Eleshetnek az önkéntes túlmunka utáni pótléktól, ezért az ágazatot képviselő szakszervezet az utcára hívja a kollégákat – olvasható a zoom.hu-n.

A Független Egészségügyi Szakszervezet a Zoom.hu-nak jelezte, csatlakoznak a fővárosi rabszolgatörvény elleni tüntetéshez szombaton. Mint ismert, november végén Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos nyújtott be önálló képviselői indítványt a Munka törvénykönyvének változtatásáról. Többek között megemelnék a munkaidőkeretet 12 hónapról 36 hónapra – erről kollektív szerződésben lehetne megegyezni. E mellett viszont az éves maximális túlóramennyiséget is felemelnék 250 óráról 400 órára. Elsőként írtuk meg, hogy vidéken félpályás útlezárásokra készülnek a szakszervezetek. Azaz nem csak a szombati, budapesti megmozdulás lesz az egyetlen akció a módosítás miatt.

Mindenkire vonatkozik

„Hiába mondja Kósa Lajos, hogy nem vonatkozik ránk, ez nem igaz, mert mindenkire kötelező, akire érvényes a Munka törvénykönyve.

Ránk is vonatkozik tehát az új szabályozás, nincs szó más törvényről, ami ezt felülírná”

– jelentette ki lapunknak Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke.

Az ágazatban 416 órában maximalizálták a túlórák számát. Ebből 250 óra az, amit a munkáltató elrendelhet, a maradék pedig önként vállalt túlmunkának számít. Az új törvény pedig azt jelentheti – Soós szerint –, hogy az a munkavállaló, aki a kötelező 250 óra felett eddig önként vállalt túlmunkát, nagyon rosszul jár. A 400 órára való emeléssel ugyanis gyakorlatilag megszűnik az önkéntes túlmunka, mert “hagyományos túlórának” számít majd a munkahelyen töltött plusz idő. Így jóval kevesebb lesz a plusz juttatás is, mert ennek alacsonyabb a pótléka.

Akár évente százezer forintnál több is kieshet egy átlagos fizetésből.

Azaz anélkül, hogy bármi történne, ugyanannyit kell majd dolgozniuk, csak kevesebbért, pedig “már így is mindenki a teljesítőképessége határán van”.

A Zoom.hu-nak korábban több szakértő is arról beszélt, hogy ha a dolgozók nem vállalnának önkéntes túlmunkát, akkor összeomolna az egészségügy. Így ha ezentúl már megérni sem fogja nekik túlórát vállalniuk, akkor végleg kritikus helyzetbe kerülhet az ágazat. Soós ugyanis attól fél, könnyen lehet, sokan teljesen más pályát választanak, vagy még többen kivándorolnak külföldre.

Kaotikus munkaidőkeret

Az elnök kiemelte,

az egészségügyön belül jelenleg hat hónapos a munkaidőkeret, de az új törvény ezt az ő esetükben is három évre növelné.

Leegyszerűsítve a bonyolult rendszert: jelenleg úgy néz ki, hogy a hatodik hónap végén nézi meg a munkáltató, ki hány óra önként vállalt túlmunkát, illetve hány óra jogszabályban rögzített túlórát teljesített. Ezek alapján kalkulálják a fizetéseket. Soós Adrianna szerint jelenleg ez is teljesen kaotikusan működik, senki sem tudja pontosan, hogy kinek mi jár. Az elszámolások átláthatatlanok, gyakran a túlmunkából rendes munkaidő lesz, ha valamilyen oknál fogva a munkáltató úgy látja jónak, hogy a dolgozót nem tudja megfelelően beosztani.

Ha a hat hónapot megemelik három évre, az még nagyobb galibát okoz majd – fakadt ki Soós.

Előzmények

A felháborodás azért is nagy, mert kezdetben a tervezet egyoldalúan a munkáltatók kezébe adta volna a túlóramennyiség felemelésének lehetőségét. Ezek után a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek egyeztettek Kósa Lajossal, aki első körben számos, a szakszervezeteknek elfogadható engedményt ígért. Belengette például, hogy a fölső határ nem lesz 400 óra, és egy-egy cég esetében az emelést is csak kollektív szerződéssel lehetne megtenni.

A hét elején tartott újabb fordulón azonban szinte minden ígéretéből kifarolt.

Jelezte, a kormány ragaszkodik a 400 órás plafonhoz. E mellett, ahol mindenképp szükséges, megmarad a túlórakeret-emeléshez a kollektív szerződés, de egyébként az üzemi megállapodás, vagyis az üzemi tanács által megkötött egyezség is elegendő. Ez utóbbi ráadásul komoly pofon a szakszervezetek számára, hiszen alaposan csökkentené a jelentőségüket. Az is kiderült, hogy szintén maradna az a terv, amely szerint egy éven belül heti 48 órára emelhető a rendes munkaidőkeret. E szerint akár érkezhetnének a hosszabb műszakok, vagyis a hatnapos munkahét. Az MSZP-Párbeszéd kész népszavazást kezdeményezni, hogy megakadályozza a Munka törvénykönyvének munkaidő-beosztással kapcsolatos módosítását. Az ellenzéki pártok szerint a törvénymódosítás a hatnapos munkahét, a kommunista szombatok bevezetését jelenti.

Forrás: zoom.hu