Az óvodapedagógusok és a bölcsődei kisgyermeknevelők jobban ki vannak téve a vírusnak, ugyanis ilyen pici gyerekekkel lehetetlen távolságot tartani. A krónikus beteg, idős dolgozók mégis csak álmodozhatnak arról, hogy otthon maradjanak, mert ha ők kiesnek, akkor nincs, aki a gyerekekkel legyen. Olyan kevesen vannak, hogy ha néhányan megbetegszenek, akkor a pedagógushiány miatt bölcsődéket és az óvodákat kell ideiglenesen bezárni Van, ahol már a közmunkásokat küldi be az önkormányzat, hogy legyen valaki a gyerekekkel. A 444.hu írása itt érhető el.

Az idén évközben igen jelentősen változik a SZÉP-kártya szabályozása. Emiatt (nem mindegy, mikor mennyi pénz érkezik) nem árt észnél lenniük a cégeknek és a dolgozóknak. Kérdés, mi lesz a távmunka költségtérítésével. Közben jön a nemzeti utalvány. Az azenpenzem.hu cikke.

Alapvetően alakítja át a munkaerővel kapcsolatos elvárásokat, hogy a pandémia felgyorsította a digitalizációt és a robotok alkalmazását. Egyre inkább a képzett, és a tanulásra, továbbképzésre hajlandó, rugalmas munkaerőt igényelnek a vállalkozások. A novekedes.hu cikke.

A mentális betegségek elterjedését, a kiégést, a depressziót, a figyelemzavart Byung-Chul Han a munkahely, a munkaidő, a munka jellegének az elmúlt évtizedekben tapasztalt megváltozására vezeti vissza – mondta K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, az ELTE BTK adjunktusa az e heti G7 Podcastban.

 

Az elmúlt évek egyik legfelkapottabb szerzője a dél-koreai-német Byung-Chul Han, akinek két könyve is megjelent az elmúlt években. A filozófus ezekben arra a kérdésre próbál meg válaszolni, hogy mi mozgatja a modern kapitalizmusban az egyént, tehát mi az, ami ebben a rendszerben az embereket a munka elvégzésére ösztönzi. K. Horváth Zsolt Han A kiégés társadalma című könyvéről az Új Egyenlőségre írt recenzióját ide kattintva lehet elolvasni.

A reklámokban és a marketingben is nagyon fontosak azok a mozzanatok, amikor elmondják, hogy a legújabb VW-terepjáró kulcsának megszerzéséhez tulajdonképpen csak ki kell nyújtanod a kezedet. Persze mindenki tudja, hogy ez nem így van, de az ingerek folyamatos bombázása kialakítja azt az illúziót, hogy valóban nagyon sok mindenre képesek vagyunk. Ezt részben valóban megalapozza az a technológiai fejlődés, ami az elmúlt évtizedeket jellemezte, Han ugyanakkor arra figyelmeztet minket, hogy az emberi teljesítőképesség testi, lelki, és intellektuális értelemben sem végtelen

– mondta.

K. Horváth szerint Byung-Chul Han a könyveiben a kapitalizmus 1970-es évek közepétől – végétől jellemző variánsának, a neoliberalizmusnak egy érdekes diagnózisát mutatja be. Kiindulási pontja az, hogy ebben a rendszerben sokkal nagyobb felelősség hárul az egyénre. Már nem az az alapelv, hogy az állam feladata lenne az egészségügynek, az oktatásnak és a lakhatásnak a szavatolása, hanem a rendszer megpróbálja a versenyszellemen keresztül az egyénre tolni a felelősséget.

Han könyveiben Michel Foucault hetvenes években folytatott kutatásaira épít, ami azt írja le, hogy a modern kapitalista társadalom hogyan befolyásolja, hogyan bírja engedelmességre az egyént. Amíg Foucault-nál a fegyelmezés elsősorban korlátozást jelent, addig Han szerint a kortárs társadalomban ilyen jellegű határok nem nagyon vannak. Ehelyett túlteng a pozitivitás.

A munka világában egyre több elvárás van, és kifinomult módszerekkel próbálnak még több munkára ösztönözni. A hatalom nem azt mondja, hogy “ezt nem engedem meg számodra”, hanem azt, hogy “szerintem te képes vagy arra, hogy ezt megtedd”. A munkaidő és a szabadidő összefolyik, a munkaidő fogalma képlékennyé válik, amit a járvány miatt elterjedő távmunka újabban csak felerősített.

Bizonyos értelemben ezek a dolgok úgy függenek össze – és ez a pszichopolitika -, hogy ezek az intézkedések, ha nem is közvetlen ok-okozati kapcsolatban, de befolyásolják azt, hogy hogyan érezzük magunkat az adott társadalmi környezetben. Az, amiről most már magyar online portálokon is egyre többet olvashatunk, a kiégés, a folyamatos elfoglaltság, vagy az, hogy mennyire teszi ki a munka az életünket, a fiatalabb korosztályokban elsősorban a kiszolgáltatottság érzését eredményezi, és a felelősséget az egyénre hárítja, hogy menjen el terápiára, és vásárolja meg magának a gyógymódot.

Ezek a lelki rendellenességek hosszú távon viszont alááshatják az ember egészségét, és akkor lesz belőlük orvostudományi probléma, amikor szomatikussá válnak.

Elsőre nagyon logikusnak tűnik azt gondolni, hogy az államhatalom minősége semmilyen befolyással nincs az emberi élet minőségére, de Han nagyon meggyőzően írja le, hogy ha nem is követlenül, de van egy látens hatás, ami nem egyéni szinten nyilvánul meg, hanem egy strukturális rosszullétet hoz létre. Szerintem ennek a rosszullétnek a legérdekesebb szerzője most Han

– mondta K. Horváth.

Forrás: g7.hu

{loadmoduleid 145}

Látványosan megugrott azok tábora, akik havi 200, illetve 300 ezer forint feletti nyugdíjat kapnak – derül ki a KSH adatsorából. Az alacsonyabb nyugdíjúak száma eközben mérséklődött valamelyest, de még mindig több mint félmillióan voltak, akiknek havi 100 ezer forintnál kevesebbel kellett beérniük – írja a 24.hu.

A hatáskörrel való visszaéléssel szemben semmilyen jogi korlát nem létezik, miközben korlátlan intézkedési lehetőséget jogállamban se a rendőrség, se más hatóság nem kaphat – írja a Népszava.

2020 év végén nagyon aktív jogalkotást láthattunk, sorra-sorra jelentek meg a Magyar Közlönyök és benne a számtalan jogszabály és változás. Nem maradt ki a változásból a nyugdíj sem, olyannyira, hogy a december 30-i Magyar Közlönyben (295. sz.) a Kormány számos helyen módosította (kiegészítette) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt (és a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletet) - vette észre a ProfitLine.hu. Cikkünkben most összefoglaljuk, hogy milyen változások történtek a köznyelvben csak 'nyugdíjtörvénynek' ismert jogszabályban – írja a Profitline.

A filmes képzés a Duna TV volt székházában, a színművészeti képzés a Szentkirályi utcai és Rákóczi úti épületekben zajlik majd – olvasható a HVG-ben.

A miniszterelnök választási adókedvezményt adna a fiataloknak, Novák Katalin az orbáni ígéret egy részét már vissza is vette – olvasható a Népszavában.

2021 januárjára – a vendéglátás és idegenforgalmon kivételével – minden iparágban visszatért a koronavírus-járvány kezdeti időszakában mért adatokhoz a munkaerő-kölcsönzöttek létszáma. Bizonyos szektorokban intenzív növekedés is tapasztalható. A kereskedelemben harminc százalékkal, a logisztika és raktározás területén pedig ötödével dolgoznak ma többen – derül ki a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) szervezésében a tíz legnagyobb munkaerő-kölcsönző cég – Delego Consulting Kft., euJOBS, Humán Centrum, Humánia HRS Group Zrt., Man at Work, Pannon-Work Zrt., Prohuman, Viapan Dologidő , WHC, Work Force – körében végzett év eleji felmérésből. Az ado.hu cikke.

Január 23-án írják meg a felvételi teszteket a középiskolába készülő diákok. A járványügyi előírások miatt több teremre lesz szükség, van, ahol ehhez általános iskolát is ki kell nyitni. A szokásosnál több tanárnak is dolgoznia kell szombaton, ám ennek a díjazása a jelek szerint nem megoldott, illetve a tankerület „nagyvonalúságán” vagy az igazgatók lobbierején múlik. A tapasztalatok alapján előre kijelenthetjük, nem lesz drasztikusan nehezebb, sem könnyebb a teszt, mint eddig volt – írja a HVG.

Nem támogatja a Munkástanácsok által felvetett kompromisszumos megállapodást Kordás László, a legnagyobb hazai szakszervezeti konföderáció vezetője, bár ennek most már csak elvi jelentősége lehet. Meglátása szerint a kabinet időhúzásra játszott a minimálbér-tárgyalások során, emiatt jelen állás szerint befagyasztják az álláskeresési támogatást és a táppénzt is, hiszen számos szociális juttatásnál a 2020-as minimálbér lesz az irányadó. A napi.hu cikke.

A nagyobb településekről nem szól a rendelet, noha az iparűzési adó kiesése ezeknél jelent nagyobb gondot – olvasható a HVG-ben.

A színművészeti egyetem új vezetése az őszi hallgatói krediteket a tavaszi félévre regisztrálná. Az önköltséges hallgatóktól elkérnék a tandíjat, az állami ösztöndíjas hallgatók féléve viszont „nem veszne el”, nem számítana bele az ingyenesen felhasználható tizenkét félévbe. Az egyetem polgársága nem érti, mi lehet a kuratórium célja az intézkedésekkel, amelyeket egyébként hivatalosan még nem is közöltek velük, pedig februárban már indul a következő félév – írja a HVG.

Az egészségügyi szakdolgozók közel 90 százaléka elégedetlen a bérével. Minden ötödik ápoló pedig hivatást váltana – ismertette a Független Egészségügyi Szakszervezet felmérésének eredményeit az Index. A felmérésben 4600 munkavállaló, a magyar egészségügyi szakdolgozók mintegy 5 százaléka vett részt.

Tapasztalom, hogy a szakszervezetek ma nem jelenítik meg azt a markáns erőt, amit néhányan, kissé talán romantikus elképzelés alapján, a 19-20. század munkásmozgalmi örökségeként, elvárnának tőlük. A szakszervezeti kérdések iránt érdeklődő fiatalabbak számára egy konföderáció, amilyen a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) is, az „elmúlt 30 év” egyik intézményi reprezentánsa. Csóti Csaba, a SZEF elnökének írása a Mércén.

A Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (KDSZSZ) - függetlenül a 2021. évre szóló minimálbér és garantált bérminimum nagyságától - 10 százalékos átlagkereset-fejlesztést tart indokoltnak a Volánbusz Zrt.-nél.

A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint olyan hatékony a kormány munkahelyvédelmi támogatása, hogy 2020 decemberében négyezerrel több ember dolgozott mint egy évvel ezelőtt. A szakszervezeti szövetség elnöke szerint azonban nem mindegy, hol keressük az ezzel kapcsolatos adatokat, ugyanis a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal szerint egy év alatt 56 ezren veszítették el a munkájukat.

Látványszínházzá alakult az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának ülése. A meghívott önkormányzati szervezetek képviselői gyakorlatilag egy kérdésre sem kaptak választ – írja a Népszava.