Petícióban követelik a helyi romák, hogy ne legyen kötelező méltatlan munkát elfogadniuk. Ebben még a jobbikos Zagyva Gy. Gyula is támogatja őket – írja a Népszava.

Nem értek egyet azzal a törvényi szabályozással, amely előírja, hogy az álláskereső, vagy a közfoglalkoztatott köteles elfogadni az állami közfoglalkoztatási szerv által részére felajánlott megfelelőnek nyilvánított munkahelyet. Magyarország Alaptörvénye szerint mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához

– így kezdődik az a petíció, amelyet több mint ötvenen írtak alá Tiszavasváriban, zömmel az úgynevezett „bűdi városrészben” élő romák közül. Korábban közülük akart tucatnyi közmunkást átirányítani a munkaügyi központ egy közeli baromfi-feldolgozóba, de senki sem akarta vállalni a részben megerőltető, részben pedig kiszámíthatatlan munkakörülményeket, amiért alig pár ezer forinttal kaptak volna többet, mint a közmunkában.

Tiszavasváriban, a bűdi városrészben, ahol a petíció nyomában jártunk, több helyen is füvet kaszáló emberekbe botlottunk, de máshol is feltűntek a sárga mellényt viselők. A közmunkások közt találtunk olyanokat is, akiket a baromfi-feldolgozóba akartak átvezényelni.

– Az a munka nagyon keserves. Ha megjön a szállítmány, akár tizenkét órát is dolgoztatják az embert, túlórapénzt meg nem fizetnek Azt is hallottuk, hogy nem vettek volna fel rendes állásba csak napi bejelentéssel. Pár ezer forintos többletért elvesztettük volna a közétkeztetési lehetőséget, meg a lakhatási támogatást is, amit közmunkásként megkapunk. Nem meglepő, hogy senki se akart odamenni – sorolja az egyik asszony. Egy motorkerékpáros férfi pedig arról beszélt: mindenki szívesen eltartaná a családját sokkal több pénzből is, de azt nem fogadják el, hogy bármilyen munkát kénytelenek elvállalni, máskülönben kilökik őket az ellátó rendszerből.

Érdekvédelmükre egy Budapesten élő, szintén roma származású szakértőt kértek fel, aki közösségépítő programot is szervezett Tiszavasváriban, „Haladjunk!” elnevezéssel. Horváth Ferenc fogalmazta meg azt a petíciót is, amelyben leírták:

szerintük senki nem kényszeríthető olyan munkáltatóval munkaviszonyba, akivel munkaszerződést nem kötött és nem is kíván kötni, akinél munkát végezni egyáltalában nem akar.

Követelték, hogy az Alaptörvénnyel összeegyeztethetetlen törvényi szabályozást töröljék el, s álláskeresőként vagy köz-foglalkoztatottként mindenkinek a saját személyi döntési körébe tartozzon, elfogadja-e a részére felajánlott megfelelő munkahelyet, vagy sem. A petícióban azt is kérték: vegyék őket emberszámba, és tekintsenek úgy rájuk, mint a saját helyzetüket mérlegelni képes felnőtt emberekre. Írtak a tiszaújvárosi járási hivatalnak is, amelynek osztályvezetője úgy reagált: a közfoglalkoztatás átmeneti forma, amelynek elsődleges célja, hogy az abban részvevők később visszakerülhessenek a „normál” munkaerőpiacra. Hozzátette: a baromfi-feldolgozós állásokat is ilyen lehetőségként ajánlották fel. Sajnálatosnak nevezte, hogy az embereket „felhergelték”, miközben ezzel a megélhetésüket is veszélyeztették,

ha ugyanis visszautasítanak egy felajánlott, az előírásoknak megfelelő munkahelyet, három hónapra ki kell zárni őket a közfoglalkoztatásból.

Horváth Ferenc szerint, ha egy, a szabadságától megfosztott, börtönben lévő embert a belegyezése nélkül nem vihetnek külső munkára, akkor ez az „alapjog”, vagyis a választás lehetősége talán járna a cigányoknak is. Azzal természetesen mindenki egyetért – maguk a romák is –, hogy a közmunka helyett jobb a rendes állás. De azt már nem fogadják el, hogy bármilyen munkát kénytelenek elfogadni, máskülönben minden, az államtól addig kapott támogatásukat elveszítik. A baromfi-feldolgozós ügyben végül sikerült megnyerniük a csatát, mert a munkáltató, látva az ellenállást, nem vállalta fel a konfliktust, s azt se kockáztatta, hogy netán később az üzemben szabotálják el a munkát a felvettek. Így gyakorlatilag minden kiközvetített ember kartonjára ráírták, hogy alkalmatlan, így – miként egy érintett fogalmazott – „csendben lefolyt” a történet. Ám mivel nem zárható ki, hogy újabb hasonló eset következik – rebesgetik, hogy most mezőgazdasági idénymunkákra válogatnának a környékben a közmunkások közül –, megfogalmazták a törvényi változást követelő petíciót, amit el is juttattak az alapjogok biztosához.

Zagyva Gy. Gyula, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom egyik alapítója, volt jobbikos országgyűlési képviselő most az eddig jobbikos vezetésű városban a közmunka-program felelőse. (Tiszavasváriban szeptember 16-án időközi polgármester választást tartanak, mert Fülöp Erik országgyűlési képviselői mandátumot szerzett a Jobbik országos listáján.)

Vele is összefutottunk a bűdi városrészben, tőle tudtuk meg, hogy a 14 ezres településen jelenleg nagyjából négyszázan dolgoznak hat közmunkaprogramban. Utakat javítanak, csatornát tisztítanak, önkormányzati intézményekben segédkeznek. Azt ő sem támogatta, hogy a közmunkásokat elvigyék a baromfi-feldolgozóba, mert emiatt a város felé vállalt karbantartási munkákat nem tudták volna teljesíteni.

Szerinte a közmunkaprogramokból azok élnek legjobban, akik a különféle képzéseket levezénylik:

– Múltkort is behívtak tőlünk húsz asszonyt, két hónapos számítógépes adatrögzítő tanfolyamra. Mondtam utána a munkaügyi központban, hogy ugyan már, vegyenek fel magukhoz belőlük egy-két embert, biztosan szükségük van adatrögzítőre, ha pont egy ilyen tanfolyamot indítottak. Persze, nem reagáltak. Ráadásul a saját tanfolyamaikat sem ismerik el végzettségként: hiába kérjük meg például a munkaügyi központ kurzusain végzett dajkák, kőművesek vagy kisgépszerelők után a magasabb bért, sosem adják meg. Mindig azt mondják, nem megfelelő a végzettségük.

A visszautasítás ára

A fennálló jogszabályok szerint ma, ha a közfoglalkoztatott a járási hivatal által felajánlott munkahelyzet nem fogadja el:

- 3 hónapra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból,

- törölni kell az álláskeresők nyilvántartásából (újbóli nyilvántartásba vételére csak a törléstől számított 60 napot követően kerülhet sor);

- meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát

Forrás: Népszava

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció