Ahogy azt mi is megírtuk korábban, Palkovics László minisztériuma kivárta az EP-választás végét, hogy aztán egy törvénymódosítással próbálja betörni az MTA-t. A Mérce tudósítása.

A kiszivárgott tervezet szerint augusztus 1-jén erővel venné el a kormány a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) a kutatóintézeteket, emellett törvénnyel köteleznék arra is, hogy a vagyonát is adja át ingyenes használatba, ami lényegében államosítást jelent.

Ahogy azonban az elmúlt hónapokban már megszokhattuk: az Akadémia nem tűri némán, hogy bedarálják. Ezért ma délutánra tüntetést szervezett az Akadémiai Dolgozók Fóruma.

Mint írták:

Palkovics miniszter olyan törvénytervezetet készít elő, amely az MTA közgyűlési határozatainak ellenére önkényesen, szakmai indokok nélkül szakítaná el az Akadémia kutatóhálózatát, az akadémiai vagyont pedig de facto államosítaná.

Ez rablás, a szellemi és anyagi erőforrások kisajátítása.

A minisztérium a kutatóintézeteket új intézményhálózatba terelné, amely kormányzati többségű irányítótestület vezetése alatt működne a jövőben. Ez a lépés a mindenkori kormánytól független akadémiai kutatóhálózat és egyben az autonóm kutatási tevékenység végét jelenti Magyarországon.

Ne hagyjuk, hogy a tudomány szabadsága (is) elvesszen!

A demonstráció esőben kezdődött, a Budapesti Corvinus Egyetem előtt.

MTA, tüntetés,

Lépésről lépésre vész el a tudomány szabadsága. Azért vagyunk itt, hogy ez ellen tiltakozzunk – vezette fel a demonstrációt Szilágyi Emese, az Akadémiai Dolgozók Fórumának egyik alapítója.

Mert az Akadémia ügye nemzeti ügy – jelentette ki.

A beszédek sorát Deák Dániel egyetemi oktató kezdte meg.

Azzal kezdte, hogy teljességgel érthetetlen, mi történt az elmúlt napokban. Érthetetlen, miért támadja ilyen erővel a kormány a Magyar Tudományos Akadémiát. Mint mondta:

Miért történik mindez?

Csak.

Vagy hogy egy kicsit tudományosabb legyek: mert olyan hatalommal állunk szemben, amely semmi mást nem akar, csak a hatalmat gyakorolni a hatalomért. Ezért történhetnek meg ilyen képtelenségek.

Deák szerint fontos látni, hogy az akadémiai intézetek kitűnősen képesek uniós forrásokat vonzani magukhoz, kimagasló képességeik miatt. Emellett pedig függetlenséget élveznek. És a kormány szempontjából „ez baj”. Viszont azt is látnunk kell, hogy a kormány sincs könnyű helyzetben jelenleg, hiszen nagyon nem mindegy számára, hogy mit szól Európa ahhoz, hogy a hazai kutatói élet szabadságát fenyegetik.

Deák szerint ebben a helyzetben a legfontosabb az, hogy a kutatók kreativitásukat használva összekapaszkodjanak, és mindent tegyenek meg azért, hogy ellen tudjanak állni a kormány támadási kísérleteinek.

És emellett szolidaritásra szólított fel mindenkit, hiszen az Akadémia ügye túlmutat önmagán, és mindannyiunk életére hatással lehet.

„Nem törnek át. No pasaran” – zárta beszédét.

Következő felszólalóként Gárdos Judit, az Akadémiai Dolgozók Fórumának képviseletében örömét fejezte ki, hogy ennyien eljöttek a demonstrációra.

Nem hagyjuk, hogy elvegyék az Akadémiától a kutatóintézeteit, nem tűrjük, hogy megfosszák a forrásaitól!

– mondta.

A kutató beszélt arról is, hogy ma Magyarországon sok helyen feudális rendszer működik, amelyben urakra és szolgákra oszlik a társadalom. Csakhogy egy kutató nem lehet szolgája egy hatalomnak sem, kutatni csak szabadon lehet – tette hozzá. Ezért – mint megjegyezte – fogják közösen követelni mindazokkal, akiket jelenleg elnyom a kormány, kutatókkal, diákokkal, munkásokkal:

„Tisztességes kormányzást! Demokráciát!”

Ezután a néhány ezer fős tömeg átvonult az ELTE BTK épülete felé, ahol Egressy G. Tamás, a Spirita Társulat vezetője, rendező és színész szavalta el A walesi bárdokat, Szilágyi Emese pedig arra emlékeztetett, hogy nem csak az Akadémia, de az egyetemek is bajban vannak. Az ELTE például januárban 64 dolgozót volt kénytelen elbocsátani, „megtakarítási okokból”.

Szilágyi szerint már a Corvinus előtt több mint háromezren voltak, mire az ELTÉ-hez értek, addigra még tovább duzzadt a tömeg.

A következő állomás a CEU épülete volt, ahol Molnár Áron, noÁr állt színpadra.

A helyszín nem véletlen: a CEU ugyanis az Akadémiához hasonlóan állt már a kormány nyomása alatt.

Molnár Áron arra is felhívta a figyelmet, hogy nem az Akadémia az egyetlen olyan ügy, amely ellen fel kell lépni. A színész ezért arra szólította fel a résztvevőket, hogy menjenek el a klímatüntetésekre, álljanak ki a kilakoltatások ellen, fogjanak össze, és ne hagyják, hogy a kormány elnyomja azokat, akik nem tudnak kiállni magukért.

Ezek után pedig az egyik legismertebb dalát hallgathatták meg a tüntetők, a refrént kicsit átírva.

Tudományt akarunk, de nem mindegy hogyan,

Ezért harcolunk igen-igen sokan,

Oktató, hallgató, növendék, nebuló,

Deák, diák, tanár, tanonc, tanuló!

Az immár igen nagyra dúsult tömeg végcélja az MTA épülete lesz, ahol helyszíni tudósítóink szerint máris rengetegen várják a tüntetőket. Itt többek közt Lovász László üzenetét is tolmácsolják majd a szervezők.

Mindeközben a PestiSrácok meglátta a lényeget a tüntetésben: oknyomozócikkükben megállapították, hogy mivel az esemény Facebook-eventjében angolul is le van írva, hogy miért szerveződik a tüntetés, ezért minden bizonnyal azon „a CEU-tüntetésekhez hasonlatosan nagy számban lesznek a külföldről „importált” tüntetők”. Erről szóló cikkünk ide kattintva olvasható.

Forrás: Mérce

Hozzászólok a Facebookon


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ