Valószínű, hogy csak a közszféra hirdet összehangolt sztrájkot, a magánvállalatok munkásai csak saját bérükért harcolnak. A politológus szerint a szakszervezetek nem elég szervezettek – írja a Népszava.
Még mindig reménykednek az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációs Bizottságban együttműködő három szakszervezeti tömörülés és 12 szakszervezet vezetői, hogy ha nem is minden ágazatra kiterjedő, de legalább a közszféra nagy részét lefedő, országosnak mondható sztrájkbizottságot tudnak létrehozni, amivel a kormánynak a törvények értelmében le kell ülni tárgyalni. Az akcióbizottság péntek délutáni ülése előtt több résztvevő is azt jósolta, hogy elengedik ezt a lehetőséget, mert a versenyszférában nincs elszántság az országos követelések, köztük a rabszolgatörvény miatt munkabeszüntetést szervezni, de kiderült, hogy újabb nagy tömörülés csatlakozik hozzájuk és a közszolgálatban dolgozókat képviselő újabb szakszervezetek is bejelentkeztek. A belépőket várhatóan a jövő hét elején nevezik meg. Összeállítottak ugyanakkor egy május 1-jéig tartó forgatókönyvet a tervezett fővárosi és vidéki akciókról, demonstrációkról, ezek között
a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke szerint akár európai szintű megmozdulás is elképzelhető.
Kordás László úgy látja, az ellenzéki pártok fokozták fel a várakozást a szakszervezeti megmozdulásokkal szemben, majd rájuk bízták: szervezzék meg, ha tudják, az országos munkabeszüntetést. Ezért nem érzi kudarcnak, ha a termelővállalatoknál csak saját bérük emeléséért hajlandók sztrájkolni a dolgozók.
Miközben tavaly decemberben még óriási lelkesedéssel skandálta a tömeg Budapest utcáin, hogy „Orbán takarodj!”, mellé pedig, hogy „országos sztrájkot akarunk”, ilyen összehangolt akcióról ma már álmodozni sincs értelme. Az emlékezet szelektív: a kormánypártok, de még elemzők is azt emelik ki, szakszervezeti vezetők kiáltottak kapát, kaszát, országos munkabeszüntetést, Kordás László pedig azt hangsúlyozza, soha nem beszélt ilyenről, hiszen nincs is ilyen kategória a sztrájktörvényben, legfeljebb egyszerre megszervezett ágazati vagy munkahelyi akciókról lehet beszélni. A versenyszféra látható passzivitására magyarázatul szolgálhat, hogy a magánvállalatoknál a legtöbb helyen még tartanak a bértárgyalások vagy már sikerült is megnyugtató megállapodást kötni.
A MASZSZ elnöke mégsem elégedetlen, mert – mint az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációs Bizottság tegnap délutáni ülése után a Népszavának elmondta, jelentősen megnőtt a belépők és a szakszervezetek érdekvédő munkája iránt érdeklődők száma az utóbbi hónapokban és ez hosszú távon komoly eredményt hozhat.
Saját működési területükön, a piaci cégek munkahelyein a szövetség tisztségviselői felmérték a tagság elszántságát és kiderült, hogy a túlnyomó többség nem kezdene munkabeszüntetésbe olyan rossz törvények miatt sem, mint a rabszolgatörvény, ezért a versenyszférában biztosan csak a béremelések miatt lesz sztrájk a következő hetekben. Kordás László azt is elmondta, hogy a szakszervezetek által szervezett rendezvényeken megjelenő ellenzéki politikusok és a rengeteg pártzászló miatt kaptak kritikát a tagjaiktól is,de ha segítik a követeléseik elérését, akkor szerinte el kell fogadni a jelenlétüket.
Az akcióbizottság munkájában egy-egy ágazat több szakszervezete is részt vehetne,
de például az oktatást csak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) képviseli. Elnökük, a nagyon aktív Szűcs Tamás elfogadja,hogy a legnagyobb tanári tömörülés, a Pedagógusok Szakszervezete az utóbbi nyolc év átverései után még mindig nem a sztrájkbizottságban akar tárgyalni a kormánnyal, de reméli, hogy a tagság nyomására a társszervezet hozzáállása is változhat.
A PDSZ már megalakította saját sztrájkbizottságát és letelt a határidő is, ameddig a sztrájkkövetelések alapján a kormánynak ki kellett volna jelölni az állami tárgyalódelegáció tagjait, de a szakszervezet nem kapott választ a Miniszterelnökségtől.
Ugyanitt tart a köztisztviselők körében és a szociális ágazatban munkabeszüntetést hirdető szakszervezet is. Elemzők közül többen is azt várják, a kormány nem is ül le egyezkedni egyik szakszervezettel sem, mert nincs elég erős nyomás, a félpályás útlezárások és egyéb utcai demonstrációk nem hozzák kényszerhelyzetbe a Fideszt.
Jön a csalódás
A szakszervezetek ott hibáztak az országos sztrájk meghirdetésével Böcskei Balázs politológus szerint, hogy december elején nem tudták, hány tagjuk elszánt egy ilyen tiltakozó akcióra. Az Idea Intézet vezetője a Népszavának úgy nyilatkozott, hogy valójában tévedés volt azt hinni, a rabszolgatörvény az az ügy, ami elegendő felhajtóerőt ad egy ilyen akciónak. Mára kiderült, hogy a jogszabályt szinte sehol nem alkalmazzák egyelőre a munkáltatók, ami lelohasztotta a dolgozók elszántságát. A kérdésre, hogy miben különbözik a közszféra motivációja a versenyszféra csak bérekre koncentráló hozzáállásától, az elemző kiemelte, hogy a kormány hosszú ideje nem veszi elég komolyan a közszférában dolgozók elégedetlenségét. Láthatóan abból indul ki, hogy végül mégsem fognak fellázadni, vagy legfeljebb elmennek máshová dolgozni. Erre utal, hogy a következő években nem növelni,inkább csökkenteni akarja az oktatásra, egészségügyre szánt kiadásokat – ahogyan az a költségvetési sarokszámok ismertetésekor kiderült.
Böcskei Balázs szerint azonban a Fidesz nem számol azzal, hogy ez a hozzáállás szavazatokat visz tőle még akkor is, ha most nem jelent közvetlen veszélyt a közszolgálati sztrájkbizottságok alakítása.
Ilyenekre szerinte korábban is sok példa volt valódi eredmény nélkül. A politológus ezeket a bejelentéseket sokkal inkább egyes szakszervezeti vezetők ambícióinak tudja be, mint egy komoly tiltakozó akció előkészítésének. Az ellenzéki pártok december 12-én elvégezték a dolgukat a parlamentben – értékelte a szakszervezetek és a kormányellenes politikai tömörülések kapcsolatát Böcskei. Szerinte ezután szívesen visszavonultak volna a háttérbe, az érdekvédőkre bízva a munkát, de látva a szakszervezetek tehetetlenségét, végül kényszerűségből mobilizálták tagjaikat. Ha pedig a decemberi felfokozott hangulat után az ellenzéki pártok visszaváltanak a korábbi csendesebb hangnemre a tavaszi ülésszakon, akkor híveikben nagy lesz a csalódás – jósolta lapunknak az elemző, aki állítja, a februári és márciusi párttámogatási adatok mutatják majd meg ezeknek a lépéseknek a valódi visszhangját a szavazók körében.
Forrás: Népszava
