Való igaz ilyen még nem volt! Évtizedek óta az éves minimálbért és a garantált bérminimumot - korábban az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), majd 2012 óta a Versenyszféra Állandő Konzultációs Fórum ( VKF ) - munkavállalói, munkáltató oldalakat képviselő szervezetek és a kormány közötti egyeztetés alapján határozták meg. 2025. év végén is mindenki azt gondolta, hogy a sok huzavona után végül megállapodás született a VKF-ben. Ezt a tényt ugyanis maga a miniszterelnök jelentette be december negyedikén.

Munkaügyi perekben a jogvitát sokszor a tényállás apró részletei döntik el: például egy konfliktus valódi természetének, tartalmának szempontjából igen fontos lehet egy munkahelyi légkör, egy elejtett szó, egy íratlan helyi gyakorlat feltárása. Ezek a mozzanatok „papírból” – vagyis: iratokból, okirati bizonyítékból – vajmi kevéssé ismerhetők meg. Ilyenkor gyakran nem áll rendelkezésre más lehetőség, mint a munkatársak tanúként való meghallgatása. Az ilyen bizonyítás azonban sokszor aggályokat vet fel a peres felekben. Ez a cikksorozat – két részben – a (volt) kollégák tanúként való meghallgatásának indítványozásával kapcsolatos egyes elvi és praktikus kérdéseket járja körül.

A Kúria ítéletében kiemelte, hogy az Mt. abból indul ki, hogy a jognyilatkozatot ráutaló magatartással is létre lehet hozni, ugyanakkor a munkaszerződést írásba kell foglalni és annak elmulasztása miatt – a foglalkoztatás és a munkabér megfizetésének megvalósulása mellett – fel sem merülhet a munkaviszony nem létezése, kizárólag annak alaki érvénytelensége, melyre csak a munkavállaló hivatkozhat a munkába lépéstől számított 30 napig.

Mintegy 31 ezer forinttal, bruttó 322 ezer forintra emelkedik a minimálbér január elsejétől a szakszervezetek és a munkáltatók megállapodása szerint. Több juttatás, köztük a táppénz, az álláskeresési járadék, a gyed és a gyod összege is emelkedik a bejelentés után.

A kormány a családok anyagi mozgásterének további bővítése és a rendelkezésre álló összegek hasznosítása érdekében a SZÉP-kártya felhasználási lehetőségeinek átmeneti bővítéséről döntött. Így a kártyabirtokosok 2025. december 1. és 2026. április 30. között a kártyáikon rendelkezésre álló összegeket hideg élelmiszer vásárlására is fordíthatják – hívta fel a figyelmet hétfői közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Megállapodtak a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek képviselői a 2026-os minimálbérről és garantált bérminimumról. A minimálbér 2026. január elsejétől 11 százalékkal, bruttó 322 800 forintra, míg a garantált bérminimum 7 százalékkal, bruttó 373 200 forintra emelkedik. Nézzük, ezt mit jelent a munkavállalóknak, illetve a munkáltatóknak.

A VDSZ felháborodottan értesült arról, hogy a korábbi 3 éves megállapodást sutba dobva, újabb és újabb, a munkavállalókra hátrányos számok repkednek a  2026. évi minimálbér és garantált bérminimum megállapításáról szóló tárgyalások színhelyéről, melynek eredményeként egyre alacsonyabb számokra lehet számítani.

Ha munkáltatói oldalról nézzük, a SZÉP-kártya nem adómentes. Ha munkavállalói oldalról, akkor csak egy bizonyos ideig, utána jön egy 15%-os levonás. Nem biztos benne, meddig használhatja fel az egyenlegét „büntetés” nélkül? Segítünk! Mutatjuk, meddig adómentes a SZÉP-kártya - írja a hovege.hu.

Ha nincsen zene, nincsen tánc – üzenik a fővárosi szakszervezetek, de a BKV beszállítói már előbb befeszülhetnek - írja a Népszava.

Nyílt levél a jövőnkért címmel közös tárgyalásra hívja Karácsony Gergely főpolgármestert és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert a fővárosi munkavállalókat képviselő szakszervezetekből alakult sztrájkbizottság. Mint ismert, a bizottság korábban levélben szólította fel a minisztert és a főpolgármestert, hogy kezdjék újra a főváros működésének finanszírozásáról folytatott, majd megszakadt tárgyalásokat, ám a miniszter még csak nem is válaszolt a levélre. A fővárosi sztrájkbizottság ezért most mindkét címzettet nyilvános egyeztetésre hívja 2025. november 13-án 11 órára. A szakszervezetek elvárják, hogy a sajtó számára is nyílt fórumon mindketten részletesen válaszoljanak arra, mire számíthatnak a fővárosi közszolgálati dolgozók akkor, ha a főváros fizetésképtelenné válik, s a korábban jelzettek szerint ezért csökkenni fog a szolgáltatások minősége.

Alig másfél hónapja van a magyar kormánynak egy EU-s elvárás teljesítésére, ami nem más, mint kidolgozni azt a cselekvési tervet, amelynek alapján növelni lehet – és kell – azoknak a munkahelyeknek a számát, ahol kollektív szerződés garantálja a munkavállalók biztonságát és bérét. Az uniós minimálbér-irányelv ugyanis minden tagállamra előírja, hogy kollektív szerződés alatt dolgozó munkavállalók aránya közelítsen a 80 százalékhoz. Nálunk ez az arány legfeljebb 20 százalékos – írja közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ érdemi párbeszédet és a cselekvési terv mielőbbi kidolgozását sürgeti.

 A cégek és szakszervezetek közötti bértárgyalások szerint 3-5 százalékkal emelkedhetnek a bérek a jövő évben.

Tisztelt Főpolgármester Úr! A fővárosi cégek és intézmények munkavállaóit képviselő szakszervezetek korábban demonstrációs és sztrájkbizottságot hoztak létre a fővárosban kialakult, a működésképtelenség határán egyensúlyozó pénzügyi helyzet miatt. Mára azonban kritikusra fordult a helyzet. Az Ön megfogalmazása szerint:

 Prof. Dr. Palkovics László az Energiaügyi Minisztérium kormánybiztosa, valamint Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökszakszervezet elnöke megállapodást írt alá a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésében történő lehető legnagyobb mértékű hasznosításra, továbbá a MI kockázatainak, veszélyeinek megelőzése érdekében.

Egyetért Simonovits András szakértő nagy médiavisszhangot kiváltott szakmai véleményével, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa alapító elnöke: a nyugdíjrendszernek progresszív elven kell működnie, ahogyan a jövedelemadónak is. Juhász László azonban nemcsak szakmailag, hanem morálisan is kiáll a közgazdász mellett, aki politikai hovatartozástól függetlenül csaknem másfél évtizede nagy hozzáértéssel támogatja a nyugdíjas szervezeteket, s akit a napokban egy meghívásra tartott előadása óta a kormány oldalon elkönyvelték a Tisza Párt szakértőjeként. Simonovits több fórumon is határozottan kijelentette: nem szakértője a pártnak.

2026. január 1-jétől a vonatkozó jogszabály alapján emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék összege. Ez elsődlegesen azokat érinti, akik Magyarországon az érvényes társadalombiztosítási szabályok alapján nem minősülnek biztosítottnak - írja a vg.hu.

A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete immár 9. alkalommal szervezte meg egyik legnagyobb szakmai konferenciáját, mely idén október 16-18. között került megrendezésre Budapesten. Hagyománnyá vált, hogy meghívott előadókkal és kiemelt ügyvivőkkel olyan közérdekű témákat érintenek, melyek gazdasági, foglalkoztatáspolitikai és munkaerőpiaci szempontból határozzák meg a magyarországi munkavállalók helyzetét.

A munkahelyi kommunikációban gyakran használunk munkajogi szakkifejezéseket, amelyeknek pontos tartalmát a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) vagy más jogszabály adja meg. Annak, hogy a munkavállaló alapvető munkaügyi kérdésekben kiigazodjon, nyilvánvalóan nem előfeltétele a munkajog beható ismerete, de az alapvető fogalmak hozzávetőleges ismeretére szüksége lehet.