A munkaügyi szakértő szerint lényeges, hogy folyamatosan érezhető legyen a dolgozók szervezeteinek elszántsága – írja a Népszava.

 Erős nyomás nehezedik a szakszervezetekre, hogy indítsanak országos sztrájkot. Több érdekvédelmi vezető már „kaszát, kapát” kiáltott, s a rendszerváltás óta eddig nem látott összefogással meg is indult az akciók összehangolása. Annak ellenére is, hogy a dolgozók jogait egyre jobban korlátozó Orbán-kormány megnehezítette a tiltakozások szervezőinek dolgát.

– Országos sztrájkot szervezni mégsem lehetetlen Magyarországon – oszlatta el a kételyeket az egyik legismertebb hazai munkaügyi szakértő, Berki Erzsébet. A főiskolai tanár, kutató – aki eddig két nagy tanulmánykötetben foglalta össze a hazai sztrájkok történetét és ezek tanulságait – mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a sztrájkhoz való jogot tágan kell értelmezni. A Kúria egy 2013-ban született döntésére emlékeztetve felidézte: akkor is kezdhető munkabeszüntetés, ha a kormány, a parlament lépései korlátozzák a dolgozók gazdasági és szociális érdekeit.

Berki Erzsébet szerint az adatok egyértelműen bizonyítják, hogy 

érdemes belevágni az országos sztrájk szervezésébe, mert utcai demonstrációkkal az utóbbi évtizedek tapasztalatai szerint legfeljebb 30 százalékban sikerült változást elérni, a sztrájkok esetében viszont ez az arány 71 százalék, azaz a munkabeszüntetés hatékonyabb eszköz, mint a tüntetés.

 A nyomásgyakorlásnak Berki Erzsébet szerint nem kell feltétlenül egyszerre indulni minden ágazatban, hiszen a közösségi szolgáltatások nagy részében a sztrájk és a figyelmeztető sztrájk előtt is meg kell állapodni a még elégséges szolgáltatásokról.

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) tagszervezetei megkezdték a sztrájkbizottságaik létrehozását, de a bírósági gyakorlatot ismerve lassan születnek meg a jogerős döntések a minimális szolgáltatásokról. Ettől függetlenül azonban a versenyszféra beindulhat, ahogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) ipari tagozata meg is kezdte a munkát.

A lényeg, hogy folyamatosan érezhető legyen a dolgozók szervezeteinek elszántsága, hiszen a nyomásgyakorlásnak nemcsak a gazdasági, hanem a közvéleményt befolyásoló hatása is fontos

– magyarázta a szakértő. Az akciók célpontja ebben a pillanatban a kormány, de a figyelmeztető sztrájkok, vagy a hosszabb munkabeszüntetések anyagi kárát – a dolgozók mellett, akik a leállás idejére nem kapnak bért –, a munkáltatók szenvedik el. A munkavállalói érdekvédelmet segíti, ha megnyerik az ügynek a tisztességesen foglalkoztató cégek vezetőit, hogy maguk is kérjék a döntéshozókat a munka világát érintő rossz döntések, köztük a rabszolgatörvény visszavonására – hangzott a sztrájkszakértő véleménye.

Forrás: Népszava