Megelégelték a vasutasoknak a rendszeres bántalmazást, határozott jogi és erős rendőri védelmet követelnek az egyre durvább utastámadások ellen. A Vasutasok Szakszervezete levélben emlékezteti Lázár János minisztert: februárban megígérte, komolyan megvizsgálja a vasutasok hatékony védelmének a lehetőségét. A VSZ elvárja, hogy a jogalkotók kezdjenek komolyan foglalkozni az egyre veszélyesebb jelenség megállításával és megtorlásával. Ez utóbbihoz szükséges jogalkotási lehetőségre Tuzson Bence minisztert is emlékeztette a szakszervezet.
Érdemes minél előbb kiegészítve elküldeni adóbevallásukat azoknak, akik nem nyilatkoztak időben munkáltatójuknak arról, hogy a családi, személyi vagy az első házasoknak járó kedvezmény összegét az adóelőlegükből vonja le, mert a beérkezéstől számított 30 napon belül utalja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a visszajáró összeget – hívta fel a figyelmet az adóhatóság csütörtökön.
A munkahelyi környezet természetes velejárója a konfliktus is. A különböző háttérrel, szemléletmóddal és személyiséggel rendelkező emberek egy szervezetben való együttműködése elkerülhetetlenül feszültségeket szül. Ezek a konfliktusok azonban nem csupán a munkamorált befolyásolhatják, hanem a szervezet teljesítményére is hatással lehetnek. A munkajog meghatározza, milyen keretek között kezelhetőek a munkahelyi konfliktusok, és milyen felelősséggel tartozik a munkáltató ezekben a helyzetekben - írja az ado.hu.
Egyelőre nem teljesen világos, hogy tényleg újra kell-e tárgyalni a tavaly év végén megkötött hároméves bérmegállapodást, miután a vártnál rosszabb makroadatok miatt ezt a munkaadói oldal felvetette. Perlusz László, a VOSZ főtitkára úgy nyilatkozott múlt pénteken, hogy a „kínosan lassú növekedés” közepette ismét le kellene ülniük a szociális partnereknek, és adott esetben újratárgyalniuk a tavaly novemberben leütött megállapodást. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn erre úgy reagált, hogy „semmilyen módon nem látja” szükségét a bérmegállapodás újratárgyalásának, mivel az abban foglalt kitételek sem indokolják. Mindenesetre a munkaadók és a vállalkozók a Világgazdaságnak megerősítették, hamarosan egyeztetnek egymással, ha lesz is bármilyen újratervezés, az csak a jövő évi bérelemekről szólhat.
Nyugdíjrendszer reform kidolgozását és egy kerekasztal létrehozását sürgeti több nyugdíjas szervezet is elvárva, hogy a folyamatban a döntéshozók és az időseket képviselő szakértők is egyenrangú félként részt vehessenek – derült ki az „Időskori Szegénység Magyarországon” című konferencia záró nyilatkozatából. A nyugdíjas szervezetek már most készülnek olyan komplex javaslatrendszer összeállítására, amellyel csökkenteni lehetne az év végére kiszámíthatóan kialakuló nyugdíjas krízist.
A kínai tulajdonú autóipari beszállító, a Yanfeng Kft. cégvezetője még tavaly decemberben kérte a Vasas Szakszervezeti Szövetség hozzájárulását ahhoz, hogy elbocsáthassa helyi szakszervezetünk vezetőjét, Zsédenyi Pétert. Mivel a felmondás indoklását nem tartottuk megalapozottnak, valamint a helyi szervezetünk működését is ellehetetlenítette volna kollégánk kirúgása, elutasítottuk a beleegyezést. A pápai cég erre válaszul nem bíróságon támadta meg a döntésünket - ahogy az jogszerű lett volna -, hanem teljesen új indokkal, ezúttal a cég gazdasági nehézségeire hivatkozva közölt felmondást Péterrel. Ekkor már meg sem próbálta hozzájárulásunkat kérni, így véleményünk szerint egyértelműen jogellenes, ahogy a szakszervezeti titkártól meg akar szabadulni a cég.
Megdöbbentette a szakszervezeteket, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök az európai emberi jogi biztos felszólítása ellenére is aláírta a pride és minden olyan gyülekezés betiltását, amelyről a hatalom úgy dönt, hogy érzékenyen érinti a gyerekek fejlődését. Ez alapján a szakszervezeti tüntetéseket is bármikor be lehet tiltani vagy az azon résztvevőket megbírságolni. A Magyar Szakszervezeti Szövetség és tagszervezetei határozottan elítélik a szabad gyülekezési jog elleni támadást.
Tizenkét pontos követeléslistát tett közzé március 15-én a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) „Mit kíván a kutatóhálózati dolgozó” címmel, néhány héttel a HUN-REN-nek nevezett hálózat tervezett átalakítása előtt - írja a Népszava.
A Magyar Közalkalmazottak, Köztisztviselők és Közszolgálati dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöksége úgy döntött, hogy Sztrájkot hirdet 2025. április 23-ára. És hogy mi vezetett idáig? Mostanra lett elég a kormányzati mellébeszélésből. Például, hogy átlagban nettó 500 ezer forintot kapnak a közszolgálatában dolgozók. Ez nagyon nem így van! A miniszterek, államtitkárok igen, a többszörösét is, de aki ügyintézőként, kormánytisztviselőként dolgozik egy kormányablakban, földhivatalban, minisztériumi országos főhatóságnál vagy köztisztviselőként a helyi önkormányzati hivatalban, annak felkopik az álla.
2025. március 8-án délután 2 órára a Kossuth térre várja a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) mindazokat, akik maguk is szeretnének mind a saját egészségük megőrzéséért, mind egy jobb ellátórendszerért tenni. A Kossuth téri demonstráció újabb állomása a köztestület február elején indított „A magyarok egészsége többet érdemel” elnevezésű társadalmi kampányának. A MOK szerint a gyógyítás feltételeinek javításáért tüntetnek, valamint arról fog szólni a demonstráció, hogy az emberek törődjenek többet a saját egészségükkel.
A gyakorlatban és a közvéleményben igen sok félreértés jelent meg – az utóbbi napokban is1 – azzal összefüggésben, hogy a munkakör betöltésére való alkalmasság (alkalmatlanság) mennyiben függ össze a keresőképesség (keresőképtelenség) társadalombiztosítási következményeivel. A fogalmak keverednek egymással, annak következményeként, hogy más jogterületekhez kapcsolódnak (társadalombiztosítási jog, munkajog, munkavédelem).
Mit érdemes megfontolni a nyugdíjba vonulás időzítésénél? Mit lehet tenni, ha elhamarkodtuk a döntést?
Harmincöt évvel ezelőtt 1990. február 24-én a Budapesti Műszaki Egyetem épületében egy 72 főből álló műszaki értelmiségi csoport megalakította a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetét, az 1945-49 között működő MMTSZSZ jogutódjaként.
Márciustól érdemjegyekkel értékelik a kompetenciamérés eredményeit, és ezek az osztályzatok a középiskolai felvételin is szerepet kapnak. A változás komoly vitákat váltott ki: a Pedagógusok Szakszervezete szerint a kompetenciamérés nem alkalmas osztályzásra, míg a Szülői Hang Közössége a diákok elleni „merényletként” értékeli az új rendszert.
A cégek eddig megspórolhatták azoknak a dolgozóknak a végkielégítését, akik megromlott egészségi állapotuk miatt nem tudták ellátni korábbi munkájukat, az Alkotmánybíróság viszont egy nemrég hozott döntésében törvénytelennek nyilvánította ezt az eljárást – írja közleményében a Magyar Szakszervezetek Szövetséget (MASZSZ), amely szerint a döntés több ezer munkavállalót érinthet.
A FÜGGETLEN HÉV SZAKSZERVEZET a GINOP_PLUSZ-3.2.3-24 azonosító számon meghirdetett, „Szociális partnerek kapacitásépítésének támogatása” című felhívás keretében 79,89 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült. A projekt a Magyar Állam támogatásával, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. A projekt célja a szociális párbeszéd és együttműködés erősítése, a munkavállalók érdekeinek védelme és képviselete. A projekt eredményeképp meg tudjuk szólítani a MÁV és a Volán dolgozóit is, amellyel regionális lefedettségünket az ország 4 leghátrányosabb helyzetű régiójára is ki tudjuk terjeszteni.
A PÁLYAVASÚTI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE a GINOP_PLUSZ-3.2.3-24 azonosító számon meghirdetett, „Szociális partnerek kapacitásépítésének támogatása” című felhívás keretében 79,83 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült. A projekt a Magyar Állam támogatásával, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. A támogatási kérelem célja a szociális párbeszéd és a munkavállalói érdekek erősítése az Európai Unióban, Magyarországon, és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiókban.
A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége Alapító okiratában foglaltak értelmében a szövetség képviseli a közszolgálati dolgozók érdekeit. A bírák, az egészségügyi dolgozók és a kormánytisztviselők a közszolgálat meghatározó képviselői, így erkölcsi kötelességünk az általuk megfogalmazott követelések támogatása.
Jövedelem nélkül tengődő munkavállalók ezreinek a sorsán könnyíthet az Alkotmánybíróság egy közelmúltban hozott döntésével. Az AB ugyanis kimondta: mostantól nem lehet megspórolni a végkielégítést azokon, akik megromlott egészségi állapotuk miatt nem tudják ellátni korábbi munkájukat, ám új munkakör vagy elbocsátás helyett hónapokig is fizetés nélküli státuszban tartják őket a munkáltatók. A Magyar Szakszervezeti Szövetség üdvözli a Munka törvénykönyve régóta javasolt megváltoztatását is érintő döntést, s egyben felhívja a munkáltatók figyelmét a törvény betartására – reagált a döntésre a MASZSZ.
Az Alkotmánybíróság III/3704/2024. számú határozatában megállapította, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 146. § (2) bekezdése második mondatának utolsó fordulata („vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan”) az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése alapján alaptörvényellenes és azt megsemmisíti.