Levelet kap hétfőn Orbán Viktor. A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) és a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) 15 pontban fogalmazza meg követeléseit. Nem először: a két szervezet már január végén is közös levélben írta meg a miniszterelnöknek, milyen sürgős intézkedések szükségesek az egészségügyi dolgozók kereseti helyzetének javítása érdekében. Egy hónap alatt annyi történt, hogy előrehozták az egészségügyi dolgozok őszre tervezett fizetésemelését, így már február 20-án több pénz érkezett a számlájukra. De nem mindenkinek. Volt, aki mindössze két forinttal, volt, aki néhány százzal „gazdagodott” az emelés után, a Facebookon sokan arról panaszkodtak, hogy egy forintot sem kaptak – írja a 24.hu.

A februári helyzet a decemberben történtek megismétlődése, akkor is a közösségi médiában forogtak az egészségügyi dolgozók bérpapírjai arról, hogy az esedékes emelés a többségnél minimális összeget jelent, vagy egyáltalán nem is változott az összeg a bérpapíron.

A FESZ már korábban jelezte, hogy legalább 50 százalékos emelésre lenne szükség, sőt utána is rendszeres fizetésnövelés kell, hogy az egészségügyben dolgozók itthon maradjanak és normális körülmények között dolgozhassanak.

Eddig két dolog tűnik biztosnak:

1. március 24-ére tüntetést szerveznek,
2. a FESZ és a MOMSZ február 21-én sztrájkbizottságot alapított.

A munkabeszüntetés nagyon ritka az egészségügyben, nem véletlenül. Olyan ugyanis nem fordulhat elő, hogy az orvos leteszi a szikét műtét közben, vagy az ápoló nem látja el a beteget, a mentőkocsi pedig nem indul el, ha riasztást kap. Az ellátásnak működnie kell, így a szervezőktől azt kérdeztük, milyen nyomásgyakorló eszközök állnak a rendelkezésükre.

Minimumellátás

Kérdéseinkre a márciusi demonstrációt szervező és a sztrájkot kilátásba helyező Független Egészségügyi Szakszervezet alelnöke válaszolt. Bencsik Andrásné hangsúlyozta, nem akarnak törvényeket áthágni, márpedig egy egészségügyi sztrájknak szigorú szabályai és feltételei vannak.

Nem az fog történni, hogy bemegy a nővér és nem látja el a beteget. Lesz minimumellátás a sztrájk napján is az osztályokon – mondta az alelnök, ám hozzátette: azt mindenképpen el szeretnék érni, hogy az akciónak érezhető hatása legyen, és nyomást tudjanak gyakorolni. „Érződnie kell a sztrájk súlyának.”

A sztrájkot úgy kell elképzelni, mintha egy hétvégi vagy egy ünnepi nap lenne. Például nem készítenék elő a vizsgálatra a beteget, és nem lesz, vagy csak jóval később zárójelentése, így később mehetne haza – sorolta azokat a gyakorlati lépéseket, amik komoly hatással lennének egy sztrájk idején az ellátásra. Leállhat az adminisztráció, a mosoda vagy az étkeztetés is.

Nem elég

A sztrájk menete az egészségügyben meglehetősen hosszú előkészítést igényel. Bencsik Andrásné azt mondta, nem céljuk, hogy mindenképpen sztrájk legyen, először a sztrájkbizottság levelet ír Orbán Viktornak. Hozzátette, bár az első, januári levelük hatására előre hozták a novemberre tervezett béremelést, „nem elég, amit kaptunk.”

Ezért küldik el újra a levelet a miniszterelnöknek, amiben pontosítják a bértáblát és a számokat. Ha a levél hatására nem lesz érdemi változás, akkor jön március 24-én a tüntetés, utána pedig a sztrájk – de nem feltétlenül, és semmiképpen sem azonnal.

Bencsik Andrásné hangsúlyozta, a kormánynak is alakítania kell egy sztrájkbizottságot, ami a FESZ-MOMSZ sztrájkbizottságával leülve hosszú tárgyalási procedúrába kezd. Akkor lesz sztrájk, ha ez a két bizottság nem jut dűlőre – jelezte az alelnök, majd elmondta, ez után kezdődhet a kórházakkal és a rendelőintézetekkel az egyezkedés. Merthogy a sztrájk nem egyik pillanatról a másikra kezdődik el, először az intézmények vezetőivel kell tisztázni a minimumellátás feltételeit.

A többség fél, félti a munkahelyét – válaszolta az alelnök arra a kérdésre, milyen a hangulat a nagyjából kétezres tagságú szakszervezetben. Folyamatosan érkeznek a bérpapírok, amik arról tanúskodnak, hogy az újabb béremelés sokaknál csak pár száz forintot vagy még annyit sem jelentett. Bencsik Andrásné ezt azzal magyarázta, hogy az A, a B és a C kategóriába tartozó egészségügyi dolgozók nulla forintnyi emelést kaptak, csak a magasabb, E kategóriától érezhető a megemelt bér, de ott sem eléggé.

„A nővérek két-három állásban dolgoznak, mi azt szeretnénk, hogy egy állással keressék meg ezt a pénzt” – emelte ki az alelnök, aki szerint azonban nem csak a pénzről van szó: nagyobb erkölcsi megbecsülésre is szükségük van az egészségügyben dolgozóknak.

Sokszor éri vád az ápolókat, hogy nem jól kommunikálnak a betegekkel, de gondoljunk bele: aki 24 órája talpon van, mert annyi állásban dolgozik, attól nem lehet elvárni, hogy mindig kedves legyen.

A sztrájk nagyban függ az intézményvezetőktől. A FESZ alelnöke erről azt mondta, hogy vannak kórházigazgatók, akik kategorikusan kijelentették, náluk nem lesz munkabeszüntetés. Szerinte ők is félnek, tartanak ettől a helyzettől.

Mentők: megvan a terv

Ahogy az egészségügyben, úgy a mentődolgozók körében sem egyszerű kivitelezni egy sztrájkot. Klasszikus teljes munkabeszüntetésről az ő esetükben sem lehet beszélni, hiszen törvényi kötelezettségük az ellátás. Senki sem szeretne a sztrájk eszközéhez nyúlni, de rá fogunk kényszerülni – mondta a 24.hu-nak Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke.

Kusper attól tart, lesz sztrájk, de hangsúlyozza: nekik is a betegbiztonság az első.

Olyan nem lesz, hogy kiszállunk a mentőkocsiból, megállunk mellette és nem csinálunk semmit – mondta a MOMSZ elnöke, aki elárultaa  24.hu-nak, hogy megvan a tervük a sztrájkra, de hogy konkrétan mi lesz az, nem mondhatja el. Mindenki számára nyilvánvaló lesz, hogy sztrájkolunk – ígérte Kusper Zsolt, majd hozzátette: olyan akciót találtak ki a sztrájkra, amivel hatékonyan fel tudják hívni a munkáltató, a törvényhozók és a közvélemény figyelmét a helyzetükre.

Látványos megmozdulások az egészségügyben

2015-ben az ápolóként dolgozó Sándor Mária volt az, aki névvel és arccal felvállalta, hogy elmondja, mennyire tarthatatlan állapotok uralkodnak az egészségügyben. Áprilisban a Facebookon osztotta meg felhívását, hogy az ápolók két hétvégén dolgozzanak fekete ruhában az ügyeletük alatt. Felhívása nyomán fekete ruhás tüntetési hullám indult el az országban, ápolók és orvosok osztották meg fotóikat, ahogy fekete ruhában dolgoznak. A mozgalom egy Kossuth téri tüntetésben csúcsosodott ki, ahol kétezren vonultak fel. Tavaly májusban a mentőknél telt be a pohár. A Kusper Zsolt vezette Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége a mentőszolgálat Markó utcai székháza elé szervezett demonstrációt a megalázóan alacsony illetmény, a munkaruhahiány, a megfélemlítések, a tapasztalt bajtársak elüldözése és az üres ígéretek miatt.

Forrás: 24.hu