Lehetetlen sztrájkolni a módosított sztrájktörvény miatt – hangoztatta több szakszervezet is az utóbbi években. Balczer Balázs szerint szigorúak a kritériumok, de az ATV Start című műsorban azt is elmondta, hogyan lehet azt kijátszani a MÁV-nál. A jogtanácsos szerint bár „bitang nehéz” lehet, de e jelenlegi jogi környezetben sem lehetetlen sztrájkot szervezni.

„Emelgeti a gőz a fedőt, de még nem dobta le” – ezt nyilatkozta másfél hete a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke azzal kapcsolatban, hogy van-e sztrájkhajlandóság jelenleg Magyarországon. A szakszervezetek még ezt megelőzően fordultak követeléseikkel Orbán Viktorhoz, amelyben – többek között – tisztességes béreket, a sztrájkjog újraszabályozását és a munka törvénykönyvének módosítását követelték. Ennek hiányában Kordás László sztrájkot szervezne, amelynek megszervezése jelenleg is zajlik.

Balczer Balázs

Persze, nem mindenki hisz a sztrájkban.

A Munkástanácsok elnöke, Palkovics Imre szerint ugyanis pártpolitikai célokat, és nem a munkavállalói érdekeket szolgálják az utcai megmozdulások. Csakhogy Palkovics volt az, aki 2011 tavaszán tett nyilatkozatában elismerte: 2010 előtt együttműködtek az akkori ellenzékkel a MÁV-nál meghirdetett sztrájkok kapcsán.

A pedagógustársadalom sem tűnik egységesnek. 

Bár céljaik közösek, az eszközökben mégis máshogyan gondolkodnak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) sztrájkbizottsága már megalakult, ahol nemcsak az ágazati, de az általános követeléseiket is meghatározták. A PDSZ további csatlakozókat vár. Ezzel szemben a Pedagógusok Szakszervezete – az ágazat másik érdekvédelmi szerve – sokkal inkább a kormánnyal való tárgyalás útján érne el eredményeket. A minimálbérhez kötött vetítési alapon túl – többek között – a tanulók és a pedagógusok terheit is csökkentenék. Egyedül az autógyártásban értek el kisebb „sikert” a munkavállalók, a magyar Audi-gyár dolgozói ugyanis négyezren demonstráltak munkahelyüknél, amelynek hátterében az áll, hogy a cég és a szakszervezet bérmegállapodásai a mai napig nem közelítenek egymáshoz.

Az utóbbi években egyébként igen kevés munkabeszüntetés volt, és ha elindult a folyamat, jellemzően az is rengeteg időt vett igénybe.

Hogy mennyire bonyolult ennek megszervezése, és jogilag milyen „buktatói” vannak egy legális sztrájknak ma Magyarországon, arról Balczer Balázs beszélt az ATV Start című műsorban. Mint mondta, kevesen tudják, hogy mi a sztrájk, hogyan kell sztrájkolni, és ez félelmet szül az egyszeri állampolgárban és munkavállalóban, de még a szakszervezetekben is. A sztrájktörvény 2010-es, utolsó módosítása ugyanis sok olyan rendelkezést tartalmaz a jogtanácsos szerint, amelyeket gumiszabálynak is lehet tekinteni.

Kiemelte: az 1989-es sztrájktörvény egy rendszerváltó törvény volt, amely egy lapon is elfért, és gyakorlatilag a mai napig hatályban van, majd 2010 után jött a „legnagyobb mérvű” változás – tette hozzá a szakember. 1989 és 2010 között két egyszerű feltétellel lehetett sztrájkolni: egyrészt gazdasági-szociális érdek legyen a munkavállaló részéről, illetve, hogy a törvényben előírt egyeztetési idő teljen le. Ez utóbbi azt jelenti: ha hét napig nincsen egyezség, akkor „indulhat a sztrájk”.

Az „odacsapás” lenne a lényeg

Nagy változás – ezzel szemben –, hogy 2010 után jelentősen bővült a jogellenes kritériumok köre, és ez szerinte „baj”. Emlékeztetett: régen is volt jogellenes sztrájk, például akkor, amikor kollektív szerződéses megállapodás után indult munkabeszüntetés. Ugyanakkor két új dolog jelent meg a sztrájkjogban: az együttműködési kötelezettség megsértése, magyarul: ha a sztrájkoló fél megsérti ezt, akkor jogellenes a sztrájk. Majd felteszi a költői kérdést: „de mit jelent az együttműködési kötelezettség?” Balczer Balázs szerint ugyanis

a sztrájk lényege, hogy „odacsapunk”,

példaként pedig azzal támasztotta alá mondanivalóját, hogy

egy bokszmeccsen sem kérdezik meg az ellenfelek egymástól, hogy megüthetik-e a másikat.

A törvény másik érzékeny pontja a még elégséges szolgáltatás nyújtása, ami a jogtanácsos szerint „nem gumiszabály, de szigorú”. 

Hozzátette: ez korábban is megvolt, a probléma viszont az, hogy 2010 óta ennek elmaradása szintén jogellenessé teszi a sztrájkot. Korábban – ezzel szemben – ez nem volt jogellenességi feltétel. Balczer elmondta: jelenlegi ismeretei szerint kettő területen van ez meghatározva: a személyszállításban és a posta területén. Ezen kívül

a még elégséges szolgáltatást a munkavállaló és a munkaadói oldalnak kell megegyeznie, annak hiányában a bíróság dönt a kérdésben.

Az előző héten egyébként

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke munkabeszüntetést hirdetett március 14-re, amennyiben nem sikerül megállapodniuk a követeléseikről a kormánnyal.

A kérdésre, hogy ezzel a korai bejelentéssel nem sérülhet-e a sztrájk ereje, a jogtanácsos azt felelte, hogy sérülhet, ugyanis ha csak szűk mértékben is, de Magyarországon rövid időre lehet pótolni a kieső munkaerőt. A közszolgáltatóknál – tette hozzá – megvan a lehetőség, hogy munkaerőt vegyenek fel a sztrájk idejére, ezáltal csökkenhet a munkabeszüntetés ereje.

A vasúttal kapcsolatban – legalábbis elméletben – kikerülhető a még egységes szolgáltatás nyújtásának kritériuma. A kritérium alapján helyben a vonatok 66%-ának, országos szinten 50%-ának járnia kell – említette meg, majd hozzátette: a közszolgáltatásba beletartozik az, hogy egyik helyről a másikra elmenjen a jármű, de kérdés, hogy a jegykezelés is beletartozik-e.

„Igen, bitang nehéz lesz” érdekérvényesítő megmozdulást tartani a jelenlegi keretek között március 14-én.

Forrás: atv.hu