Kordás László azért hívná vitára az iparkamara elnökét, mert Parragh László kijelentései számukra érthetetlenek. Közben az Országos Sztrájkbizottság elkezdte felmérni, mennyien lennének hajlandóak sztrájkolni.

Nyilvános vitára hívná Kordás László az iparkamara elnökét, Parragh Lászlót. A Magyar Szakszervezetek Szövetségének (MASZSZ) elnöke elmondta az ATV Start című műsorában, azért szeretné vitára hívni az iparkamara elnökét, mert olyan kijelentéseket tesz, ami számukra érthetetlen.

Példaként hozta, hogy a magyar dolgozóknak el kell fogadniuk, hogy kevesebbet keresnek, mint a szlovák, a cseh, vagy a lengyel dolgozók, és ha felemelik a hangjukat ez ellen, azzal rontják az ország imázsát.

Ezek után világosan látni a kormány világképét, miszerint a dolgozó van a gazdaságért

- folytatta Kordás, pedig ennek éppen fordítva kellene lennie: a gazdasági növekedést kell a dolgozók jólétére fordítani. Miközben a gazdasági mutatók nagyon jók, a dolgozók bére jóval kevesebb, mint például a szlovák, a cseh, vagy a lengyel dolgozóké, vagyis ugyanazért a munkáért kevesebb bért kapnak, mint a hasonlóan fejlett országok dolgozói.

Említette, hogy Romániában 9,4%-os béremelés történt, míg Magyarországon csak 8%-os. „Ha ez így halad, Románia is elhagy bennünket, és Magyarország ebben a régióban egy leszakadó ország lesz, miközben a gazdasági növekedés 2-3-szorosa az európai átlagnak”

– fogalmazott Kordás.

A szakszervezeti elnök kijelentette, nem hiszi, hogy az a jó a társadalomnak, hogy folyamatosan elnyomott, kizsákmányolható munkavállalói réteg legyen, és csak a tőkével kötne stratégiai megállapodást a kormány. Ezt nem kell elfogadnunk, folytatta, és folynak is a tárgyalások, ma is a sztrájkelőkészítő és demonstrációs szervező bizottság ülésezik, hogy a március 14-ére meghirdetett sztrájkok eredményesek legyenek.

A győri Audi gyárban történt eredményes sztrájkkal kapcsolatban a szakszervezeti elnök megjegyezte, hogy természetes folyamat, hogy rövidtávon ellenérdekelt felek legyenek, de közép- és hosszú távon mindkét félnek az az érdeke, hogy a vállalkozás minél hatékonyabban, és termelékenyebben működjön. Az viszont nem mindegy, hogy a megtermelt profitból, amit közösen termelt a munkavállaló és a munkáltató, ki milyen arányban részesül - hangsúlyozta. Arra szolgálnak azok a nyomásgyakorló eszközök, melyek a munkavállalók kezében vannak, hogy megegyezés jöjjön létre - szögezte le.

Kordás beszélt arról is, hogy bértárgyalások zajlanak, hol könnyebben, hol nehezebben. Ott megy nehezebben, ahol alacsonyabbak a bérek, mert ott magasabbak a követelések, közölte. 

A munkavállalók felismerték, hogy csak közösen, összefogva, szakszervezeteket létrehozva lehet érdemi eredményeket elérni, egyénileg nem - jegyezte meg a MASZSZ elnöke, és egyetértett azzal, hogy az is nagyon fontos, hogy a szakszervezeti vezetők is jó kapcsolatban legyenek egymással.

Felmérik, hogy mennyien sztrájkolnának

A követelések megfogalmazása után megkezdte a munkavállalók sztrájkkészségének felmérését a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) keretén belül megalakult Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság - jelentette be a SZEF elnöke pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Földiák András elmondta: a januárban nyolc szakszervezet részvételével megalakított sztrájkbizottság megfogalmazta követeléseit, amelyekben a bérre és bérpótlékokra koncentráltak, mert ez a legégetőbb probléma. Pénteken pedig megkezdték annak felmérését, hogy ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor a szakszervezeti tagok közül mennyien vennének részt egy sztrájkban.

Hozzátette, a tagoknak február 28-ig kell nyilatkozniuk, de biztos abban, hogy meghatározó részük csatlakozna a sztrájkhoz. A felmérést követően pedig megkeresik a kormányt a sztrájkköveteléseikkel.

Forrás: atv.hu