Négymillió 746 ezer magyarnak volt munkája idén márciusban, 38 ezerrel többnek, mint tavaly ilyenkor, és 23 ezerrel többnek, mint februárban – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Január és március között átlagosan 29 ezerrel többen dolgoztak, mint 2023 első hónapjaiban - írja a HVG.
A munkavédelem gyenge pontjaira, az ellenőrzések, szankciók hiányára, a vállalhatatlanul sok munkahelyi balesetre és a munkavégzés során bekövetkezett halálesetek még mindig drámaian magas számára hívja fel a figyelmet a Magyar Szakszervezeti Szövetség a munkabalesetben elhunyt és megsérült munkavállalók közelgő nemzetközi emléknapja – április 28-a – alkalmából.
Bizonytalanná vált a Haema Plasma KFT-nél dolgozók helyzete, mert a cég anyavállalata, a spanyol-amerikai Grifols bejelentette a kollektív szerződés indokolás nélküli felmondását. Az évi 6.6 milliárd eurós bevételű cég ezzel a döntéssel durván semmibe veszi a magyarországi munkavállalói igényeket. A VDSZ képviselőivel folytatott tárgyaláson bejelentették, hogy a kollektív szerződés helyett más típusú együttműködést terveznek, de, hogy ez mi lenne, arról nem adtak tájékoztatást.
A teljes munkaidőben dolgozók átlagos bruttó keresete idén februárban 605 400 forint volt a KSH friss közlése szerint. Ennek nettója a kedvezmények figyelembevételével 417 100 forint volt. A bruttó mediánkereset – vagyis az a középérték, melynél pontosan ugyanannyian keresnek többet és kevesebbet is – 491 900 forint volt, nettója – vagyis a ténylegesen hazavitt összegek átlaga – 340 700 forint.
A mai napig nem kaptunk választ a közel 1500 dolgozó aláírásával megküldött levelünkre, ezért demonstrációt szervezünk a HUN-REN Központ épülete (1052 Budapest, Piarista utca 4.) elé.
A kötelező legkisebb munkabér összege számos esetben hatással van a társadalombiztosítási ellátásokra.
Hankó Balázs megígérte, megvizsgálják, hogy az általa ismert fizetési adatok miért nem egyeznek az egyetemi dolgozók bérpapírjain szereplő számokkal. Gregor Anikó, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete ELTE Társadalomtudományi Karának szakszervezeti titkára az InfoRádióban elmondta: hasznos volt az újabb egyeztetés, két hét múlva pedig újra tárgyalni fognak.
A próbaidő alatt a feleket nem terheli indokolási kötelezettség a munkaviszony azonnali hatállyal történő megszüntetése esetén, amely tényből sokan hajlamosak arra következtetni, hogy a munkaviszony-megszüntetés ezen módjára aligha kerülhet sor jogellenesen. Az alább ismertetettek alapján azonban ez közel sincs így - írja az ado.hu.
A NAV-Mobilban bárki ellenőrizheti néhány koppintással, hogy munkáltatója a szerződésüknek megfelelően bejelentette-e.
A munkáltatónak figyelmeztető sztrájk esetében is olyan megfelelő időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képest, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni. Ennek hiányában a megtartott sztrájk jogellenes.
Tizenkét „közszférás” szakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordult a szakszervezeti tagdíjlevonás lehetőségének megszüntetése miatt.
A március 27-én megtartott 6 órás sztrájkot követően a munkáltató nem állt elő újabb ajánlattal. A Vasas helyi alapszervezete viszont az egyoldalúan bevezetett béremelést továbbra sem tudja elfogadni. Annak érdekében, hogy elszántságukat bizonyítsák, és követeléseiknek megfelelő nyomatékot adjanak, ma 14 órától 24 órás munkabeszüntetést tartanak a dolgozók.
Tíz egészségügyi szakdolgozóból öt elégedetlen a béremelés után megkapott összeggel – derül ki a Független Egészségügyi Szakszervezethez (FESZ) érkező jelzésekből. A kormányzati kommunikációban emlegetett, s márciustól esedékes húsz százalékos többletet ugyanis nem mindenki kapta meg. Sőt előfordul olyan is, hogy az emelés ellenére egyáltalán nem változott valakinek a jövedelme, legfeljebb a korábbi pótlékait béresítették. Ez pedig nem jelent béremelést.
Sok esetben a munkáltatók a pótlékokat beleépítették az alapbérbe, ezt pedig úgy tekintették, mint egy béremelést, holott ez a dolgozónak semmi többletet nem jelent, mondta Soós Adrianna, a szakszervezet elnöke.
Az FDSZ-ELTE elnöke, Pálfia Zsolt osztotta meg a hírt egy sajtóközleményben, miszerint 2024. április 11-én (csütörtökön) reggel 8:30-kor az állami fenntartású felsőoktatási intézményeken működő szakszervezetek, az FDSZ-BME, az FDSZ-ELTE és a MZTSZ-LFZE képviselői hivatalosan is átadják követeléseiket tartalmazó nyílt levelüket a Kulturális és Innovációs Minisztérium képviselőjének.
A személyijövedelemadó-kedvezmények utólag, az szja-bevallásban is érvényesíthetők, amennyiben az érintettek 2023-ban nem kérték azok év közbeni érvényesítését – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön.
A hozzátartozói nyugellátások területén a megváltozott munkaképességnek több esetben is jelentősége van, így az árvaellátásnál is.
Személyre szabott éves teljesítménycélok, valamint „a feladatellátás egyes összetevőit megjelenítő egységes értékelési szempontok” alapján a 2024/2025-ös tanévtől indul a pedagógusok értékelése.
Még mindig nem konkretizálta a Belügyminisztérium, milyen továbbképzést tervez a pedagógusoknál, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a tervezet visszavonását követeli.
Kisgyermekes szülőként sem könnyű elhelyezkedni a munkaerőpiacon, részmunkaidős állást találni, ha pedig a szülőnek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeke van, még inkább fontos lenne, hogy rugalmasan, akár otthon tudjon munkát vállalni. Amennyiben erre nincs lehetősége, sokkal nagyobb hangsúly van azokon a támogatásokon, amelyek segítik azokat a családokat, ahol beteg gyermeket nevelnek. Cikkünkben ismertetjük, 2024-ben milyen ellátásokra, támogatásokra számíthat egy tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család. Az adozona.hu cikke.