A szakszervezetek kedd 9-kor egyeztetnek arról, hogy ki és pontosan milyen szövegű levelet visz a miniszterelnöknek. Ennek a levélnek a tervezete különböző változatokban már létezik, de a végleges szöveg holnap alakul ki – hangzott el az ATV Egyenes beszéd című műsorában Földiák András SZEF-elnöktől és Szűcs Tamástól, a PDSZ elnökétől.

Az biztos, hogy a levél fő pillérei a szakszervezeti konföderációk 4 követelése lesz „lesznek benne formaságok meg a négy követelés"

– tette hozzá Szűcs Tamás.

Emlékeztetőül a négy követelés:

- a Munka törvénykönyvének módosítása, hogy az a mostaninál sokkal jobban vegye figyelembe a munkavállalók érdekeit, a rabszolgatörvényként elhíresült túlóra szabályozást pedig vonja vissza a kormány! Ez lesz az első sztrájkkövetelés, amivel a szakszervezetek a szombati budapesti demonstráción meghirdetik a decemberi utcai megmozdulásokon sokak által követelt országos sztrájkot.

- kétszámjegyű minimálbér-emelés, a cafetéria visszaállítása és a közszféra béreinek rendezése

-  a sztrájkjog újraszabályozása

- rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozása

Földiák András hangsúlyozta: Orbán Viktor kormánya nem a szakszervezetektől kap öt napot arra, hogy delegációt jelöljön ki a követelések megtárgyalására, hanem ez jogszabályi kötelezettségük. Ha a kormány öt napon belül nem válaszol a szakszervezetek levelére, akkor a hatodik napon jogszerűen lehet sztrájkot szervezni.

Földiák András szerint nem valószínű, hogy az események olyan ütemben haladnának, hogy január 19-e körül sztrájkra kerülne sor. A január 19-i, szombati nap nem a sztrájk, hanem egy országos demonstráció napja tehát.

Az NGM közleményére, amely szerint nincs szükség külön egyeztetési fórumra a kormány és a szakszervezetek között, hiszen léteznek az egyeztetésnek fórumai, Szűcs Tamás úgy reagált, hogy ezek a fórumok kiüresedtek.

Ami a január 19-i demonstrációkat illeti, a szakszervezeti vezetők elmondták: 16 városból kaptak eddig visszajelzést a munkavállalóktól, több helyen akciószövetség a helyi szakszervezetek és civil szervezetek között.

Arra a kérdésre, hogy mi változott a szakszervezeteknél, mitől lettek ilyen elszántak, Földiák András úgy reagált:

szerinte nem a vezetőknél, hanem a dolgozóknál változott a hangulat, a vezetők eddig is elszántak voltak.

Szűcs Tamás ehhez hozzátette: megvan a szakszervezeti vezetők felelőssége azért, hogy csak most lendültek mozgásba az érdekképviseletek.

Úgy látja: ehhez hozzájárultak a kormány politikai hibái, amelyet Földiák András a következőkben látott: az augusztusban beharangozott, később csak részlegesen végrehajtott létszámleépítés a közszférában; a cafetéria eltörlése, illetve a túlóratörvény.

Ami a 18-19-i demonstrációkat illeti: a szakszervezeti vezetők szerint fél- vagy akár egészpályás útlezárások várhatók, ám Szűcs Tamás minden körülmények között biztosítják a gimnáziumi felvételik rendjét.

Forrás: ATV