Egyetlen ellenzéki képviselői módosító indítványt sem fogadtak el a kormánypárti többséggel működő parlamenti bizottságok. A MASZSZ megfelelő támogatottság esetén kész tüntetéseket szervezni a kormányhivatalok elé – írja a Népszava.

Minden úgy jó, ahogy a kormány tervezi - erre lehet következtetni abból, hogy a kormánypárti képviselők eddig egyetlen érdemi módosító javaslattal éltek a július 20-án a végszavazással már végleges formát öltő jövő évi adótörvényekkel kapcsolatban. Az ellenzéki javaslatok közül pedig egy sem szerzett a bizottságokban többséget, hogy az az Országgyűlés elé kerülhessen, s ott dönthessenek arról a képviselők. Az egyetlen - a kormányfrakciók által indítványozott - módosítás a baleseti adóról szól. Közismert, hogy a benyújtott adócsomagban szereplő javaslat szerint megszűnik a baleseti adó, valójában az beolvad a biztosítási adóba. A Fidesz-KDNP frakció módosító javaslata szerint a személyautóknál és a motorkerékpároknál  a továbbiakban az eddigi 30 százalék helyett 23 százalék adóval kell számolni a kötelező gépjármű-felelősség biztosításoknál (kgfb). Ez eredetileg 20 százalék lett volna, de a módosító indítvány  "adósemlegességre" hivatkozva emelte azt 23 százalékra.

A gazdasági bizottság emellett úgy formálta át ezt a milliókat érintő kötelezettséget, hogy megkülönböztette azokat akiknél a biztosítási szerződés évfordulója év végére esik, azoktól, akiknek ez átnyúlik 2019-re. Ha az évforduló pont 2018 december 31-re esik, akkor viszont már nem kell megfizetni a baleseti adót. Vannak határozott idejű biztosítási szerződések is, melyek induló napja a baleseti adó megszűnése előtti időre esik, a hatálya pedig még 2019-ben is tart, ekkor a 2019-re jutó baleseti adót meg kell fizetni, de legfeljebb egy évnyi időtartamra.

Abban az esetben pedig, ha a határozott időre szóló szerződés 2020-ban vagy azt követően is érvényben marad, a 2020 január elsejétől a szerződés megszűnéséig terjedő, már beszedett adót a biztosítónak vissza kell fizetnie a biztosított számára, mégpedig a törvény hatályba lépést követő 60 napon belül.

Amennyiben a baleseti adót a biztosító már meg is fizette az állami kasszába, akkor azt visszaigényelheti.  Összességében tehát a kgfb után is biztosítási adót kell fizetni a jövőben, mert megszűnik a baleseti adó, de a 2018-ról 2019-re átnyúló szerződések esetében még fennmarad a baleseti adó megfizetésének kötelezettsége. Az előterjesztő arról is gondoskodott, hogy erre az átmeneti időre a biztosítottaknak ne kelljen dupla adót fizetniük, tehát egyszerre baleseti és biztosítási adót is. Vagyis - az eredeti elképzelésektől eltérően - a bizottság, a kormány beiktatott egy átmeneti szabályozást, ami tisztábbá tette az eljárás rendet.

Az előzetes várakozásokkal ellentétben eddig nem sikerült változást elérni arról, hogy a kormány részben adja fel a cafeteria-elemek szűkítésével kapcsolatos tervét, illetve tegye lehetővé, hogy minden foglalkoztatási csoportnál - így a közszférában is - azonos mértékű legyen a béren kívüli juttatások mértéke. A Liga Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége közös nyilatkozatban állt ki az iskolakezdési támogatás, a lakáscélú munkáltatói támogatás és a munkahelyi étkeztetés adókedvezményének fenntartása mellett. Javasolták ezen felül a diákhitel törlesztéséhez nyújtott munkáltatói, a mobilitási célú lakhatási támogatás és az öngondoskodási célú munkáltatói hozzájárulás adókedvezmények megtartását.  

Kordás László, az MSZSZ elnöke lapunk érdeklődésére ezzel kapcsolatban elmondta:

célszerűnek tartaná, hogy ezeket az elemeket tartsák meg, s ezt bele is foglalnák a 2022-ig szóló, a kormánnyal megkötött bérmegállapodásba. (Az utóbbival a Munkástanácsok nem értenek egyet.)

Abba is belemennének, hogy írásba foglalják: a kormány és a szociális partnerek által elfogadott cafeteria-elemek sora nem bővíthető. Azért is fontos fenntartani ezeknek az elemeknek a kedvezményes közterhét, mert céljai egybeesnek a kormány társadalompolitikai céljaival is. Mint emlékezetes a 2019-es adótörvények tervezetében a kormány egyszerűsítené a cafeteria-rendszert: az összes juttatási forma után a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót kellene megfizetnie a munkaadónak, míg a munkavállalói járulékok továbbra sem terhelnék ezeket az elemeket. Kordás László bízik abban, hogy a holnapi Versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórum ülésén, bár nem szerepel, napirendre tűzik a munkavállalók javaslatait is. A hivatalos napirend szerint a szociális hozzájárulási adóról tárgyalnak, s a tét itt sem kicsi: a munkavállalók tiltakoznak az ellen, hogy ennek az adófajtának 17,5 százalékra csökkentése a korábbi tervekkel szemben ne az év elején, hanem félévkor történjen meg.

Név szerint kell vallani a cafeteriáról

Amikor az Országgyűlés július 20-án szavaz majd az adótörvények módosításáról, akkor a MASZSZ  a munkavállalók érdekében egy képviselő név szerinti szavazás kér, hogy egyértelműen kiderüljön: kik azok képviselők, akik elfogadják a cafeteria szűkítéséről szóló törvényt. (A szakszervezetek előzetesen minden képviselőknek eljuttatják javaslataikat.) A MASZSZ megfelelő támogatottság esetén kész tüntetéseket szervezni a kormányhivatalok elé. Jövő februárban, amikor az alkalmazottak szembesülnek majd azzal, hogy mennyivel csökkent a bérük, akkor a szakszervezetek választási körzetenként tudatosítani fogják az alkalmazottakkal, hogy kik voltak azok, akiknek ezt "köszönhetik".

Forrás: Népszava

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció