Felmerült, hogy akár egy új jogállási törvény szerint is rendezhetné a pedagógusbéreket a kormány. A szakszervezetek ezt nem tartják jó ötletnek.
Míg eddig kilométerenként maximum 15 forintos adómentes költségtérítést tettek lehetővé a munkáltatók számára a jogszabályok, ez a gazdaságfejlesztési miniszter javaslatára duplájára, azaz 30 forintra fog nőni – közölte a Világgazdasággal Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
Cser Ágnes nevével fémjelzett egészségügyi szakszervezet is kezdeményezte a korábbi tárgyalásai felélesztését, miután a Független Egészségügyi Szakszervezet közölte, hogy sztrájktárgyalással kívánja előmozdítani a szakdolgozók bérének emelését. A Népszava cikke.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb 2022 novemberére vonatkozó adatai szerint tovább folytatódott a bérek növekedése. Tavaly novemberben az átlagos bruttó bér 563 600 forintot tett ki, azaz egy év alatt 16,8 százalékkal növekedett, miközben a kedvezményekkel számított nettó bér 17,6 százalékkal nőtt, így elérte a 387 800 forintot - írja szerdai közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).
Cafeteria helyett megfelelő béreket kell adni a munkavállalóknak – véli a Magyar Szakszervezeti Szövetség egy nem reprezentatív felmérés eredményére reagálva, amely szerint a munkáltatók körülbelül átlagosan 10 százalékkal emelnék a béren kívüli juttatás keretét, ezzel is kompenzálják a megfelelő mértékű béremelést. A béren kívüli juttatás – nevéből adódóan – nem épül be a bérbe, nem növeli a nyugdíjalapot.
A Mércének is elküldte a közszféra dolgozóinak követeléseit tartalmazó írását a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), amelyben többek közt a sztrájktörvény módosítását és bérfejlesztést sürgetnek.
A VDSZ elnöksége megtárgyalta a pedagógusok és az oktatásban dolgozók ellen hozott kormányzati intézkedéseket, valamint a pedagógusok követeléseinek alapjait.
A kormány tavaly év végén jelentette be, hogy 2023. január 1-jétől nem kell személyi jövedelemadót fizetniük azoknak a 30 évnél fiatalabb nőknek, akik gyermeket vállalnak.
A tervezett formában nem hajtják végre a létszámcsökkentést, de felülvizsgálják a hatékonyság javításának lehetőségeit.
Január 23-tól hét napig tartó országos sztrájkot hirdetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), akikhez a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is csatlakozott.
Kérdés, mennyire mer szembemenni a hatalommal a kizárólag fideszes delegáltakból feltöltött testület. A Népszava cikke.
Szakmai egyeztetésre gyűltek össze az egészségügyi szakdolgozók csütörtökön, hogy megvitassák az egészségügyben történt változásokat és a bérkérdést. Az utóbbi téma sarkalatos pontja volt a zártkörű eseménynek, mert egy év végi rendelet szerint nem januártól, hanem csak júliustól kapnak béremelést a szakdolgozók. A kétlépcsős emelés második ütemére is sokat kell majd várni, az ugyanis csak 2024. március 1-jétől várható. Erre az időpontra a szakdolgozók átlagos alapbérének el kell érnie a januárban megemelkedett orvosi alapbér 37 százalékát. A 24.hu cikke.
2023. január 22.A magyar kultúra napjára időzítve a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete a bérek mielőbbi rendezését sürgeti az ágazatban. Mint közölték: a dolgozók nagy része, még a többdiplomás alkalmazottak is változatlanul legfeljebb garantált bérminimumért dolgozik.
Január 26-ra, azaz a sztrájkhéten hívta össze a sztrájkbizottság következő ülését Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár - közölte a Belügyminisztérium az MTI-vel.
Egyértelmű kudarcnak ítélte a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet(SZAKSZ) a csütörtöki napon megtartott MÁV-Volán csoport bértárgyalását. A szakszervezet Facebookon adta hírül, hogy az esedékes Csoportszintű Érdekegyeztető Tanácson a munkáltató ismertette bérfejlesztési javaslatát, amelyet a SZAKSZ nem tudott elfogadni.
A Gyulai Tankerületi Központ 35 vezető beosztású és egyéb munkatársa kapott 2021-ben motivációs jutalmat, összesen 21 millió forintot. Ebből a legfelső vezetés 5 milliót, annak kibővített köre 10-et. A közös bérkeret ellenére a tankerülethez tartozó intézmények vezetőinek és tanárainak semmi sem jutott. A Magyar Narancs cikke.
Jogerőre emelkedett az úgynevezett OPNI-perekben született ítélet, amelyek során a Külügyminisztérium felperesként próbált kilakoltatni régi szolgálati lakásban élő korábbi egészségügyi dolgozókat a 2007-ig működő egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet területéről. A Budapesti II. és III. kerületi Bíróság az egyik ügyben korábban elutasította a Magyar Állam keresetét, valamint a felperest 225 000 forint perköltség megtérítésére kötelezte. Dr. Szepesházi Péter, az alperesek képviseletében eljáró ügyvéd most arról tájékoztatta lapunkat, hogy az első fokú ítélet jogerős, a végzés ellen fellebezésnek helye nincs. Habár a jelenlegi ügyben az alpereseknek kedvező ítélet született, továbbra is több, volt egészségügyi dolgozót fenyeget kilakoltatás. A Mérce cikke.
A Liberty Steel nevű brit acélipari óriás három hónapos – feltehetőleg bérgyártásra vonatkozó – megbízási szerződést kötött a dunaújvárosi vasmű felszámolásával megbízott vagyonfelügyelővel – adta hírül az Argus Media.
A Világgazdaság piaci forrásokból értesült úgy, hogy az itthon harmadik legnagyobb élelmiszer-kiskereskedelmi láncnál az elmúlt hetekben több elbocsátást jelentettek be. Csoportos leépítésben vagyunk – erősítette meg a lapnak a Tesco Magyarország, ám azt nem közölték, hány dolgozójukat érinti a lépés. A lap becslése szerint legalább harmincat.
Levélben kért minden magyar EP-képviselőt a Magyar Szakszervezeti Szövetség, hogy szavazza meg a platformmunkások, mint például a kerékpáros vagy robogós ételfutárok, csomagszállítók jogainak elismeréséről szóló irányelvtervezetet. Az Európai Parlament képviselői várhatóan ma – csütörtökön – fognak szavazni a bizonytalan helyzetű, gyakran kényszervállalkozóként foglalkoztatott munkások alapvető jogait biztosító tervezetről.