Kedden az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban képviselettel rendelkező szakszervezeti konföderációk képviselői újra asztalhoz ülnek a kormányzattal, ahogyan két hete is megtették, mindezt egy szakértői egyeztetés keretein belül, ahol követeléseik forrásigényének – kormány általi – meghatározása lesz a középpontban. Az MKKSZ elnöke Boros Péterné, új követeléseket állított fel, és úgy tűnik, nem enged a negyvennyolcból.

Megannyi sztrájk és sikertelen tárgyalás után a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) újabb kísérletet tesz a közszférát szétfeszítő bérhelyzet rendezésére. Legutóbb a belügyi tárca államtitkárával tárgyaltak, azonban alig fél óráig tartott a találkozó, miután a felek nem tudtak megegyezni. Az MKKSZ ezt követően mégis szüneteltette sztrájksorozatát, tekintettel a 2018-as parlamenti választásokra. A választás lement, az új kormány lassan megalakul, és az MKKSZ újra egy asztalhoz ül a kabinettel.

Javaslatait is újragondolta az MKKSZ, és a mostani egyeztetések fókuszában az áll, hogy valamennyi közszolgálati bérrendszert rendezzenek, méghozzá a bértarifák egységes elvű kiindulópontjának meghatározásával. A teljes közszférára vonatkozóan pedig három tételből áll a javaslatuk. Bármilyen tarifa is legyen (jelenleg húszféle életpályamodell és tarifarendszer van)

mondta az MKKSZ elnöke az atv.hu-nak –, a minimálbér legyen a kiindulópontja. Tehát minden tarifába három tétel kerüljön be: legyen a minimálbér a legkisebb munkabér összege, kvalifikációs kötelezettségek nélkül, a második a garantált bérminimum biztosítása mindazoknak, akik középfokú végzettséget igénylő munkakörben tevékenykednek, és a harmadik a „diplomás bérminimum”, amire még nincs hivatalos meghatározás, de amely a felsőfokú végzettséget, szakképzettséget igénylő munkakört betöltők számára lenne kötelező.

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke

Ami szintén újdonság, és előrelépés ezzel kapcsolatban – tette hozzá Boros Péterné –, hogy a munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkárság már számításokat is végzett, amely a szakszervezeti vezető szerint „visszaigazolja” a korábbi számaikat: 160 ezren vannak ma is azok, akik életpályamodellben és bérfejlesztésben sem részesültek.

Az MKKSZ elnöke azt is elmondta:

az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) munkavállalói oldalának követeléseit vitték be a szakértői tárgyalásra, és annyiban fogadta be azt a kormány, hogy kiszámították a követelések forrásigényét. Erről tárgyal kedden a kormány és a munkavállalói oldal.

Boros Péterné úgy véli, súlyos probléma a bértábla körül, hogy miközben a minimálbérek emelkedtek, addig a tábla többi része nem tud ezzel lépést tartani, és mindeközben a közszférában a szellemi foglalkoztatásúak vannak jelen nagyrészt.

Forrás: ATV

Hozzászólok a Facebookon