, azóta minden kormányellenes tüntetésre kijár. Egy fiatal nő – aki épp az ELTE BTK-n végez doktori tanulmányokat – úgy fogalmazott: őt és egész családját felháborítja az Orbán-kormány értelmiség-ellenes harca.

Az ELTE BTK előtt a szervezők emlékeztettek: a kormány felsőoktatás-politikájának egyik legutóbbi eredménye, hogy az egyetemről idén év elején több tucat oktatót kellett kirúgni „megtakarítási okokból”.

A következő megálló a Közép-európai Egyetem (CEU) volt, ami kormányzati nyomásra a következő tanévtől már Bécsben kénytelen elindítani amerikai akkreditációjú képzéseit – Budapest vesztére és a bécsi városvezetés örömére. Itt Molnár Áron „noÁr” állt színpadra: szerinte nemcsak az Akadémia mellett kell kiállni, el kell menni a klímatüntetésekre, meg kell akadályozni a magyar családok ezreit földönfutóvá tevő kilakoltatásokat is.

A tüntetők az MTA Széchenyi téri székházához vonultak át, ahol demonstrálók egy újabb csoportjával egyesültek. Felszólalt Rainer M. János, annak az ’56-os Intézetnek a vezetője, amit a kormány egyik háttérintézményébe, a Veritas Történetkutató Intézetbe tervez beolvasztani a hatalom. – Ez a véget jelenti nekünk – mondta Rainer. Majd felolvasták Lovász László MTA–elnök tüntetőknek címzett levelét: az elnök szerint a legfontosabb feladat most az, hogy mindent megtegyenek az Akadémia megvédéséért. – Érezve a bizalmukat arra törekszem, hogy a Magyar Tudományos Akadémia maradjon az, aminek ma még mondhatjuk. A hiteles tudomány legfontosabb hazai központja – idézte Lovász szavait az ADF-es Szilágyi Emese.

A tüntetés az Akadémia feldúlását magára vállaló innovációs miniszternek, Palkovics Lászlónak, valamint Orbán Viktornak címzett átírt, gunyoros népdal és a Szózat eléneklésével zárult.

Ha a közigazgatási bíróságok ügyében meghátráltak, az MTA ügye sincs veszve

 A tudósok azután döntöttek úgy, hogy újból utcai demonstrációra hívják a magyar tudományos élet sorsa iránt elkötelezett honfitársaikat, hogy a héten kiderült: a kormány az MTA közgyűlési határozatainak ellenére önkényesen, szakmai indokok nélkül szakítaná el az Akadémia kutatóhálózatát, az akadémiai vagyont pedig kisajátítaná. A Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium a kutatás-fejlesztés és az innováció eredményeinek javítása érdekében „reformálná” meg az MTA-t, ezt pedig úgy kívánják elérni – nemzetközi mintákra hivatkozva –, hogy a kormánynak nagyobb befolyása legyen a kutatások iránya, a kutatásokra szánt pénzek felhasználása fölött. Az ADF rámutatott: a „Palkovics-terv”, valójában nem az innováció hatékonyságának növeléséről szól, hiszen az egyetlen más országban sem a kutatóintézeti szféra, hanem a vállalatok feladata. Nem szól arról sem, hogy a kutatóhálózatot a gyakran emlegetett német Max Planck Társaság működéséhez hasonlóvá tegyék; az MTA kutatóhálózata legkésőbb annak 2012-es reformja óta nagyon hasonlóan működik a Max Planck Társasághoz, utóbbi szenátusának az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa felel meg, amelyben már jelenleg is 20 százalék a kormányzati képviselők aránya.

Ezzel szemben szól a kutatás autonómiájának felszámolásáról, a kutatásnak a kormány általi teljes kézi vezérlésre történő átállításáról. Szól egyes - elsősorban társadalomtudományi - kutatóhelyek megregulázásáról, az onnan időnként jövő kormánykritikus hangok elhallgattatásáról. Szól annak kísérletéről, hogy az EU 2021-27-es költségvetési ciklusában elsősorban a felzárkóztatási alapok csökkenő, de a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramjának növekvő forrásait is a kormány közvetlen irányítása alatt működő kutatóhelyekre irányítsa, ahonnan azok jelentős része vándorolhat kormányközeli cégek zsebébe. És végül szól az alkotmányos jogbiztonság nyilvánvaló felrúgásáról azáltal, hogy az MTA-t kötelezi saját tulajdonának ingyenes használatba adására

– írták. Úgy vélik, az utóbbi két pont hosszú távon ténylegesen nem fog működni, mert az EU-s pénzeket végül is az Európai Bizottság fogja ellenőrizni, a jogsértést illetően pedig az Európai Bíróság a magyar kormányt fogja elmarasztalni az MTA-val szemben. Az Európai Bizottság a hvg.hu érdeklődésére már jelezte: szorosan követik a fejleményeket a magyar állami kutatási rendszert illetően, és arra ösztönzik a magyar kormányt, tartózkodjon mindenféle olyan döntéstől, ami szűkíti a tudományos és akadémiai szabadságot az országban.

A tudósok abban bíznak, ha brüsszeli nyomásra a közigazgatási bíróságok ügyében meghátrálására lehetett bírni a kormányt, akkor az MTA ügye sincs veszve.

Pécsen is tüntettek

Szombaton Pécsen is tiltakoztak „a tudomány államosítása” ellen: a demonstrálók Pécs történelmi belvárosán keresztül az MTA régiós központjához vonulva fejezték ki nemtetszésüket. A tüntetésen mintegy százan vettek részt, a viszonylagos érdektelenségről egy középkorú pedagógus úgy nyilatkozott: Orbán csapata tudja, hogy a magyar választók túlnyomó többségét nem érdekli, lesz-e az országnak autonóm értelmisége. Ezért hamarosan nem is lesz.

Forrás: Népszava

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ