Döbbenten figyeli a világ a magyar rabszolgatörvényt: a 140 ország 50 millió munkavállalóját tömörítő IndustriALL Global Szakszervezeti Szövetség határozatban ítélte el a javaslatot. Miközben Kósa Lajos magyarázkodik, egyre többen csatlakoznak a december 8-i szakszervezeti tüntetéshez – írja a Népszava.

A versenyképesség javítása nem alapulhat azon, hogy rontják a dolgozók munkakörülményeit, és megnyirbálják alapvető jogaikat akkor, amikor megnövekedett túlóraidőt helyeznek kilátásba számukra

– hangsúlyozza közleményében az IndustriALL Global Szakszervezeti Szövetség.

A világ 140 országának 50 millió munkavállalóját tömörítő szervezet ezért határozatban ítélte el a magyar szakszervezetek által csak rabszolgatörvényként emlegetett fideszes javaslatot, amely évi 400 órára emelné az elrendelhető túlórák számát, a munkaidőkeretet pedig 3 évben határozná meg. Mint a szövetség határozata – amelyet Székely Tamás a vegyipari dolgozók szakszervezetének elnöke ismertetett – fogalmaz:

a szakszervezeti világ döbbenten figyeli a magyar munkavállalók helyzetének további rombolását, és szolidaritást vállal a magyar dolgozókkal a normális élet és munkakörülményekért folytatott harcukban.
Az IndustriALL tiltakozik amiatt, hogy a FIDESZ-kormány engedelmességet vár el a munkavállalóktól, ami a 36 havi munkaidő keretet, és a 400 órára felemelt túlórát illeti.

Mint írják: a szövetség szolidáris a magyar munkavállalókkal és a szakszervezetekkel, ennek következményeként ezt a szövetségi tiltakozást megküldi a versenyszférában, és a közszférában működő valamennyi szervezetnek.   Eközben a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) bejelentette: ügyvivő testülete csütörtökön a december 8.-i, a rabszolgatörvény ellen tiltakozó szakszervezeti demonstrációhoz való csatlakozásról döntött.

A tüntetést a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) jelentette be kedden, és mint Kordás László, a MASZSZ elnöke lapunknak elmondta:

már számos ágazatból – többek között az autóipari cégek és azok beszállítóinál működő szakszervezetek, a pedagógusok, a köztisztviselők szakszervezetei – jelezték részvételüket, és több, a konföderáción kívüli szervezet is részt vesz majd a demonstráción.

A három nagy szakszervezeti tömörülés - MASZSZ, SZEF és a Munkástanácsok Országos Szövetsége  - vezetői ugyan szerdán találkoztak a javaslatot jegyző Kósa Lajossal (Fidesz), valamint a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkárával, Bodó Sándorral, és ott ígéretet is kaptak, hogy a túlórakeretek felemelését kollektív szerződéshez kötik majd, egyelőre azonban ilyen irányú módosító javaslatról nincs hír. (Igaz, hétfőn még tovább egyeztetnek, a kormány és a Fidesz ugyanis mindenképpen emelni szeretné a túlórakereteket, a szakszervezetek viszont tiltakoznak a 400 óra ellen: ebben nem közeledtek az álláspontok).

Márpedig a most

a Parlament előtt fekvő Kósa-féle javaslat egy az egyben törölné a munka törvénykönyvéből azt a passzust, amely a jelenleg elrendelhető évi 250 óra túlórán kívüli túlóráztatást kollektív szerződéshez köti, és 300 órában maximalizálja.

  Kósa Lajos javaslata így nem jelent mást, minthogy kollektív szerződés nélkül, minden munkavállalóra nézve elrendelhetővé válna az évi 400 óra túlóra. Kósa első nyilatkozatai arra utaltak, mintha ezzel nem lett volna tisztában. A Magyar Időknek adott szombati interjújában azt mondta: javaslata csupán lehetőséget ad a többletmunkára. Ha a dolgozók nem kívánnak élni vele, senki nem kötelezi rá őket, csak ha a kollektív szerződésük ezt rögzíti. Ezzel érveltek a vállalkozásfejlesztési bizottságban hétfőn a javaslatot átengedő fideszes képviselők is.

Miután azonban a Népszava is többször megírta, hogy

a kollektív szerződésre vonatkozó passzust a javaslat teljes egészében törölné a Munka törvénykönyvéből, és erre a keddi találkozón a szakszervezetek is felhívták a figyelmet, most Kósa Lajos úgy tesz, mintha ez csupán egy véletlen, egy tévedés, "egy rossz utalás" lett volna.

Az ATV Egyenes beszéd című csütörtök esti műsorában úgy fogalmazott: nem kell sztrájkolni, nem kell tüntetni, mert az lesz a törvényben, hogy csak kollektív szerződésben lehet majd elrendelni a 250 óra feletti túlórázást. Mint mondta: most évi 300 órányi túlórát lehet elrendelni, ha a kollektív szerződésben ehhez a dolgozók hozzájárulnak. „Ezt emeljük 400 órára. Én azt mondtam, a szakszervezeteknek igazuk van, a beterjesztett szöveg ugyan egy utalás…, de rossz konstrukció, mert rossz helyre utalta a szöveget, ezt a szándékot tartalmazza. De igazuk van, vita meggyőzés, érvek ellenérvek, és azt mondtuk, hogy jó. A lényeg a következő: senkinél nem lehet 250 évnél több túlórát elrendelni, ha nem járul hozzá. Akkor ez rendben van”.

Kósa Lajos ezzel a helyenként kissé zavaros okfejtéssel feltehetőleg azt akarta mondani, hogy csupán egy rossz helyre utaló paragrafus miatt nem egyértelmű, hogy kollektív szerződéssel védenék a dolgozókat az önkényes túlóráztatástól.

A valóságban azonban elég egyértelmű volt a szándék. A javaslat ugyanis a Munka törvénykönyvének 109. paragrafusában megfogalmazott „Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el” szövegben cseréli ki a "kétszázötven óra" szövegrészt "négyszáz óra" szövegre. A következő paragrafussal pedig törli a Munkatörvénykönyvének azon jelenlegi passzusát, amely így szól:

Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.

Kósa Lajos arra a kérdésre, nem tartja-e rajtaütés-szerűnek a törvény beterjesztését, azt válaszolta: ő szívesen ült le a munkáltatókkal és a munkavállalókkal, de erre csak akkor kerülhetett sor, ha már a javaslat be van terjesztve. Azt is közölte: 2010 óta foglalkozik a munka világával képviselőként. Nem érzi úgy, hogy a kormány magára hagyta ezzel az üggyel, viszont a javaslata szövegét sokan szándékosan félreértelmezték. A felvetés azonban nem alaptalan, némi zavar ugyanis látszik a kormányoldalon. Mint arról ugyanis beszámoltunk: a szerdai kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette: a kormány csak olyan módosító indítványt tud támogatni, amely a jelenlegi keretek feletti munkavégzést kizárólag a munkavállaló beleegyezésével enged. A kollektív szerződésekre még csak utalást sem tett, ugyanakkor megkérdőjelezte, hogy a kollektív szerződéseket a dolgozók nevében megkötő szakszervezetek megfelelően képviselik-e a dolgozókat. Azt is közölte: semmilyen éven túli elszámolást nem támogatnak. 

A Kósa-féle találkozón viszont - a szakszervezetek beszámolói szerint - Kósa és a PM ragaszkodott a munkaidőkeret 3 évre növeléséhez.  
Forrás: Népszava

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ